A kolostorromok nemcsak nyári időszakban, de őszi kirándulóidőben is remek túracélpontok. A Turista Magazin a hazai romtemplomok közül válogatott a Mecsektől a Káli-medencéig.
1. Szerzetesek a Mecsekben - Jakab-hegy - pálos kolostorrom
A látnivalókban egyébként sem szűkölködő Jakab-hegy egyik legérdekesebb kultúrtörténeti emléke hazánk legkorábbi pálos kolostorának romja. A kolostort Bertalan pécsi püspök alapította 1225 körül, egy korábbi Árpád-kori falu helyén, hogy ide gyűjtse össze a Mecsekben élő remetéket. A védőfallal körülhatárolt területen a monostor és a kápolna mellett gazdasági udvar, kert és még vízvezetékrendszer is volt.
Fotó: Tóth Judit
Az egykori kút maradványai ma is láthatóak a rom közepén álló juharfa mellett. Pécs török kézre kerülése után (1543) a szerzetesek elhagyták a kolostort. A következő századokban romossá lett épületet a 18. században megpróbálták felújítani, és emeletessé építették át. A század végén azonban II. József feloszlatta a szerzetesrendeket, és a Jakab-hegyi kolostor falain belül is megszűnt az élet.
Megközelítés
Kővágószőlősről gyalogosan, a Kövirózsa tanösvényen haladva.
A 20. században a rend megpróbálta a szerzetesi életet visszahozni a hegyre, és egy új kolostor építésébe kezdtek, a munkálatok azonban félbeszakadtak Az épület ma turisták számára esőbeállóként szolgál.
2. Kinizsi Pál és a barátok - Nagyvázsony - pálos kolostor
A nagyvázsonyi vártól nem messze található pálos kolostor a késő gótikus egyházi építészet jelentős emléke. A kolostor templomának 31 méter hosszú fala ma is áll. A kolostort 1480 és 1483 között Kinizsi Pál építtette. Kinizsi birtokadományként kapta meg 1472-ben a Vezsenyi család birtokait, ahol jelentős építkezésekbe kezdett.
Fotó: www.orszagalbum.hu/Gilmur
Az itt álló várat és a falu templomát átépíttette, s egy kolostort is alapított, melyet családi temetkezőhelynek szánt, s ahová a közeli tálodi kolostorból települtek át szerzetesek. Bár a pálosok néhány évtizedig éltek csak itt, munkáik közül négy, kézzel írott kódex is fennmaradt. 1552-ben a veszprémi vár török kézre került, az elnéptelenedett klastromot pedig, nehogy a törökök erődítménnyé alakítsák át azt, a helyiek fölrobbantották.
Megközelítés
A Szent Mihály-kolostor romjai Nagyvázsonytól nyugatra, a falu melletti domb tetején állnak. Nagyvázsonyt a temető mellett elhagyva, a kék turistajelzésen néhány száz méter megtétele után elérünk a romokhoz. Ha továbbmegyünk innen, a kék jelzést követve, a Pula határában, a Tálodi-völgyben álló tálodi kolostor maradványait is megtalálhatjuk.
A Nagyvázsonytól délre húzódó Pécselyi-medencében is találhatunk középkori emlékeket. A festői Dörgicsén mindjárt három, Árpád-kori templom romjait is felkereshetjük, Pécsely mellett pedig Zádor várának romjaihoz érdemes egy túrát tenni.
3. Ablaka kővirág, teteje égbolt - Vértesszentkereszt - bencés apátság
Legkorábbi bencés kolostorunk a 12. század első felében épült, az Árpád-kor egyik legjelentősebb családjának, a Csák nemzetségnek vértesi birtokán. Építése több évtizedig tartott. A román kor és a kora gótika stílusjegyeit őrző kolostor és templom Károly Róbert idején élte fénykorát, mikor a terület királyi birtok volt.
Fotó: Tóth Judit
A 15. századtól kezdve azonban a főúri birtokosok nem sokat törődtek a kolostorral, amely elszegényedett, majd a bencésektől átkerült a domonkos rendhez, amikor azonban a tatai vár is török kézre jutott, végleg megpecsételődött a sorsa. A terület feltárása a 20. században indult meg. A legszebb faragott kövek ma a tatai Kuny Domokos Múzeumban láthatóak, de 1803-ban számos maradványt az Esterházy család tatai angolkertjében álló műromba is beépítettek. A kolostorromok csak szakvezetéssel tekinthetők meg.
Megközelítés
A romokat Oroszlány felől a piros vagy Pusztavám felől a zöld jelzésen elindulva közelíthetjük meg, míg autóval érkezőknek kb. 5 perc séta.
Néma remeték birodalma
Az Oroszlány melletti Majkpusztán 1733-ban alapította meg a kamalduli remeteséget Esterházy Pál. A némasági fogadalmat tett szerzetesek egykori lakhelye 17 cellaházból, templomból és kolostorból áll, és európai viszonylatban is különleges barokk műemlékegyüttesnek számít.
4. Gótikus műremek a hegyekben - Martonyi - pálos kolostor
Az ország északkeleti csücskében, a Szalonnai-hegységben, Martonyi község határában található hazánk egyik legjobb állapotban fennmaradt pálos kolostorának romja. A hegyek között épült, Szűz Mária tiszteletére emelt háromhegyi monostort 1341-ben említi először egy oklevél. Az épület, több más kolostorhoz hasonlóan, a török hódoltság idején néptelenedett el, s a hosszú évszázadok alatt benőtte az erdő. A kolostor 26 méter hosszú, 12 méter széles, gótikus stílusú templomának falai máig viszonylagos épségben állnak. Az 1990-es években megindult rekonstrukciós munkák során tetőt emeltek a falak fölé, és a feltárások során előkerült faragott kőmaradványokat is visszahelyezték a falba.
Fotó: Rózsa Sándor/Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság
Megközelítés
Martonyi községtől kb. 3,5 km-re, a tévétoronyhoz vezető, aszfaltburkolatú útról letérve, illetve jelzett turistautakon Bódvarákó és Perkupa felől közelíthető meg.
Az Aggteleki Nemzeti Park területének másik jelentős középkori emléke a Szögliget melletti Szádvár, amely valamikor az 1200-as évek közepén épülhetett. A várromhoz tanösvény vezet, odafent pedig csodás kilátás fogadja a látogatókat.
5. Eldugott kincs a Káli-medencében - Salföld - pálos kolostor
A Salföldtől délnyugatra álló - Mária Magdolna tiszteletére szentelt - kőkúti kolostort először 1263-ban említik. A rendházhoz egy halastó is tartozott, az egykori duzzasztógát nyomait Cholnoky Jenő földrajztudós fedezte fel. A kolostorból mára csak az alapfalak maradtak meg, a templom falai azonban a boltozatig állnak. Az épületet az 1820-as években bontották szét, a köveket pedig egy közeli juhakol építésére használták fel. A kolostorrom kedvelt kirándulóhely, ahol a turisták számára esőbeállót és pihenőt is kialakítottak.
Fotó: Sárdy Julianna
Megközelítés
Salföldről, Ábrahámhegyről és Badacsonyörsről is jelzett turistaúton közelíthető meg.
Salföld a Káli-medence kapuja, ahol a még számos érdekesség várja a túrázókat, például a kőtenger vagy a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság majorsága, ahol többek között őshonos háziállatfajtákkal is találkozhatnak a látogatók.
A cikk megjelent a Turista Magazin 2014 februári számában.
Kapcsolódó cikkeink:
Tíz remek hazai kirándulóhely, ahová érdemes elutaznod