A hazai terep kihagyhatatlan túracélpontjai közül válogattunk össze néhányat, melyek az értékekben gazdag élővilág, az izgalmas földtani képződmények és lenyűgöző sziklatáj mellett felejthetetlen élményeket is tartogatnak.
1. Damasa-szakadék
Iszonyatos erők munkálhattak, amikor megindult a földcsuszamlás
A Damasa-szakadék a tömbös hegycsuszamlás iskolapéldája. A látványos, közel 170 méter hosszú sziklaszoros egy nagy sebességgel lezajló tömegmozgásnak köszönheti létrejöttét, amit feltehetően egy földrengés idézett elő. Mindemellett több tényező is szerepet játszott a páratlan hegyindulásban, ami egyben hazánk második legnagyobb álbarlangrendszerét is létrehozta. Bár jelentősebb zegzugait csak barlangász-felszereléssel lehet megcsodálni, ez a sziklakatlan a kirándulók számára is bámulatos felfedezést ígér.
Megközelítés: Bánhorvátiból a kék kereszt turistajelzésen 4 km gyaloglással, az Országos Kéktúráról kb. 2 km-es leágazással érhetjük el a látványos sziklahasadékot. Figyelem! A szakadék veszélyes hely, különösen csapadékos időben: légy nagyon óvatos!
2. Honti-szakadék
Fentről is páratlan látványt nyújt a Honti-szakadék
A turisták által kevésbé ismert észak-börzsönyi táj legizgalmasabb természeti látványossága a Honti-szakadék, amit a környékbeliek csak „szakadásnak” hívnak. Nem véletlen az elnevezés, hiszen a páratlan geológiai helyszín valóban úgy fest, mintha beszakadt volna a hegy oldalába. Az Ős-Ipoly medrének tartott hatalmas partfalakkal övezett rövidke völgyszoros nem csupán egy kis vízeséssel tarkított vadregényes csarnokot tár elénk, de a patakmeder kövei között a bádeni vulkánosságot megelőző üledékes képződmények legszebb és legrégibb ismert előfordulásait, valamint a hegyég későbbi geológiai eseményeit is tetten érhetjük.
A kibukkanó rétegsorok legidősebb tagja a parassapusztai homokos kavics. Erre települt rá az a finomabb szemcséjű honti slír és konglomerátum, ami zömében homokkövekbe zárva őrizte meg a tengeri ősmaradványok vázát, vagy azok lenyomatait. A fosszíliákban gazdag üledékes réteget a vulkáni törmelékkőzetek zárják, amely a börzsönyi földtörténet legfiatalabb, 15–18 millió éves mementói. Ezek a rétegek azok számára is látványosak és szembetűnőek, akik nem különösebben rajonganak a földtan iránt. Ha pedig a lábunk előtt heverő kagyló vagy csiga lenyomatára lesznek figyelmesek, bizonyosan számukra is izgalmassá válik a szakadék felfedezése.
Megközelítés: A Hont község határában elhaladó 2-es úttól alig egy-két perces sétával érhetjük el legegyszerűbben a szakadékot. A hegység belseje felől érkezők a kék kereszt, valamint a zöld turistautakon juthatnak el a település szélén álló – már nem üzemelő – motelhez, melynek parkolójából indulva rácsatlakozhatnak a szorosba vezető tanösvényre.
3. Kertes-kői-szurdok
A Kertes-kői-szurdok 300 méter hosszú és helyenként 40 méteres sziklák övezik
Még a sokak által ismert és kedvelt Bakonynak is megvannak azok az eldugott részei, melyeket még elkerülte a turistaáradat. Ilyen például a gyér turistaforgalommal bíró, és ezáltal nemcsak csendesebb, de igazi vadregényes hangulatot árasztó Kertes-kői-szurdok is, amit a környékbeliek csak gugyornak hívnak.
Ennek a látványos, helyenként 40 méteres sziklafalakkal fölénk tornyosuló természeti képződménynek a létrejöttében – csak úgy, mint a térség többi szurdokánál – a víz játszott fontos szerepet.
Voltaképpen egy sziklába vájt patakmederről beszélhetünk, ami a Bakony több millió éves emelkedése, illetve az itt csörgedező Gerence-patak hordalékának koptató hatásának következtében jöttek létre. A köves-sziklás patakmederben nyáron csak szelíden csordogál a víz, de csapadékos időszakban vagy olvadáskor már jobban szembetűnik, hogyan is zajlik a Bakony mészkőtömbjének szakadatlan „fűrészelése”.
A mohákkal és páfrányokkal zöldellő völgyszorosba ritkán jut be fény. Nyirkos és elvarázsolt hangulatú világában a természet az úr, ahol a víz időszakosan lezúduló hömpölygése folyamatosan alakítja a környezetet, elmosva mindent, ami az útjába kerül, gyakran járhatatlanná téve a szorost. Nyáron általában csak egy két bedőlt fával kell megbirkóznia a felfedezőknek. A patakmeder és a partfalak roppant szikláiban a földtörténeti korok különböző periódusaiban megkövült növények és állatok több millió éves lenyomatait pillanthatjuk meg, de akár látványos levéllenyomatokkal díszített mésztufa rögökre is lelhetünk.
Megközelítés: A számos látnivalót kínáló Bakonybélből Pénzásásra tartó zöld turistajelzést követve, 3,3 km megtéve érhetjük el a Kertes-kői-szurdokot. A zömében lejtésben haladó és széles út később ösvénnyé szűkül, amit tavasszal virágzó medvehagymarétek szegélyeznek.
4. Mária-szurdok
Értékei és történelme is egyedivé teszi ezt a főváros szomszédságában megbújó víz vájta völgyszorost, ami voltaképpen egy vadregényes minikanyon, melynek legismertebb képződménye a Mária-kegyhelyként ismert festői sziklaegyüttes. Egyre többen kezdik felfedezni ezt a Budakeszi határában húzódó, saját mikroklímával és ezáltal egyedi élővilággal bíró szurdokot, de a legtöbbjük számára rejtve maradnak e páratlan hely értékei, mert azok nem a szoros mélyén, a jelzett turistaút mentén, hanem a sziklás partfalakon található.
Akik vállalják a meredek kapaszkodót, azok különböző szinteken más és más látványt élvezhetnek. Kiemelkedve a völgyből újabb pazar sziklaidomokat figyelhetünk meg, melyek lentről még kizöldellés előtt sem nagyon látszanak, majd még feljebb, a lombszint fölé emelkedve egyre háborítatlanabb részek következnek a sziklagyepes élővilág pompás hírnökeivel. Felérve az orom tetejére némi panorámában is részünk lehet nyugati irányban, de itt elsősorban a hely eldugottsága és nyugodt csendje fogja elvarázsolni a terepezőt.
Megközelítés: A vadregényes Mária-szurdok felfedezését érdemes összekötni a Csíki-hegyek panorámás dolomitrögeinek bejárásával. A közelben található a sokak által kedvelt és számos programot kínáló Normafa, illetve a János-hegytől sincs túl messze (4-5 km) ez a páratlan hely, amit akár önmagért is érdemes felkeresni. Leggyorsabban Budakeszi felől, a Nagyszénászugba vezető műútról érhetjük el a zöld kereszt, illetve a Mária-út jelzéseit követve.
5. Holdvilág-árok
Ha a főváros közelében keresünk rendkívüli túrahelyszínt, akkor a Holdvilág-árok az egyik legkézenfekvőbb megoldás.
A gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt élményekkel teli sziklavölgy rétegenként mutatja be egy hajdani tűzhányó felépítését, közben kalandos ösvényt kínál, mely a vízmosás medrét kerülgeti.
Sokan ismerik ezt a kihagyhatatlan és lenyűgöző túrahelyszínt, ugyanakkor, ha tisztában vagyunk jelenkori megítélésével, biztosan más szemmel fogjuk vizsgálni ezeket a hatalmas sziklafalakat.
A Holdvilág-árok köré – főleg az elmúlt évtizedekben – rengeteg legendát szőttek. Többen vélték már itt felfedezni „Ősbuda” nyomait, Árpád vezér sírját, pogány áldozóhelyet, illetve az itt látható mesterséges sziklaüreget is misztikus jelentőséggel ruházták fel. Bár különböző régészeti leletek valóban előkerültek a Holdvilág-árokból, a nagy horderejű, hangzatos téziseket ez idáig senkinek sem sikerült igazolni. Mindezektől függetlenül a hely festői látványa önmagában lenyűgöző. Érdemes alaposan bebarangolni a környezetét, majd a szurdok végén a felkapaszkodni a Meteor-létrán, hogy fentről is megcsodálhassunk hazánk egyik legszebb sziklába zárt katlanját.
Megközelítés: A Pomáz és Pilisszentkereszt közötti Kiskovácsipuszta buszmegállótól a piros kereszt turistajelzést követve alig másfél kilométert kell megtennünk a szurdok leglátványosabb részeihez.
A cikk először 2022 júniusában jelent meg.
