Összegyűjtöttünk néhány kevésbé közismert kirándulóhelyet, ahol körpanorámás, szabad terekből a legforgalmasabb hétvégéken sincs hiány.
Séták Sáta fölött
Egy legenda szerint Borsodbóta falu templomának ajtaján egyszer az alábbi üzenet fogadta a betérőket: „A mai mise elmarad, mert Sátán vagyok”. Akár megtörtént mindez, akár nem, a két, egymással szomszédos borsodi falu valóban létezik, a határukban tett séta pedig a legjobb dolgok egyike, ami a Bükk vidékének felfedezőire várhat.
Borsodbóta, jobbra a távolban Uppony
A felfedezés itt még túlzás nélkül értendő, ugyanis ezen a vidéken nem csak jelzett utak nem vezetnek, de az online térképek monumentális adathalmaza sem utal arra, hogy a dombtetőkön micsoda körpanorámák várnak. A két falu közti országút legmagasabb kanyarjából induló keréknyomon rövid sétával a közeli dobtetőre érhetünk, ahonnan a Bükk-fennsíktól a közeli Upponyi-szorosig csodálhatjuk meg a tájat. Utóbbi helyszín akár innen is elérhető, méghozzá a Csernely-patak szintén alig ismert, háborítatlan völgyén keresztül, a közeli Kohászok útja vándorút kék kereszt jelzését követve, bár GPS használata itt már ajánlott.
Sáta és a Bükk-fennsík
Palkonyától az Ördögkatlanig
A Villányi-hegység szőlőkkel borított, északi vidéke talán a tavasz utolsó napjaiban mutatja a legjellemzőbb arcát. Ráadásul ebben az időben még a különleges helyzet előtti években sem jellemző a nagy forgalom, így minden adott egy magányos panorámatúrához.
Pakonyai Szent Erzsébet-templom
A mesebeli fekvésű Palkonyát elhagyva a kék sáv jelzés rövidesen a vidék belső útjaira vezet, ahol a végtelennek tűnő szőlőültetvények és erdők váltakozása közben szinte észrevétlenül repülnek a kilométerek. A híres villányi Ördögkatlan fölött már a város vasútállomása felé lejt az út, amelynek csak alig néhány méternyi szakaszán nem látni el több kilométerre.
A távoli Kisharsány a Szársomlyó oldalából
Panorámás lejtők Solymár váráig
A Pesthidegkúti vitorlázórepülő-tér népszerűsége bizonyára nagyban köszönhető annak, hogy a fővárosban egyedül itt találunk több kilométerre belátható, hullámzó dombokat, és piknikezésre alkalmas mezőt, szélesvásznú kilátással. Mindezt azonban a hétvégéken sokakkal meg kell osztani, hiszen a területen nem csak modellező-reptér és kilóernyős iskola működik, de a nagy múltú vitorlázórepülő-téren is újraindult a forgalom.
A Kálvária-hegy tetején
A környék legjobb alternatívája szerencsére látótávolságban van, és elég hozzá néhány kilométerrel távolabb leparkolni. A Hármashatár-hegy vonulatának északnyugati folytatása fölé emelkedő Kálvária-hegy már messziről jól felismerhető, a Pesthidegkút központjából induló Temető utcán át pedig hamar meg is mászható. A 381 m magas csúcson a Budai-hegyek, a túloldalról pedig a Pilis déli vidéke mutatja magát egyedi perspektívából. A hegytető alatt ágazik ki a Duna-parti Gellért-térről induló zöld sáv turistaút, amelyen tovább haladva a reptérnél is tágasabb tér vár. Ahogy közigazgatásilag is elhagyjuk a fővárost, a táj is jóval vadregényesebbé válik, a környező hegyek látványa azonban egész úton velünk marad.
Solymári bányató
Aki rendhagyó látványosságra is vágyik, semmiképp ne hagyja ki a közeli felhagyott agyagbányába vezető kitérőt, ahol a víz, a szél és az ember keze nyomát számtalan bizarr forma őrzi. A mintegy négy kilométeres út végén immár Solymár vára is útba ejthető.
Hullámlovaglás az ösküi terepasztaldombokon
Május végének természeti jelenségei közül igazán nehéz a leglátványosabbak kiemelése, hiszen a bőség zavara talán ezekben a hetekben van a leginkább jelen erdőn és mezőn. Az árvalányhaj virágzása azonban kétségtelenül a legérdekesebbek közt szerepel.
Hullámzó árvalányhajmező Öskü határában
Az árvalányhaj számos közismert otthona mellett talán a leglátványosabb a bakonyi Öskü falu határában elterülő dolomitfennsík, amelyet elkerülnek a jelzett turistautak. Az egyedülálló felszínformák itt leginkább egy miniatűr hegységre emlékeztetnek, 5-10 méter magas „csúcsokkal”, zöld mezőkkel és a Tési-fennsík déli oldalának pompás látképével. Az idilli terepasztal-jellegű összképet a Székesfehérvár–Veszprém vasútvonal teszi teljessé.
Szerencsére eltévedni és visszatalálni egyaránt könnyű
A dombvidék legegyedibb, egyben legkevésbé látogatott része az ösküi József Attila utcai vasúti átjárótól nyugatra található, de hasonló, jóval kiterjedtebb dombvidék vár a falutól keletre, Pétfürdő felé vezető földút mentén is.
Bolygóközi kerékpártúra a Tápió-vidékén
A fővárostól délkeletre eső vidék néhányunk szemében talán csak az Alföld egy darabja, valójában viszont a Tápió-menti dombságot találjuk itt, tele vadregényes mezőkkel és völgyekkel. Hogy az elsőre kevésbé izgalmasnak tűnő tájban egy kis instant különlegesség is megjelenjen, a Sülysápi Amatőrcsillagász Egyesület sok más mellett saját csillagvizsgálóját és tíz információs táblát is bevetett, létrehozva hazánk egyik legegyedibb tanösvényét.
Úri határában
A változatos útvonal kiindulópontja a csillagvizsgáló, amelynek 4 méteres kupolája a Nap modelljeként szolgál, 350 milliószoros kicsinyítésben. A 70 kilométeres kerékpártúrán nemcsak a környék nevezetességeit, de a hasonló arányban lekicsinyített naprendszer kilenc klasszikus bolygólyát is meglátogatjuk az út melletti információs táblák segítségével. Az arányokról mindent elmond, hogy míg a Földre már mintegy fél kilométer alatt eljutunk, a külső naprendszer gázóriásai, azaz a gombai horgásztó vagy Monor népszerű szőlőhegye már több órányi tekerésre van.
A sülysápi csillagvizsgáló
Aggodalomra viszont semmi ok, hiszen a környék mezei útjai többnyire remekül járhatók, az „átlagos” helyek meglátogatása közben pedig bőven lesz időnk szemügyre venni a sziklák és vízesések nélküli dombvidék formáit, növényeit és az ember által alakított határ mintáit.
A cikk először 2020 májusában jelent meg.
