Öt olyan arborétumot ajánlunk, amelyek egymástól meglehetősen távol, az ország különböző szegleteiben vannak, egy valamiben azonban megegyeznek, az év minden szakában gyönyörűek.
Chernel-kert – Kőszeg
Az ország nyugati csücskében, Kőszeg szélén, a város felett található Chernel-kert égigérő fenyőivel és smaragdzöld páfrányaival egy mesebeli tündérkertre emlékeztet. A kert egy hajdani gyümölcsösből lett arborétummá, névadója a „leghíresebb kőszegi”, Chernel István, aki nemcsak a madarak nagy ismerője volt, de a síelést is ő hozta be Magyarországra.
A kertben jelenleg több mint háromszáz növényfaj tekinthető meg, Chernel István ültetéseiből napjainkra is fennmaradt néhány fa, ezek közül a két legjelentősebb érték egy kínai vörösfenyő és egy kaukázusi jegenyefenyő. Itt találhatjuk Magyarország egyetlen olyan tanösvényét is, ahol a Kárpát-medence legveszélyeztetettebb növényfajainak példányai között sétálhatunk.
Az arborétumban egy madárvédelmi mentőközpont is működik, amelyben 1994-es fennállása óta már több ezer madár fordult meg – többségüket szerencsére sikeresen szabadon engedték. A telepen élő madarak között vannak azonban olyan egyedek is, amelyek sérüléseik miatt a természetben már nem maradnának életben. A kert állandó lakói között láthatunk például kerecsensólymot, darázsölyvet, uhut és fehér gólyákat is.
Szarvasi Arborétum
A szarvasi Bolza Pál gróf végzettségét tekintve jogász volt, de a tárgyalótermek helyett sokkal jobban érezte magát a természetben. Leginkább a növények érdekelték, autodidakta módon képezte magát botanikából és kertépítésből. A gróf egy olyan arborétumot álmodott meg az Alföld közepén, ahol Amerikától Ausztráliáig, minden földrészről élnek növények. Az arborétumot nagybátyja, Pepi bácsi után, Pepi-kertnek nevezte el.
A Pepi-kert ma az ország legnagyobb arborétuma, ahol látnivalókban bizony nincs hiány. A 82 hektáros gyűjteményben, ahogy azt a gróf megálmodta, Alaszkától Mexikóig, a Himalájától Afrikáig, közel 1600 fa- és cserjefaj, fajta, változat található, ebből 1200 a lomblevelűek száma és kb. 250 lágyszárú növényfaj. Az arborétum legismertebb lakója, a hegyi mamutfenyő, amely több mint 140 éves és 30 méter magas.
Az arborétum a növények mellett számos más látnivalót is kínál, és folyamatosan megújul, így érdemes újra és újra ellátogatni ide.
Pintér-kert Arborétum – Pécs
A pécsi Tettye nevű városrész számos érdekes látnivalót tartogat. Ezek egyike a híres romok közelében fekvő Pintért-kert Arborétum, ahol nem mellesleg a Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság központja is található.
A kert alapítója Pintér János banktisztviselő volt, aki 1926-ban kezdett el örökzöldeket telepíteni a remek klímaadottságokkal rendelkező, de akkor még csupasz mészkősziklákkal körülvett birtokán.
Az eltelt sok-sok évtized alatt a terület buja zöld parkká változott, ahol órákat el lehet tölteni kellemes sétálgatással és a növények tanulmányozásával. A kertben több mint 30 védett növény él, mint például a bánáti bazsarózsa vagy a pirítógyökér, de olyan mediterrán fajokat is láthatunk itt, mint például az arizonai ciprus és a gránátalmafa. Az arborétum alsó része gyűjteményes kert, a néhány éve megnyitott fölső részen a mecseki karsztbokorerdő természetes növényzetével lehet megismerkedni, ráadásul, ahogy fölfelé haladunk a meredek lépcsősoron pazar panoráma tárul elénk.
Tiszakürti Arborétum
A Hármas-Körös és a Tisza által körülölelt Tiszazug az ország egyik legkevésbé ismert tájegysége. Itt található Tiszakürt, melynek arborétumát, a szarvasi Pepi-kerthez hasonlóan, szintén a Bolza családnak köszönhetjük. A szarvasi Anna-ligetet kialakító gróf Bolza József legidősebb fia, Péter ugyanis a tiszakürti birtokos Tige család lányát vette feleségül. A fiatal pár pedig főúri kert kialakítását kezdte meg itt, a Tisza partján.
Az arborétumban több mint 500 fa- és cserjeféle él, közöttük néhány nevezetes egyedet is láthatunk. Ilyen például az a több mint 150 éves tiszafa, amelyet még gróf Bolza Péter ültetett. A park legidősebb fája, egy 350-400 évesre becsült kocsányos tölgy, a legnagyobb fa azonban nem ez, hanem a „Hármas Platán”, amely három platáncsemete összenövéséből lett egyetlen tekintélyes méretű fa.
Az arborétum közvetlenül a Tisza mellett található, ahová mindig érdemes lesétálni, júniusban meg aztán különösen, hisz ekkor van a tiszavirágzás időszaka. Ebben a pár napban rendszeresen szerveznek itt túrákat, amelyek során szakértő vezetésével csodálhatjuk meg a különös természeti jelenséget.
Folly Arborétum – Badacsonyörs
110 év, négy generáció és egy festői arborétum a Balaton-felvidéken, röviden így lehetne összefoglalni az arborétumalapító Folly család történetét. A dédnagyapa, dr. Folly Gyula pécsi orvos számára még hobbi volt a badacsonyi telek és a növények szeretete, a későbbi generációk számára az arborétum már életük egyik főszereplője lett. A negyedik generáció képviselőjével és az arborétum vezetőjével, Folly Rékával tavaly ősszel beszélgettünk.
A Folly Arborétumban ma 5 hektáron 400 fenyőféle és 200 lombos fa, illetve cserje él. A dendrológiai látnivalókat hosszan lehetne sorolni, a cédrusoktól kezdve a ciprusokon és borókákon át a fenyőkig. Az arborétum legmagasabban fekvő részéig meg kell mászni pár lépcsőt, de megéri. Itt nemcsak egy természetes sziklaerdőt találunk, molyhos és csertölgyekkel, vastag mohaszőnyeggel és érdekes alakú, szél és víz koptatta sziklákkal, de a fák között egy fenyőtobozra emlékeztető kilátó is áll, ahonnan gyönyörű panoráma nyílik a Balatonra és a közeli Badacsonyra.
Az arborétumban a gyerekek egy jó kis játszóteret is kipróbálhatnak, de a gasztronómia és a hazai borok szerelmeseire is izgalmas élmények várnak.
A koronavírus miatti kijárási korlátozásokat május 4-től vidéken, majd május 18-tól Budapesten és Pest megyében is enyhítették. Ezt kihasználva célszerű is minél több időt a szabad levegőn tölteni, de mindannyiunk biztonsága érdekében továbbra is be kell, illetve be érdemes tartani bizonyos rendszabályokat. Kerüld a zsúfolt helyeket, lehetőleg ne tömegközlekedéssel, hanem autóval vagy kerékpárral menj, a természetben is tartsd mindenkitől a 1,5 méteres távolságot, és ne feledd, hogy a 65 évesnél idősebbeknek a saját biztonságuk érdekében még jobb otthon maradniuk. Mi addig is igyekszünk minél több tippet adni a kevésbé felkapott kirándulóhelyekről, amíg teljesen helyreáll a rend. Jó túrázást!
A Csobáncra nemcsak a várrom, hanem a kilátás miatt is érdemes felkapaszkodni.
Az év utolsó számába egy rendhagyó összeállítást készítettünk.
Pakisztán szinte észrevétlenül vált az izgalmas túrákra vágyók paradicsomává.
