Várhatóan a jövő év elején lép életbe az Európai Unió özönfajok szabályozására vonatkozó rendelete, a fajlistát azonban a tagországi egyeztetéseket követően várhatóan csak egy évvel később állítják össze.
Az Európai Bizottság által, több éves előkészítő munkát követően, a múlt év szeptember 9-én bemutatott "Az idegenhonos özönfajok betelepedésének és elterjedésének a megelőzéséről és féken tartásáról" szóló rendelet-javaslatát plenáris ülésén, nagy többséggel megszavazta az Európai Parlament.
A rendelet elfogadásáig még hátra van az Európai Tanács jóváhagyása, mely júniusban várható. Ezt követően a rendelet 2015. január 1-jei hatállyal léphet életbe.
Az idegenhonos özönfajokra megalkotott átfogó jogszabály számos szakterületet érint, például a természetvédelmet, a mezőgazdaságot, az állattenyésztést, a növénytermesztést, erdőgazdálkodást, halgazdálkodást, az egészségügyet. A rendelet célkitűzése: az európai szinten évi 12 milliárd euróra becsült károk enyhítése, amit a nem őshonos, inváziós tulajdonságokkal rendelkező állat- és növényfajok okoznak. Ezek amellett, hogy a biológiai sokféleséget, a természeti értékeket rombolják, gazdasági és egészségügyi károkat is okoznak.
Az akác kiszorítja az őshonos fajokat, ugyanakkor hazánkban jelentős gazdasági szerepe van
A rendelet még elfogadásakor sem fog fajlistát tartalmazni, mely kijelölné azokat az unió számára veszélyt jelentő fajokat, amelyek ellen elsődlegesen kell majd védekezni, fellépni. A jegyzék első változatának elfogadását a rendelet hatályba lépésétől számított egy éven belül, azaz a jövő év végére ígéri az EU Bizottsága. Ezt azonban még a tagországok szakértőinek egyeztetése előzi meg.
A tagállamoknak - így Magyarországnak is -, lesz beleszólása a jegyzék összeállításába és minden további változtatásába is. A jegyzék összeállítása kapcsán a Bizottság egyértelműen kinyilvánította azt a szándékát, hogy elsősorban azokra az inváziós, idegenhonos fajokra kíván koncentrálni, amelyek még nem jelentek meg az Unió területén, illetve még inváziójuk kezdeti szakaszán állnak.
Mindössze öt évvel az első hazai észlelése után, a harlekinkatica általánosan elterjedt fajjá vált
Ezekre az esetekre lehet ugyanis a leghatékonyabb intézkedéseket, többek közt a kereskedelmi korlátozásokat, a terjedési útvonalak felderítését és felszámolását megvalósítani. Az unióban már széles körben elterjedt idegenhonos inváziós fajok kezelése esetében elsősorban a további terjedésük lassítását, valamint megállítását célzó intézkedések meghozatala lehet a reális cél.
Az európai szinten is jelentős, idegenhonos inváziós fajok kezelésének problémáját uniós szinten, a tagország közti együttműködés erősítése révén orvosló rendeletben előírt feladatok teljesítése minden érintett szakterületen kedvező hatást eredményez - vélik a szakértők. Mindez hosszabb távon ugyanis jelentősen csökkentheti az inváziós fajok elleni védekezésből eredő anyagi ráfordítást - tartalmazza a tájékoztatás.
Kapcsolódó cikkeink:
Az amerikaiak elámultak az akácunk láttán
Akácos örömre akácos üröm
