A Bükk hegység és a Bükkalja rengeteg izgalmas látnivalót tartogat a túrázóknak. Most mutatunk néhány olyat, amelyek bár nincsenek ott a legismertebbek között, de épp elég különlegesek és látványosak ahhoz, hogy közelebbről is megismerjük azokat.
A Mész-patak szurdokvölgye
A Bükkalján, Cserépfalu közelében találjuk ezt a rejtett kis szurdokvölgyet, amit csak úgy véletlenül nehéz felfedezni, mert tényleg annyira eldugott, hogy a közelben haladó útról semmit nem lehet látni belőle.
A Mész-patak szurdokvölgyét más néven Kőporos-szurdoknak is nevezik, és mindkét név találó. A patakvölgyet ugyanis meredek falú, fehér sziklafalak határolják, amelyekről pereg le a kőpor. Anyaguk első pillantásra mészkőnek tűnik, valójában azonban vulkáni eredetű, riolittufával van dolgunk. Akit bővebben is érdekel a szurdok geológiája, annak ajánljuk a Kövek mesélnek blog bejegyzését.
A kb. 50 méter hosszú, 2–3 méter széles és 6–8 méter magas, közel függőleges falakkal határolt szorost felülről lehet megközelíteni, majd egy lépcsősor visz le a völgy aljába, ahol aztán hosszasan lehet csodálni a látványt.
A Bükkaljai Kő-út túramozgalom füzetébe minden állomáson egy 3x3 pontból álló kombinációt kell berajzolni. Ha minden pont megvan, az igazolólapot kell visszajuttatni az egyesületnek, a sikeres teljesítők egy kitűzőt kapnak
A szurdok a Kaptárkő Egyesület Bükkaljai Kő-útjának egyik ellenőrző pontja. A jelvényszerző túráról korábbi cikkünkben írtunk.
Kőrös-barlang
A Bükk-fennsík nyugati részén, 932 méteren található Kőrös-lyuk vagy Kőrös-barlang, (de van, aki Kőrös-bérci-barlangként ismeri), az ország legmagasabban elhelyezkedő barlangja. Nevét a közeli magaslatról, a Kőrös-bércről kapta, az pedig a környék kőriseiről.
Kívülről a széles sziklafal aljában csak egy gyönyörűen ívelt bejáratot látunk, amint azonban belépünk, a fejünk felett egy hatalmas ablakon át az erdő néz le ránk. Itt aztán a látogatók nagy része hosszú időre leragad, mert az erdőre néző ablak igencsak izgalmas fotótéma.
De azért érdemes kicsit tovább is menni, mert beljebb van még egy nagyobb terem is, amiből egy szűk folyosó egy még magasabban lévő kisebb üregbe vezet. A barlang teljes hossza 42 méter.
A régészeti feltárások során cserépedény-töredékek és kisemlősök csontjai mellett barlangi medve és barlangi oroszlán csontjai is előkerültek itt. A barlang fokozottan védett, de szabadon látogatható, zseblámpa jó, ha van nálunk.
A Kőrös-barlang a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Olasz-kapui tanösvényének egyik állomása. Az útvonalról a Természetjáró oldalán olvashatsz bővebben.
Tibolddaróci kőhodály
A Bükkalja – kőzettani adottságainak köszönhetően – sajátos és igen különleges építészeti örökséggel rendelkezik. A könnyen megmunkálható riolittufába ugyanis a pincéktől kezdve a barlanglakásokon át az istállókig különböző funkciójú helyiségeket alakítottak ki, és akkor még a bükkaljai kőkultúra legtitokzatosabb emlékeiről, a kaptárkövekről nem is beszéltünk. De most nem is fogunk, megtettük azt már például itt és itt.
Ezúttal egy másik érdekes emléket ajánlunk figyelmetekbe, a Tibolddaróc és Kács között található kőhodályt. A kőhodály egy tisztáson áll, és igen nagy, a hossza közel 24, szélessége 4, a belmagassága több mint 2 méter. Az 1800-évek végén a környék birtokosa, a Zichy család ezer juhot tartott itt. Odabent, a félhomályban hatalmas, szépen faragott oszlopok állnak, és tartják fejünk felett a sziklamennyezetet.
A kőhodály előtt halad el a Kő-völgy tanösvény, és itt van a Bükkaljai kőút túramozgalom igazolóhelye is. Legegyszerűbben a szűk 3 km-re fekvő Kácsról érhetjük el az S, illetve a Kő-völgy tanösvény T jelzését követve.
Újmassai őskohó
Lillafüred a Bükk egyik legfelkapottabb kirándulóhelye, és ez nem véletlen, hisz a Miskolchoz tartozó település gyönyörű helyen fekszik, ráadásul viszonylag kis helyen sok látnivalót találunk.
Érdemes azonban kicsit tovább tágítani a kört, ugyanis néhány kilométerre Lillafüred központjától egy érdekes ipartörténeti emléket láthatunk, egy 1813-ban épült vasolvasztó kohót. Az ország egyik legjelentősebb ipari műemlékét Fazola Frigyes építtette a Garadna patak közelében.
Fazola Henriknek és fiának, Frigyesnek nagy szerepe volt abban, hogy Lillafüred és környéke a hazai vaskohászat bölcsője lett. Minderről a felsőhámori Központi Kohászati Múzeumban tudhatunk meg többet. Hozzájuk tartozik egyébként a Fazola-kohó is, de ez szabadon látogatható.
A több mint 11 méter magas olvasztó négy pilléren áll, és három szintje csonka gúlát formáz. A kohó az 1831-es átépítés során nyerte el ma is látható formáját, és 1872-ig olvasztottak benne vasércet.
Szentléleki pálos kolostor
A kolostor-és templomromok mindig érdekes célpontok, azon túl, hogy különleges hangulatuk van, általuk vissza is utazhatunk kicsit a múltba.
Az Ómassa közelében, a Kis-fennsík peremén álló szentléleki pálos kolostort a 14. század elején alapította az Ákos nembeli Erne bán. A kolostort közel 300 évig lakták, de a 16-17. század fordulóján elnéptelenedett. Az épületegyüttes közelében található a Szentléleki-patak forrása, amelyből a szerzetesek a vizet szerezhették.
A romok nagy részét a kolostorhoz tartozó gótikus templom maradványai teszik ki, de a nagy méretű kerengővel rendelkező kolostor maradványai is megvannak még.
Fontos, hogy a romon egy ideje állagmegóvási munkálatokat végeznek, így a falak közé nem szabad bemenni, csak körül járhatjuk, és kívülről nézhetjük meg azt, de úgy is impozáns látványt nyújt. Ha valaki Ómassa környékén túrázik, érdemes útba ejteni a szentléleki kolostort.
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.
