Különleges helyszínek, különleges Duna-élmények

A Nemzetközi Duna-nap kapcsán olyan helyszíneket mutatunk a Duna magyarországi szakaszáról, ahol talán kicsit szokatlan módon, de közvetlenül kapcsolódhatsz szeretett folyónkhoz.

Szerző:
Turista Magazin
Fotó:
Magócsi Márton (Kiemelt kép)
2022. június 29.

A Nemzetközi Duna-nap kapcsán olyan helyszíneket mutatunk a Duna magyarországi szakaszáról, ahol talán kicsit szokatlan módon, de közvetlenül kapcsolódhatsz szeretett folyónkhoz.

A Nemzetközi Duna Védelmi Bizottság kezdeményezésére minden év június 29-én ünnepeljük a Nemzetközi Duna-napot, azzal a céllal, hogy a Duna menti országok évente emlékezzenek meg az éltető folyó természeti értékeiről.

A 2850 kilométer hosszú Duna nemzetközi védelme kulcsfontosságú, hiszen a folyó vízgyűjtő területén zajló minden emberi tevékenység nyomot hagy a Dunában. Hogy mást ne mondjunk, Magyarországon a parti szűrésű kutak szolgáltatják az ivóvíz több mint 30%-át, például Budapest és a környékbeli települések szinte teljes egészében parti szűrésű vizet használnak, ezeket a kutakat pedig a folyók kavicsteraszán átszűrődő felszíni vizek táplálják.

Hazánk társadalmi-gazdasági élete szorosan összefonódik tehát a Dunával, a folyó és a vízbázis védelme nemzetközi fontosságú természet- és környezetvédelmi feladat. Jelen összeállításunkban azonban inkább az egyénnek a folyóval való kapcsolatára helyezzük a hangsúlyt és a hazánkban 417 kilométer hosszan folyó Duna olyan helyszíneit mutatjuk be, ahol talán különleges módon lehet kapcsolódni szeretett folyónkhoz.

1. A Duna és a kortárs művészet: a Danubiana Meulensteen Kortárs Művészeti Múzeum

A Rajkáról fél órás, kényelmes tekeréssel elérhető, de már Szlovákiában található kortárs múzeum különleges és egyben szimbolikus helyszín, hiszen azon a dunacsúni duzzasztóműn található, amelynek feladata az Öreg-Dunába jutó víz szabályozása (nem mellesleg a Szigetköz vízellátása), s ahol a gát mellett kikötő és raftingpálya is található.

A holland Gerard Meulensteen és a szlovák Vincent Polakovič műkereskedők és műgyűjtők által alapított látványos múzeum közvetlenül a mesterségesen kialakított Bősi-felvízcsatorna partján található és célja a kortárs európai művészet bemutatása. A duzzasztómű egyben a felvízcsatorna mentén haladó kerékpárút kiindulópontja is. Bővebb információ erről a valóban nem mindennapi létesítményről: https://www.danubiana.sk/en

2. A Duna és az élő történelem: a bős–nagymarosi vízlépcső

Bős (Gabčíkovo) mellett található a történelemből talán mindenki által ismert, roppant nagyságú ipari létesítmény, amelyet érdemes egyszer meg is látogatni és ahova egyébként a dúnacsúni duzzasztóműtől akár kerékpárral is eljuthatunk, végig a csatorna mentén. A gigantikus építménnyel az ember láthatóan megszelídített egy őselemet, s nem mellesleg a bősi vízerőmű biztosítja Szlovákia éves villamosenergia-termelésének 8-10%-át.

A szabadon látogatható kilátóból döbbenetes látvány az ún. felvízcsatorna és az alvízcsatorna közötti szintkülönbség. Ha szerencsénk van, mindenképpen lessük meg, hogyan zsilipelik át a hajókat, és próbáljuk ki az üvegpadlójú kilátópontot is (előzetes bejelentkezéssel szakvezetés is kérhető, amelynek keretében még a turbinákhoz is le lehet menni)!

Érdemes megjegyezni, hogy miután környezetvédelmi szempontokra hivatkozva Magyarország egyoldalúan elállt a vízlépcső-rendszert megépíteni szándékozó szerződéstől, 1992. október 25-én Szlovákia szintén egyoldalúan ebbe a döbbenetes méretű mesterséges csatornába terelte a Dunát, aminek következtében a Dunába jutó víz mennyisége az eredeti vízhozam 5-10 százalékára csökkent. Mint ismeretes, ez vezetett a Szigetköz ökológiai katasztrófájához, amelyet később vízügyi beavatkozásokkal enyhítettek.

Az 1997-ben a Hágai Nemzetközi Bíróság által hozott ítélet egyébként mindkét felet elítélte, de ez a konfliktus azóta sincs teljes körűen rendezve. A felvízcsatorna a bősi erőmű előterében mintegy 18 m-rel emelkedik a talajszint fölé. Ezt védi az az óriási gát, amelyen a kerékpárút vezet. Döbbenetes kép az, ahogy épphogy csak kilátszik a szomszédos Baka település templomtornya a hatalmas víztükör túloldalán.

3. A Duna és a hagyomány: hajómalmok a Dunán

Egy évszázada százszámra találkozhattunk úszómalmokkal nagyobb folyóinkon, a Komárom környéki Dunának például jellegzetes tájképi elemei voltak ezek a különös építmények. A hajómalmok a tél kivételével a folyókon álltak, sajátos kiépítésük megnövelte a folyóvíz sebességét a hajótest közepén elhelyezkedő malomkerék előtt. Ma már sajnos csak mutatóban találunk hajómalmot a Dunán.

A ráckevei hajómalom Magyarország egyik utolsó hajómalmának, a Gyurcsik-féle hajómalomnak a működő rekonstrukciója, amely 2007 és 2010 között épült fel. Tavasztól őszig a hajómalmot belépőjegy ellenében lehet bejárni, és látványőrléseket is tartanak.

A Csallóközben található Gútán (Kolárovo) a szelíden hömpölygő Kis-Dunán, egy 86 méter hosszú, fa cölöpökön álló, fedett fahíd mellett található a gútai hajómalom, amely egy 1920-ban készült hajómalom valósághű mása. A ma múzeumként üzemelő hajómalomban minden egész órában van látogatás (általában magyar nyelvű vezetés is kérhető). Baján szintén látogatható egy rekonstruált hajómalom a halászati skanzen mellett.

4. A Duna kerékpárról

A Duna magyarországi szakasza mentén kiváló kerékpártúrákat is tehetünk. A Szigetköz kerékpáros felfedezését például összeköthetjük a Csallóköz bejárásával, így valóban minden oldaláról megismerhetjük Európa legnagyobb szárazföldi "deltáját", s annak különös történelmét. Gútára Komáromból végig védett kerékpárúton, a Vág töltésén karikázhatunk. Tatáról Almásfüzitőre tartva egy cseppnyi Németalföldet fedezhetünk fel.

A Dunakanyar kerékpárút Magyarország egyik legszebb táján vezet keresztül, s a Szobtól Ipolydamásdig tartó szakaszt ráadásul nemrég adták át. A Szentendrei-sziget és a Csepel-sziget szintén kiváló bringás terep, míg Szekszárdról a hazai Duna-szakasz egyik legösszetettebb élőhelyét a Gemenci-erdő hatalmas rengetegét fedezhetjük fel.

5. Városi élmények a Duna partján: Dunaföldvár

Ha Duna és város, akkor mindenekelőtt Budapest és Győr, de mi most mégis Dunaföldvárt ajánlanánk az olvasó figyelmébe. A Duna jobb partján löszfalra épült, nagy múltú település legfőbb látványossága kétségtelenül a Csonka vagy Török toronynak is nevezett, négyszögletű építmény, amely szerény méretei ellenére már az első pillantásra kíváncsivá teszi az embert. Egyre többen fedezik fel ezt a történelmi épületekkel és téglából rakott várfallal körülölelt erősséget és tágabb környezetét, amelynek rendezett, macskaköves utcái varázslatos kisvárosi és történelmi légkört árasztanak.

A cikk 2021 júniusában jelent meg először.

Cikkajánló