Öt különlegesség a Dohány utcai zsinagógából

Bár már több mint tíz éve dolgozom a szerkesztőségben, ami egy kőhajításnyira található a Dohány utcai zsinagógától, eddig valamiért sosem jutott eszembe bemenni. Talán az állandóan az épület előtt kígyózó sorok tántorítottak el, vagy az, hogy ez alapján amolyan „külföldieknek való” látványosságnak tűnt. Mindenesetre most végre sikerült bepótolni az évtizedes elmaradást – és milyen jó, hogy így történt. Ha még te sem jártál bent, talán ez egy jel, hogy éppen itt az ideje. Öt érvem is van, hogy miért.

Akár egész nap bent lehetünk, és van is mit nézni

Ha külső szemlélődés alapján azt gondolnánk, hogy a Dohány utca zsinagóga csak egy, a zsidó istentisztelet színhelyeként szolgáló, jókora épületből és legfeljebb a hozzá tartozó kertből áll, nagyot tévedünk. Tulajdonképpen egy épületkomplexumról van szó, amihez emlékpark és temető is tartozik, emellett egy múzeum, ahol a zsidóság vallási tárgyait ismerhetjük meg ünnepek szerint csoportosítva, egy kisebb épületrész, ami a Hősök zsinagógája nevet viseli, illetve az úgynevezett gettókiállítás, ahol a magyarországi zsidók történetét ismerhetjük meg. Ha akarunk, a belépő áráért akár egész nap bent lehetünk, és a szakvezetésért sem kell ezen felül fizetnünk. Tekintve, hogy a legtöbb zsidó imaházba nem zsidóként be sem lehet menni, itt egészen komplex élményt kapunk.

A világ legnagyobb zsinagógája volt, a kontinensen még mindig viszi a prímet

1859-ben, amikor átadták, még büszkén viselte a világ legnagyobbja címet, ma viszont ez a kijelentés már csak Európa viszonylatában igaz. Az első helyért New York és Jeruzsálem vetekszik 2022 óta.

A Dohány utcai zsinagóga négy év alatt épült meg Ludwig Förster tervei alapján és Feszl Frigyes közreműködésével. Ez a kívül kicsit mecsetre hajazó, mór, belül bizánci-romantikus stílus volt az, ami az akkori zsidó vezetőknek leginkább elnyerte a tetszését.

A homlokzatot feltűnően ékesítik a nyolcágú csillagok, amiket az avatatlan szem első pillantásra akár Dávid-csillagnak is gondolhatna. A zsidó jelkép azonban csak hatágú, a zsinagóga díszei pedig csupán dizájnelemek. A belső tér aranydíszítésébe ezzel szemben távolról se lehet belekötni, itt ugyanis

De látunk igazi márványt is, ebből készült a 8 méter magas frigyszekrény (amiben a Tórát tartják felolvasások között) és a falak burkolata egy bizonyos magasságig.

Már a legelső pillanattól fogva kiváltságnak számított itt hitközségi tagnak lenni – mert borzalmasan drága volt. Mondták is akkoriban, hogy a jómódú zsidó ismérvei: egy belvárosi lakás, egy balatoni nyaraló és egy hely a Dohányban.

Egy új irányzatot képviselt

Ha a Dohány utcai zsinagógáról beszélünk, fontos elmondanunk, hogy megépültekor kiemelkedően progresszív volt, így az akkor kibontakozó irányzat, a neológia színtere lett, ami a Dohányban több fronton is tetten érhető.

Például a nők és a férfiak – ahogy az ortodox imaházak esetében –, itt is el vannak különítve egymástól, de nem függönnyel vagy sűrű ráccsal, ami megakadályozná, hogy felvegyék egymással a szemkontaktust, hanem térben. A mintegy 3000 ülőhelynek kb. a fele a férfiaké odalent, a karzaton pedig a nők foglalnak helyet majdnem ugyanannyi széken. Ezzel szemben egy ortodox zsinagógában kevesebb nőknek dedikált ülőhely található, a férfiakétól elszeparálva.

A tradicionálisabb felfogású zsidóság nem nézi jó szemmel, hogy a Dohány utcai épületben még orgona is található. A botrányos hangszeren nem kisebb személyiség, mint maga Liszt Ferenc játszott a megnyitó alkalmával. A turpisság ott van, hogy az orgona félkör alakban, a frigyszekrény mögött helyezkedik el, tehát hivatalosan a zsinagóga terén kívül.

És akkor nézzük, hogy a frigyszekrényen kívül melyek még a zsinagógák gyakran megjelenő elemei. Ott van a bima, ami itt, neológ zsinagóga lévén a padsorok előtt helyezkedik el, nem pedig középen, ahogy az ortodoxoknál. Egy lapos tetejű emelvényt kell elképzelni, erre helyezték a sérülékeny pergamenre írt Tórát. Apropó, Tóra: az Ószövetség első öt könyvét mindig kézzel jegyzik le, méghozzá óhéberül, és Sábeszkor, a zsidók legfontosabb, heti ünnepén mindig pont ugyanazt a részletet olvassák fel belőle az egész világon.

További hagyományos elemei a zsinagógának az örökmécses, ami istent hivatott jelképezni, mivel az isten- (és ember-)ábrázolások itt is hiányoznak, csakúgy, mint az iszlám mecsetekben. Meg szokott még jelenni a két mózesi kőtábla a tízparancsolattal.

A múzeumban eredeti tárgyak találhatóak

Nem másolatok vagy szimplán csak „korhű” tárgyak, mint a múzeumok legtöbbjében, ami már önmagában is nagy szó (kérdezz csak rá legközelebb, ha enteriőrkiállításon jársz, például egy várban vagy egy kastélyban). Ha nem vagy zsidó, de azért rendelkezel némi ismerettel a világvallásról, egészen valószínű, hogy a gazdag gyűjteményben akkor is találsz meglepetést. A judaikákat ünnepek szerint csoportosították.

A viszonylag közismert menórák hanukkai változatának (ami 8 + 1 ágú) például nemcsak gyertyás, de különböző formájú, szék-, páva- vagy éppen halalakú, díszes verzióit is megismerhetjük. Láthatunk különféle tóradíszeket, tóramellvértet, rimonokat, amit a rúd két végére húztak rá, vagy épp tóramutatókat, amik abban hivatottak segíteni, hogy könnyebb legyen követni az olvasást.

Tórát olvasni egyébként nem egyszerű, az óhéber írott szövegből ugyanis hiányoznak a magánhangzók. A szent szövegeket és azok értelmezését, a Talmudot szintén többféle változatban tekinthetjük meg a kiállításon, ami azért is érdekes, mert egyébként a Tórát nem lenne szabad így mutogatni. Itt azonban edukációs céllal állították ki (és nem is kóser példányokat), ami felülírja a szigorú szabályt.

Persze, mindez csak a jéghegy csúcsa: a tárlat még rengeteg érdekes tárgyat, és ezen keresztül történetet villant fel a zsidóság életéből.

Egyedi emlékhely

A Holokauszt Emlékpark a 600 000 magyar zsidó áldozatnak állít emléket. Középpontjában egy fém szomorúfűz áll, melynek levelein neveket, dátumokat, halálozási helyszínek megnevezését olvashatjuk. Jó néhány még üres – ezeket meg lehet venni és gravíroztatni. A gránittalapzaton álló fa egy magyar szobrászművész, Varga Imre alkotása, és a Tony Curtis által 1990-ben létrehozott Emanuel Alapítvány finanszírozta. Aki esetleg nem tudná, az amerikai színész ugyanis magyar származású volt. Bernard Schwartz néven látta meg a napvilágot, de már New Yorkban. Többször járt Magyarországon, édesapja Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében született.

A zsinagóga udvarában található az Igazak ligete is, ahol azoknak a neveit olvashatjuk, akik a zsidókat mentették a holokauszt idején: a 200 000 túlélőből 100 000 nekik köszönheti az életét. Feltűnik többek között Slachta Margit, Salkaházi Sára, Friedrich Born, Carl Lutz, a legnagyobb betűkkel pedig Raoul Wallenberg svéd diplomata nevét látjuk, aki több ezer embert mentett meg a deportálástól. Ő végül a szovjetek fogságába került, és meg is halt. Az ő nevét viseli az emlékpark.