A természetet járni és azt megfigyelni csak óvatosan, körültekintően, áhítattal érdemes – ahogy év végi összevont lapszámunk címlapjának szereplője, a vörösbegy közelíti meg az etetőket, vagy, ahogy az ember egy 800 éves templomba lép.
Így november végén, a lapszám készítésekor, amikor már megfakult a táj, és elcsöndesedtek a kertek, gyakran hallani a vörösbegy kedves énekét. Ezzel az óvatos, körültekintő, az etetőkön mégis megforduló madárral, valamint a természet megfigyelése jelentette mindennapi csodával kívánunk Olvasóinknak kellemes ünnepeket. Meg persze a Turista Magazin év végi, összevont lapszámával, amelyben reményeink szerint mi is tudunk segíteni az ünnepekre való hangolódásban, hiszen a természetjárás önmagában ünnep.
Az áhítat terepei
Tudtad-e rovatunk írásában az ünnepekhez kapcsolódó érdekességeket gyűjtöttünk most is össze, hiszen ezekből sok van, minden évre jut belőle. Mostani lapszámunkat olvasva megtudhatod, hogy mikor van az év leghosszabb éjszakája az északi féltekén; hogy mi a kiskarácsony; hogy melyek a karácsonyt nevükben őrző helységeink; hogy milyen magyarországi időjárási rekordok kötődnek a szentestéhez; továbbá hogy milyen bor a misebor és hogy mi mindennel etetheted a madarakat télen?
Áhítattal néztünk körbe hazánk legidősebb apátsági templomában (História), amelyet nem kímélt sem a tatár, sem a török, mégis rendületlenül áll több mint 800 éve, a hívek pedig a mai napig használják. A szürke időben, amikor talán kevesebben mozdulnak ki az erdőbe, ideális lehet Lébény meglátogatását összekötni egy téli hétvégén a soktornyú Pápa felfedezésével, amely Városi Séta rovatunk főszereplője. S amelyet barokk főtere, kastélya, templomai, a híres Kékfestő Múzeum és még sok más miatt az év minden szakában érdemes felkeresni.
Az áhítat mellett a bizalom volt útitársunk az „elesettségében is szép” Cserehátban (Két Keréken), ahol a felbecsülhetetlen értéket képviselő Árpád-kori és görögkatolikus templomok mellett a változás első nyomait is felfedeztük e jobb sorsra érdemes és nem mellesleg kerékpárért kiáltó tájban.
Amellett, hogy mindig előszeretettel irányítjuk a figyelmet a pesti oldal látnivalóira, valahol szintén a rácsodálkozásé volt a főszerep a Csörsz-árok tanösvényen is (Rejtett Kincseink). Ha valaki kíváncsi a késő római kor egyik ma is felfedezhető maradványára, akkor e Gödöllő melletti tanösvény segítségével szó szerint belegyalogolhat a múltba.
Elődeinknek, különösen a mezőgazdaságban dolgozóknak nagyon fontos volt ismerni az időjárás alakulását, bár hőmérők, légnyomásmérők, légkört leíró meteorológiai egyenletek, szuperszámítógépek és időjárási modellek még nem álltak rendelkezésre akkoriban. A népi megfigyelések segítségével azonban mégis megtanulták előre jelezni az időjárást. Ezek közül mutatunk be párat Meteo rovatunk írásában.
Minden bizonnyal sokat tudna mesélni a bizalomról Alberti-Hamlet Nóra is, aki egyedül járta végig az USA legvadabb és leghosszabb túráját, a mintegy 5000 kilométer hosszú Continental Divide Trailt (Interjú). A természetet járni és azt megfigyelni csak óvatosan, körültekintően, áhítattal érdemes – ebből kívánunk sokat az új esztendőre!
A belföldi turizmus vonzásában
Az ünnepekhez valamilyen módon köthető tartalmak mellett a tudatos belföldi turizmus témaköre vezetett minket például az egész világon egyedülálló, jövőre debütáló Eurohorse Lovas Barangoló bemutatásához és a lóval való természetjáráshoz (Tudástár).
A természetjáráshoz kapcsolódó hazai fejlesztéseket bemutató Természetjáróknak Készült sorozatunk utolsó írásában pedig a hazánk legismertebb szurdoka (Rám-szakadék) mellett szeptember végén átadott fogadóépületet, valamint a közeli és szintén népszerű Dera-szurdok új hídjait és pallóit mutatjuk be egy rövid körtúrát is felvázolva.
Lapszámunk tartalmához igazodva két különleges túrát ajánlunk túrakártyáinkkal a Természetjáró.hu gazdag kínálatából. Az elsőben a Visegrádi-hegység lábától annak tetőpontjáig emelkedünk a Rám-szakadékon keresztül, nem mellesleg évszázados turistautakat és a kibontakozó honi természetjárás korai mementóit felkeresve. A második túrakártya segítségével hazánk egy szinte elfeledett, ritkán járt vidékén, a Cserehátban barangolunk, ezúttal gyalog. Érintjük Szendrő mindkét várhelyét, a Bebek- és a felső vár maradványait, átkelünk a galvácsi dombokon, ahol az 1956-os eseményekre emlékezik a falu körüli tanösvény, Meszesre pedig az Árpád-kori alapokon nyugvó református templomnál érkezünk.
Vásárold meg év végi, összevont lapszámunkat a Turistashopban, vagy az újságárusoknál, és olvasd el cikkeinket! Korábbi lapszámainkat pedig IDE KATTINTVA TUDOD ELÉRNI.
