Kifogytál az ötletekből, mit olvass a bezártságban? Íme, öt könyv, amelyet a szerkesztőség tagjai jó szívvel ajánlanak az olvasóknak, karanténtól függetlenül.
Az ötlet onnan indult, hogy szerkesztőségünk a számunkra is sokszor kihívásokkal teli otthoni munkavégzés helyzetét próbálta kreatívan segíteni egy belső könyvajánlóval. De aztán rájöttünk, hogy bizony ez a válogatás minden természetjárónak hasznos lehet.
Fogadjátok hát szeretettel a szerkesztőség első könyvválogatását. Van benne régebben írt, szerintünk örökbecsű darab, de van kortárs mű is. Van benne Magyarországra, de van annak tágabb térségére fókuszáló könyv. Sőt, találtok benne városi kalandozást és zseniálisan megírt, éppen tavasszal aktuális ismeretterjesztő művet egyaránt. Olyan könyveket válogattunk ki, amelyek különleges módon ragadják meg a természethez-, illetve a környezetünkhöz való kapcsolódást, s amelyek felfedező lelkületű olvasóinknak mindenképpen inspirálók lehetnek a bezártságban és azon kívül is. Olyan könyvek ezek, amelyeket szerkesztőségünk tagjai újra és újra levesznek a polcról.
Személyes könyvajánló következik tehát.
1. Kiss Noémi: Rongyos ékszerdoboz
Kiss Noémi útirajza Közép- és Kelet-Európa egyedi arculatú, történelmi tájaira visz bennünket, Bukovinába, Galíciába, a Balkán-félszigetre, a Kárpátokba, vagy éppen a Kaukázus vidékére. A jelenben indulunk útnak, de a múltba is eljutunk, egyszerre látjuk például a Monarchia egyik gyöngyszemének számító Lemberget és az Európa elfeledett szegletébe szorult Lvivet, sétálunk a hajdani és a jelenkori Szabadkán és Temesváron, de az író személyes élményein keresztül Gödöllőt is bejárjuk. Ha egy író egyben szenvedélyes utazó is, és legfőképp olyan tájak érdeklik, ahová csak kevesen indulnak el, akkor abból egy ilyen remek könyv születik. (Tóth Judit)
2. Homoki-Nagy István: Cimborák 2. - Hegyen-völgyön
Hazánk iskolateremtő természetfilmesének filmjeit, különösen az állatokkal forgatott ún. kaland-természetfilmjeit igazából kötelezővé kellene tenni az iskolában. Az 1960-ban forgatott Cimborák második részének főszereplői, Fickó, a magyar vizsla, Pletyka, a tacskó és Nimród, a vadászhéja, elvesztett gazdájukat keresve vándorolnak (vagy inkább kutyagolnak, legalábbis a kutyák) át az egész országon, a pusztától barlangokon át a nagy erdőségekig. Ez egy olyan kiváló családi film, amelyet a felnőttek is garantáltan élvezni fognak, de képeskönyv is készült a film alapján, ami nálunk otthon szintén gyakran lekerül a polcról! (Szigeti Ferenc Albert)
3. Térey János: Átkelés Budapesten
Ez a novellás-verses kötet nem egy tipikus Budapest bedekker, és nem is egy jólfésült urbánus látkép a fővárosról. Különleges virtuális csatangolás, amelyben a mesélő Térey Jánost követjük Kőbányára, az Óbudai Gázgyárba, a Háros-szigetre, a Terézvárosba, a Svábhegyre, Budafokra, s még egy sor másik különleges fővárosi helyszínre. Helyeket, házakat, életeket mutat be az író, olyanokat, ahol a múlt és a jelen minduntalan egymásba csúszik. "Kukkolásra" invitál bennünket, épületek homlokzatai mögé leshetünk be vele, és arra noszogat, hogy nézzünk kicsit más szemmel a városra, amelyben élünk, és amelynek díszletei között nap mint nap megfordulunk. Ehhez az utazáshoz még egy interaktív térkép is készült, amellyel olvasgatás közben egyik helyszínről a másikra klikkelhetünk, követhetjük a sétát novellától novelláig. (Joó Annamária)
4. Vas Zoltán: Darazsak (Gesta Hymenopterorum)
A darazsaknak elég rossz a PR-juk, szerintem ez a könyv sokat javít ezen a helyzeten, ugyanis Vas Zoltán, a Magyar Természettudományi Múzeum kutatója és darázs-specialistája nagyon olvasmányosan és elképesztően szórakoztató stílusban ír ezekről a rovarokról. Csak néhány beszédes fejezetcím a könyvből: A nektárdíler és szexuális szokásai, A legendás tőrösdarazsak és megfigyelésük, Karrierépítés a triászban, A klónok támadása. A darazsak rajongóinak kötelező olvasmány, de nagyon ajánlom mindazoknak is, akik szeretnék kicsit jobban megismerni ezt a sokszínű rovarkülönítményt. (Tóth Judit)
5. Maderspach Viktor: Medve!
Nem különösebben szeretem a vadászkönyveket. De ahogy ez az erdélyi vadászíró szó szerint beleveti magát az akkoriban (a könyv vadásztörténetei az 1910-1920-as években játszódnak) nagyrészt ismeretlen Retyezát erdőrengetegébe, hogy például több napon át kövessen egy medvenyomot a hóban e nemes állat viselkedésének megismerése céljából, na, az bámulatos. És Egy másik alkalommal például egy fán kuporogva várja ki az író egy félbehagyott tetem mellett a medve visszaérkezését. Ezek a meglehetősen vad és kemény kalandok nemcsak az író vadászszenvedélyét rajzolják ki, de azt is, hogy mennyire fűtötte őt a természet megismerésének vágya. Szenvedélyes Kárpátok-járóként szinte minden egyes túrámon eszembe jutnak ezek a történetek az erdőrengetegben. (Szigeti Ferenc Albert)
