Ezúttal olyan népszerű kirándulócélpontokat mutatunk be, amelyekkel még a kevésbé napsütéses vagy éppen ködös őszi napokon sem lehet mellélőni.
Rudabánya: ahol mindig kék a víz
Éppen a szürke őszi napok a legalkalmasabbak arra, hogy meglátogassuk a Bükktől keletre fekvő rudabányai bányatavat, Közép-Európa egyik legmélyebb édesvizét. Hogy miért? Ilyenkor tárul elénk a maga teljességében a lebányászott érchegység forma- és színvilága, ami a tó csillogó tükrével együtt teljesen egyedi helyszínné teszi Rudabányát. Maga az állóvíz kb. 60 méter mély lehet, orsó alakban terül el, legnagyobb szélessége 120 méter, hossza 320 méter.
A kristálytiszta tó tulajdonképpen esővízből keletkezett
A területről főként vasat és rezet bányásztak egészen 1985-ig, ezután az üreg megtelt esővízzel, tavat hozva létre. A 80-as évek végén rekultiváció következett, melynek köszönhetően ismét teret hódított itt magának az élővilág.
Rudabánya neve a Rudapithecus hungaricus kapcsán is ismerős lehet.
Az emberszabású majom maradványait 1967-ben fedezte fel a bánya geológusa, Hernyák Gábor.
Ha szeretnél többet megtudni a témáról, ellátogathatsz a városban található Rudapithecus Látogatóközpontba, de az egykori bánya területén 2016 óta tanösvény is kanyarog, ahol az ősmajom és a bányászat története egyaránt megismerhető. A tó köré ugyanekkor kilátóplatformok épültek.
A Rudabányai-tó délnyugati öble
2021 januárjában képriportot csináltunk a Rudabányai-tóról, de magáról az ősi ércbányász településről is írtunk már.
Zebegény: a Dunakanyar szerelmeseinek
Ha valami, hát Zebegény tényleg bármelyik évszakban megér egy látogatást. Számtalan különböző túrát tervezhetünk, ami érinti a települést: indulhatunk például kompozással és a Remete-barlang megtekintésével egybekötve Visegrádról, de akár a közeli Malom-völgyet is bejárhatjuk, közbeiktatva Törökmezőt, ahol állatparkot és éttermet is találunk, ha pedig éppen tiszta az idő, egy panorámatúrát is érdemes lehet tenni a környéken.
Zebegény, a festők paradicsoma azonban önmagában is jó úticél lehet, ha szép környezetben, festői épületek között sétálgatnánk és ennénk-innánk valamit. Bár nyáron a település elég forgalmas, ilyen időtájt már valószínűleg találunk parkolóhelyet akár a főtéren, a templom környékén is, vonatok pedig elég gyakran járnak errefelé, így a közlekedésen nem kell sokat törnünk a fejünket.
A zebegényi Havas Boldogasszony-templom az egyik legegyedibb magyarországi egyházi épület. Kós Károly tervezte, és még a félig magyar származású, híres indiai festőnőt, Amrita Sérgilt is megihlette. A faluban most is tartanak festőkurzusokat, és rendeznek művésztáborokat. Itt élt és alkotott Szőnyi István Kossuth-díjas magyar festőművész és grafikus, akinek egykori házában ma múzeum működik. Emellett a településen számos érdekes villa is található, gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska pedig 1936-ban csinos kis kékre festett nyaralókat építtetett a Dunához közel, az úgynevezett Napraforgó-házakat, ami fellendítette Zebegény forgalmát. Ha felsétálunk a Kálvária-dombon, megnézhetjük a Hősök emlékművét és a Kálvária-kápolnát, kicsit arrébb pedig a Kós Károly-kilátóból csodálhatjuk meg a panorámát.
Naplás-tó kilátóval: instant természetélmény
Hétvégén, főleg, ha a nap is kisüt, a Cinkota melletti tó megtelik bringásokkal és sétálgató családokkal, ami nem véletlen: könnyen elérhető természetélmény ez a fővárosiaknak. Amióta pedig megépült a kilátó és üzemel a büfé, a helyszín még népszerűbb.
A 2-6 méter mély tó 16 hektáron terül el, a körülötte lévő természetvédelmi terület 150 hektár
A Naplás-tó, leánykori nevén Szilas-pataki árvízvédelmi tározó 1978-ban jött létre, amikor visszaduzzasztották a patakot, hogy megelőzzék az áradást. A tó 16 hektáros, mélysége 2-6 méter, partján jó időben őshonos mocsári teknősök sütkéreznek. 1997 óta létezik a Naplás-tó Természetvédelmi Terület,
Budapest második legnagyobb helyi védettségű természeti értéke,
ami annak köszönhető, hogy sokféle, eltérű élőhelytípus terül el itt egymás mellett: nyílt vízfelület nádassal, van füzes, láprét, telepített parkerdő, patak, égerliget és szántóföldek is. Az élőhely több mint 400 növény- és 200 állatfajnak ad otthont. Ha szeretnéd jobban megismerni, érdemes körbesétálni a tavat, ahol tájékoztató táblákat is találsz.
A Naplás-tó, mögötte pedig a 2021-ben épült kilátó
Mindössze pár perc sétára magasodik a 21 méteres kilátó, amit 2021 júniusában adtak át. Fentről 360 fokos panorámában gyönyörködhetsz a Gödöllői-dombságban, a Szilas-patak völgyében és a Budai-hegységben. Ebben a cikkben egy videót találsz a kilátó építéséről, itt pedig a tóról tudhatsz meg többet.
Sátoraljaújhelyi függőhíd: emlékezetes családi program
Akárhányszor írtunk az idén júniusban átadott sátoraljaújhelyi függőhídról, a cikk mindig nagy érdeklődésre tartott számot, bár a kezdetektől fogva éppen annyian akadnak a megépítésének ellenzői, mint pártolói. Akárhogy is, az országban hasonló nincs még egy, és bár éppenhogycsak lecsúszott a világrekordról, a két hegyet összekötő, 700 méteres híd még így is bőven próbára teszi még akár a kevésbé tériszonyosok idegeit is. A híd szándékosan imbolyog kicsit, ha haladunk rajta, olyan, mintha a levegőben járnánk, alattunk helyenként 80 méteres mélység tátong, a híd közepe felé pedig ráadásul üvegpadlót raktak le, hogy teljes legyen az élmény.
Sátoraljaújhely függőhídja 2024 tavasza óta várja a látogatókat
A hidat két irányból lehet megközelíteni, a belépő 5000 Ft, és ha egy komplexebb élményre vágyunk, a Zemplén Kalandpark többi attrakcióját is kipróbálhatjuk. Például libegőzhetünk, bobozhatunk, letesztelhetjük az átcsúszópályát a Szár-hegy és a Vár-hegy között. Utóbbi tetején találjuk egyébként az egykori sátoraljaújhelyi vár romjait.
Mi még az átadás előtt megnéztük a függőhidat, amiről videó is készült, és beszélgettünk a Kalandpark üzemegység-vezetőjével, akitől mindent megtudtunk a híd építéséről.
Salgó vára: ködben a legmisztikusabb
Salgó várát a 13-14. században építették, de a következő évszázadok során jócskán kibővült, most is több szintje van
A Karancs-Medves-vidéken két egymáshoz nagyon közeli és extrán látványos építményt is meglátogathatunk, az egyik Salgó vára, a másik pedig a somoskői vár. Előbbi még hivatalosan is Magyarországon található, és teszteltük, hogy
a kilátás innen még ködben is elképesztő,
de a lombok hiánya sem ront túl sokat a helyzeten. Még 2021-ben azt írtuk, hogy ha meg kellene versenyeztetni a hazai várakat hangulat, illetve panoráma szempontjából, Salgó vára biztosan benne lenne a top 3-ban, és a véleményünk azóta sem változott, annak ellenére, hogy kiállítást nem találunk itt, és a várrom elég vadregényesnek mondható.
Napnyugta köddel a vár tornyából
A 13. század végén, 14. század elején építették, ekkor a Kacsics nemzetség birtoka volt. A Szapolyaiak alatt élte a fénykorát, akik rengeteget bővítgették, majd 1554-ben szerencsétlen módon török kézre került: a legenda szerint a szécsényi bég ágyút imitáló fatörzsekkel vette be. Negyven év múlva a várat rommá lőtték a szomszédos Kis-Salgóról a királyi seregek, ezután folyamatosan romlott az állapota. Petőfi Sándor költeményben énekelte meg a bazaltoszlopokra emelt erősséget, aminek a legfelső szintjén egy, a kétezres években visszaépített tornyot találunk. Innen tényleg lélegzetelállító a panoráma a környékre. Látszik a Mátra, a Bükk, a Börzsöny, a Cserhát, a Karancs és a Cseres-hegység, tiszta időben ki tudjuk venni a Tátrát.
Még egy ködös kép; nem kérdés, hogy a várat minden évszakban érdemes felkeresni
Ha csak fel akarunk sétálni a salgóbányai Vár út végéről, azt 18 perc alatt megtehetjük a sárga kereszt, a piros L, majd a piros háromszög jeleket követve, de ha már itt vagyunk, a fa mókusszobornál ráfordulva a piros L-re érdemes meglátogatni a Boszorkány-kőt is, ahonnan szintén fantasztikus a panoráma.
