A Börzsöny kalderájának bejárása, a Tapolcai-medence tanúhegyeinek felfedezése, a Medves-vidék bazaltkúpjainak megismerése: minden bizonnyal ezek a legjobb hazai „vulkántúrák”. Most mutatunk öt kevésbé ismert, de legalább ilyen látványos vulkános túrát.
1. Világszenzáció az erdő mélyén
Nem hatásvadász akarok lenni ezzel a címmel, ez a tudományos igazság a béri andezitömlés kapcsán. Mint ismeretes ugyanis, a kihűlő magma megszilárdulása és összezsugorodása révén keletkező „orgonák” a bazaltra jellemzőek (pl. Badacsony, Somoskő), az andezitre nem. Olyannyira nem, hogy a Cserhát szívében, Bér község fölött található hajlott andezit oszlopok egész Európában egyedülállóak. Sőt, a világon is mindössze néhány hasonlót ismernek a tudósok! A könnyen, gyerekekkel is elérhető természeti képződmény mellett egy kőtárat is találunk, ahol tovább pallérozhatjuk vulkanológiai ismereteinket.
2. Maar típusú kráterek között a Balaton-felvidéken
A Balatontól kicsit távolabb, a varázslatos Káli-medence peremén, Szentbékkálla fölött magasodik a Fekete-hegy bazaltplatója, amelyet a kutatók szerint négy, ún. maar típusú kráter alakított ki mintegy 5,5-3,3 millió éve. Ezek egyetlen, nagy gőz- és gázrobbanással kialakuló, általában széles, de sekély vulkánok, amelyekre a lávaömlés csak kevéssé jellemző, kráterüket pedig sok esetben tó tölti ki. Az eredeti formák természetesen itt már jelentősen lepusztultak, de a vulkánok iránt érdeklődők azért sok érdekes képződményt láthatnak a környéken. Ilyenek a platón látható, változó vízállású, 50-100 méter átmérőjű, 1-2 méter mély, és sajnos a klímaváltozás miatt egyre jobban kiszáradó tavacskák, amelyek keletkezésére ráadásul nincs egyértelmű magyarázat. Valószínűleg az említett vulkánok belsejét kitöltő kisebb lávafolyások közötti térszíneken alakultak ki. A fennsík felszínének mélyedései alapján a kutatók azt valószínűsítik, hogy korábban 10-nél is több ilyen tó lehetett a hegyen, s ezek mindegyike különleges jégkorszaki reliktum-növényzetnek adott menedéket: úszó fűzlápoknak. Mára sajnos kiszáradásuk miatt a fajok erősen megritkultak. Ha ez nem volna elég, fontos túraszervezési szempont lehet a közeli Eötvös Károly-kilátó is, amely a környék legpazarabb panorámáját nyújtja.
3. Biztosított mászás egy vulkán csúcsára
Állítólag a Kis-Salgó egykoron boszorkányok táncparketje volt
A közvetlenül Salgótarján fölött található Pécs-kő (543 m) egykori vulkánja tökéletes példája annak, hogyan vált az erózió és az emberi beavatkozás során láthatóvá a környék különleges földtani múltja. A Pécs-kő vulkánja 2-3 millió évvel ezelőtt először törmeléket szórt: így jött létre a csúcson látható, vulkáni bombákból, lávafoszlányokból és salakos bazalttufából álló összlet. A második kitörés során a felépült krátert lávabazalt törte át, amely innen folyt több irányba. Az egyik ilyen hasadékkitöltés a tektonikai mozgások következtében kiemelkedett, ez a mai Hurka-Pécskő. A Pécs-kő tetejét uraló salakos, törmelékes kőzet nem alkalmas építésre, a második szakaszban ezt a puha réteget áttörő kőzettelérek fekete, tömött bazaltja (lávakőzete) viszont annál inkább. Az 1930-as évek előtt öt (!) nagyobb bánya is termelte itt az utcakövet, sőt, drótkötélpálya, kisvasút és sikló is segítette a kitermelt anyag elszállítását. A bányászat csúcsteljesítménye a különleges alakja miatt Hurka-Pécskőnek nevezett kiemelkedés 1923-as lerobbantása és kitermelése volt. De ekkor készült a Pécs-kőre vezető, sziklába vájt lépcsősor is, amely Magyarországon ritka hegymászóélményt nyújt.
4. Bazaltformák ősbükkösben, várral megkoronázva
A bájos nevű Tátika bazaltvulkánján nem csak az egykori fellegvár romjaiban és a kilátásban gyönyörködhetünk, de a hegy oldalában rejtőző bazaltformák is különlegesek. A fekete, oszlopos elválású bazalt a plató szélein gyönyörű sziklafalakat alkot, a sziklák között pedig több különleges barlang is található a plató széléről leomlott törmelék között. Mindehhez egy lélegzetelállító ősbükkös nyújtja a vadregényes hátteret.
5. Vadregényes kőgörgeteg képébe bújt andezittelér
A Mátra vad, vulkáni terepén sok kőtenger árulkodik az egykori rétegvulkán működéséről. Az ilyen típusú vulkánokból váltakozva tört ki hamu, horzsakő és láva, ezeknek a rétegei építik fel a vulkáni kúpot (innen az elnevezés is). Mivel mind a hamuból megszilárdult tufa, mind a darabos szerkezetű horzsakő kevésbé ellenálló a külső erők hatásaival szemben mint a keményebb lávafolyások megszilárdult kőzete, ez utóbbiak gyakran széttöredezett andezittelérek, kőtengerek formájában láthatók a hegygerincek mentén. Ez a jelenség kiválóan megfigyelhető például Markaz csodálatos vára felett, a Várbérc mohás, zuzmós kőtengerénél.
