Legyünk óvatosak a kertészkedés során, ugyanis a védett keleti sünök a felhalmozott lombkupacok és rőzserakások alatt még téli álmukat alusszák.
Lassan ébredezik a természet, ezzel együtt beindul a kertészkedés is, de a sünök még pihennek. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) arra hívja fel a figyelmet, hogy az éjszakai életmódot folytató, védett keleti sün előszeretettel választja telelő-, majd nappali búvóhelyül a kertekben, parkokban felhalmozott lomb- és rőzserakásokat. A nőstények itt is ellenek, ezért az óvatlanul végzett kertrendezés könnyen az állatok pusztulását is okozhatja. A sünök védelmében és saját lelkiismeretünk megnyugtatása érdekében érdemes az alábbi tanácsokat betartani. Ha így teszünk, akkor sem okozunk bajt, ha esetleg rábukkannánk egy tüskéshátúra.
- Lehetőleg ne vasvillával dolgozzunk. Ha mégis, először a szerszám nyelével, majd kesztyűs kézzel forgassuk át a halmot, fentről lefelé haladva. Győződjünk meg arról, van-e sün alatta. Ez az óvatosság különösen ajánlott a május-júniusi sünellési időszakban.
- Soha ne gyújtsuk fel a növényi hulladékot, mert a lángok elől a felnőtt sünök sem fognak, tudnak elmenekülni, hiszen védekezési stratégiájuk az összegömbölyödésre épül, és szó szerint megsülnek. (Az avarégetést egyébként is tilos!)
- Ne essünk pánikba, ha sünfészket találunk, semmiféleképpen se szedjük össze a kölyköket, ne akarjuk mi felnevelni őket; ehelyett pakoljunk vissza kellő vastagságú rétegben ágakat és leveleket a fészekre, majd hagyjuk a nőstényre a továbbiakat.
- Amennyiben a lomb- és rőzserakások elbontása nem elodázható (többnyire kertgondozással foglalkozó települési szervek munkaköre kapcsán), a rendszeresen ilyen munkát végző munkatársakat érdemes ellátni mesterséges süngarázzsal, amibe mind a magányosan pihenő felnőtt állat, mind a nőstény a kölykeivel áttelepíthető.
Hazánk egyetlen őshonos sünfaját 2014-ben az év emlősének választották. Magyarországon leginkább a fás, cserjés vidékeken megfigyelhető, lakott területen kifejezetten gyakran bukkan fel. Elsősorban napnyugta után indul táplálékot keresni, mely legtöbbször rovarokból, földigilisztából, évszaknak megfelelő bogyókból és gyümölcsökből áll, de előszeretettel fogyasztja a neki kitett, vagy éppen megdézsmált kutya- és macskaeledelt is.
Az év legnagyobb részében kimondottan magányos állatnak nevezhető, a két nem képviselői csak párzáskor keresik egymás társaságát. A fiatal sünfiak anyjuk nyomába szegődve derítik fel a környéket, azonban amint felcseperednek, önálló életet kezdenek. A sün látása viszonylag gyenge, de az éjszakai viszonyok között remek szaglásának és kifinomult hallásának köszönhetően kiválóan tájékozódik. Kedveli a védettebb, kevésbé nyílt helyeket, gyakran kőfalak, kerítések mentén közlekedik.
A hideg téli hónapokat farakások, rőzsekupacok alatt, téli álomban vészeli át. E különleges kisemlősök téli túlélési esélyeit segíthetjük azzal, hogy az év közben levágott gallyakat és a leveleket a bokrok alól nem gyűjtjük össze, hanem kupacokban hagyva menedéket nyújtunk nekik. A sün veszély esetén összegömbölyödve szúrós tűpárnává változik, és útját csak akkor folytatja, ha újra biztonságban érzi magát. Ez a sajátos viselkedésük különösen védtelenné teszi őket a közúti gázolások ellen, mivel a gyorsan érkező járművektől megijedve hiába gömbölyödnek össze, az nem óvja meg őket. A körültekintő szürkületi vezetés sok sün életét mentheti meg.
A keleti sün Magyarországon védett, természetvédelmi érték: 25 000 Ft
