Sétálnál a kellemes napsütésben a tóparton, vagy strandolnál egy jót? Mutatunk öt kevésbé ismert festői tavat, amit érdemes felkeresned, ha túrázással összekötött vízparti pihenésre vágysz.
1. Rejtett szépség - Lázbérci-víztározó
Az Upponyi-hegységbe, pontosabban a Lázbérci-víztározóhoz elsősorban azoknak érdemes ellátogatniuk, akik jó viszonyt ápolnak a csenddel, a nyugalommal, és nagy ívben kerülik a turistacsoportoktól hemzsegő helyeket. Az Uppony és Dédestapolcsány település között elterülő víztározót a Bán-patak völgyének elzárásával hozták létre 1967 és 1970 között. Teljes vízfelülete 77 hektár, átlagos vízmélysége 7,5 méter. Fekvése gyönyörű, erdős hegyek veszik körül, nem is akárhogyan, aki járt már ott, tudja, milyen is az, ha négyzetre emeli a szépséget a természet.
Az Országos Kéktúra útvonala a tóparton vezet, hogy a túrázók is élvezhessék a festői látványt. Az út mentén kisebb-nagyobb távolságokra esőbeállókat, tűzrakó és pihenőhelyeket, padokat találunk, melyek kitűnő helyszínei lehetnek az otthonról hozott elemózsia elfogyasztásának. A víztározó és környéke a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság alá tartozó Lázbérci Tájvédelmi Körzet része. Fürdeni nem lehet a tározóban, engedéllyel horgászni viszont igen.
Jó kiegészítése lehet a tóparti láblógatásnak és merengésnek a víztározó mellől induló Szalamandra tanösvény bejárása, amely 5 állomást érintve az Upponyi-szoros fölött magasodó Eszkála-tetőre vezet. A Damasa-szakadék szintén a környék egyik különleges természeti látnivalója, amely hazánk egyik leghosszabb nem karsztos üregrendszere.
2. Tó a hegy tetején - Tengerszem a Megyer-hegyen
Ki gondolná, hogy a Zempléni-hegységben van tengerszem? Mert nincs is. Azaz mégis van, ám a Sárospatak közelében lévő tengerszem csak nevében az, hiszen keletkezésének semmi köze a gleccserekhez, annál inkább az emberi kéz munkájához. A hegy nagyrészt kovasavval átitatódott riolittufából áll, amely remek alapanyagnak bizonyult a malomkőgyártáshoz. Tudták ezt már a 15. században, sőt azt is, hogy az őrlés során a búzaszemek kicsit megpörkölődnek, ami kellemes ízt ad a lisztnek. Ezért egészen a 20. század elejéig intenzív malomkőbányászatot folytattak itt. A bányát 1907-ben azonban végleg bezárták. A fejtési gödörben az évtizedek alatt összegyűlt esővízből pedig meseszép tó kerekedett a néhol 70 méter magas sziklafalakkal körülölelt vadregényes környezetben.
1997 óta országos jelentőségű természetvédelmi terület, vizében tilos fürdeni. A tavat azonban remekül körbe lehet járni, információs táblák segítenek a tájékozódásban. A biztonság érdekében az utak mentén korlátokat is emeltek azok számára, akik a hegy tetejéről szeretnének bepillantani a vízzel telt katlanba. A tengerszem mellett megnézhetjük a bányaőr kőbe vájt egykori barlanglakását, a kovácsműhelyt, az ott felejtett termetes malomköveket, de a kibányászott malomkövek elszállítására kivágott „kanyonon” végigsétálni sem utolsó élmény. Nemrégiben pedig via ferratát is kiépítettek a helyszínen.
Megyer-hegy tengerszem-látogatásodat egész napos túrává bővítheted, ha a sárospataki református kollégium iskolakertjéből elindulva bejárod a 12 kilométeres Malomkő tanösvényt. A 17 állomásból álló tanösvény többek között érinti Makkoshotykát és Hercegkutat, a Király-hegyet, a Nagy-Bot-kő gejziritkúpját és a Tokaj-hegyaljai borvidék emlékeit, például a Gombos-hegy és Kőporos pincesorait.
3. Törökszelídítő kiskunsági módra - Szelidi-tó
A Dunapataj közelében elhelyezkedő Szelidi-tó az Alföldön népszerű fürdőhelynek számít, de talán még mindig azon tavaink közé tartozik, amelyek kaphatnának egy kicsivel nagyobb figyelmet a jelenleginél. Nevét a legenda szerint a török hódítás idején kapta, amikor egy csata alkalmával a magyarok a vízbe szorították a törököket, és csúfolódva mondták: „Szelídülnek már!” Az oklevelek szerint azonban Szelid egy falucska volt a tó mellett, amely a középkorban elpusztult, s nevét az állóvíz őrizte meg az utókornak. A mintegy 5 kilométer hosszú, 150-200 méter szélességű és átlagosan 3-4 méter mélységű tó hazánk ötödik legnagyobb állóvize. Nátrium-magnézium-karbonátos és nátrium-jodidos vize gyógyír lehet az idegrendszeri és reumatikus panaszoktól szenvedőknek.
Déli partján kiépített - balatoni mércével is színvonalasnak számító - fizetős strand várja a nyaralókat. Homokos partszakasza, lassan mélyülő vize ideális kisgyermekek számára. A kölcsönzőben bérelhetsz csónakot, kajakot, vízibiciklit, de a strandon van óriáscsúszda és játszótér is. A beszédes Szittyó téren pedig egymás érik a kiskocsmák, büfék, sütödék, s bármelyikbe nyugodtan beülhetsz, hogy becsavarj néhány pohár hűsítő italt, vagy éppen ízletes falatokkal csillapítsd az úszás után feltámadó éhségedet. A tó említésekor nem mehetünk el szó nélkül a horgászat mellett sem, hiszen kitűnő horgászvíz: amur, keszeg, ponty rendszeresen akadhat itt horogra.
Aki nem pusztán strandolással szeretné elütni az idejét, és érdeklődik a tó története iránt, vagy megismerné a környék élővilágát, annak a 2,4 km hosszú, 12 állomásból álló Kékmoszat tanösvényt ajánljuk.
4. Kompaktélmény - Orfűi-tavak
Pécs lakóinak egyik kedvenc kirándulóhelye a várostól mintegy 16 kilométerre lévő Orfű völgye. A völgyön átfolyó patakot a 60-70-es években egy völgyzáró gáttal duzzasztották négy tóból álló tórendszerré, amelyet jelenleg is a Vízfő-forrás táplál. A legkisebb, mintegy 11 hektár területű Orfűi-tó kicsiny szabad strandja tökéletes célpont kisgyermekes családoknak. Vize tiszta, lassan mélyülő és frissítő, füves, homokos és rendezett partján büfé (ahol hibátlan a retró óriáslángos), étterem üzemel. Látogató pedig csak elvétve akad, mert a többség a közeli Pécsi-tó akvaparkjában csúszdázik. Nyáridőben erősen zajlik itt az élet: kenusok, kajakosok, vízibiciklisek, szörfösök, dingi vitorlások lepik el a tavat.
Délkeleti csücskében felfedezhetjük az ország egyetlen, máig malomként működő vízimalmát, amely egyben múzeum is. Míg a vízi sportok kedvelői a Pécsi-tavon, addig a horgászok a Herman Ottó-tavon és a Kovácsszénájai-tavon hódolhatnak a szenvedélyüknek. Az Orfűi-tavaknál azonban a bringások sem maradnak élménynek nélkül, hiszen a tórendszert jól kiépített kerékpárútvonal veszi körül. Könnyen teljesíthető családi kerékpártúra lehet például a Pécsi-tó-Tekeresi tanösvény-Kovácsszénája-Orfű-útvonal. Míg az edzettebbek választhatják a keményebb emelkedőkkel megcifrázott, 32 kilométeres Orfű-Remete-rét-Lapis (kilátó)-Fehér-kút-Árpádtető (MecsExtrém)-Orfű-körtúrát.
Aki hosszabb időre érkezik, annak érdemes áttekerni vagy átautózni a közeli Abaligetre, ahol a gyerekek imádni fogják a hasonnevű barlangot és a sejtelmes Denevérmúzeumot.
5. Vas megye Balatonja - Szajki-tavak
Következő ajánlatunk nem is egy tó, hanem egy teljes tórendszer lesz, amelyhez az ország nyugati szegletébe, Vas megyébe kell utaznunk. Az 1910-es évek elején két földesúr úgy döntött, hogy a földjeiket elválasztó Csörgető-ér nem eléggé tekintélyes méretű. Az 1930-as években felduzzasztották hát a vizét a birtokhatár mentén, s a felületét gátakkal tagolták fel. Így nőtte ki magát e kedves nevű vízfolyás 11 tóból álló láncolattá, amelynek partjain mára árnyékot adó lombsátorrá értek a gondosan telepített erdők fái. Nevek helyett megszámozták az önálló tóegységeket egytől tizenegyig, Hosszúpereszteg irányából kiindulva.
A Szajki-tavak néven ismert együttes messze a városok zajától, Vas megye délkeleti csücskében, nagyjából Ajka és Körmend között félúton, közel a Vas, Veszprém és Zala megyei határhoz, egy terjedelmes zöldövezet szívében található. 1967-ben a 6-os számú tó keleti partján üdülőtelep létesült, s a tóövezet egyetlen strandja is itt épült ki. Napjainkban a 2-5-ös számú egységek idillikus horgásztóként üzemelnek, míg a többiben halgazdálkodás folyik.
Amennyiben több napot készülsz a Szajki-tavaknál eltölteni, két emlékezetes kirándulást tudunk ajánlani a környéken. Kám község déli határában találod az 1912-ben kialakított, 100 hektáros Jeli Arborétumot, híres rododendrongyűjteményével. Keresd fel Sümeg várát, amely egy 270 méter magas dombon csücsül a város felett. Egyik legszebben fennmaradt történelmi emlékünk e kategóriában.
A cikk először 2020-ban jelent meg.
