Egy főváros környéki kiránduláshoz mi a sárga turistautat választottuk, hogy jelzésváltás nélkül és egyben járjuk be az ismertebb és eldugottabb budai kirándulóhelyeket. Túraajánlatunk első részében Pilisvörösvárról indultunk, és számos látnivaló érintésével jutottunk el Hűvösvölgybe. Ezúttal a sárga út budaörsi végállomásáig tartó szakaszát mutatjuk be, ami szintén változatos és panorámás helyeket tartogat a Budapest környéki kirándulók számára.
Kora tavaszi túránk első felében még inkább saras terepen és télies hangulatban jártuk a sárga utat, de még a kopár és lombtalan, néhol nehezen járható terep sem szegte a kedvünket, hogy a Budaörsig tartó 16 km-es szakaszt is bejárjuk, ami egyébként déli és nyugati fekvéséből kifolyólag már tavasziasabb tájat és újabb látványos helyeket, valamint pompás panorámákat tárt elénk.
Hűvösvölgytől a sárga jelzést kezdetben a Gyermekvasút mellett, később a síneket keresztezve követtük a Nagy-Hárs-hegy oldalában. Hosszabb emelkedő után, közvetlenül a hegycsúcs alatt találjuk a sziklába zárt Bátori-barlang bejáratát. A vasajtóval védett, 360 méter hosszú barlang neve egy 15. században élt pálos szerzetes emlékét őrzi, aki 20 éven át itt fordította magyar nyelvre a Bibliát. A szerteágazó járatok feltárása során nemcsak a remete lakhelyét, hanem a neolitikum, a rézkor, a bronzkor és a középkor embereinek nyomait is megtalálták, és több jelentősebb régészeti lelet is napvilágot látott. A kutatók azt a legendát, hogy a barlang járatai közvetlen kapcsolatban álltak a közeli budaszentlőrinci pálos kolostorral, ez idáig még nem tudták igazolni. Sajnos az elzárt barlang látványos cseppkőképződményeit csak engedéllyel lehet megcsodálni.
Bátori-barlang bejárata a Nagy-Hárs-hegy oldalában
A barlang bejáratához közel, alig pár méter szintemelkedést megtéve érünk fel a Nagy-Hárs-hegy 454 méteres csúcsára. Az itt magasodó Kaán Károly-kilátót a legtöbb természetjáró számára aligha kell bemutatni. Évszaktól függetlenül is megunhatatlan kilátást nyújt a környék hegyeire és településeire, valamint a morajló nagyvárosra. Ennek a kilátónak csak a közeli János-hegy jelent vetélytársat, aminek a 70 méterrel magasabban fekvő Erzsébet-kilátója kétségtelenül egyeduralkodónak számít a környékre való kilátás tekintetében.
Kaán Károly-kilátó és panorámája
Elhagyva a tornyot és a szomszédságában kiépített remek kis piknikező helyet, köves, sziklás úton ereszkedünk le a Gyermekvasút Szépjuhászné megállójához. A Budakeszi úton átkelve folytatjuk a sárga jelek követését, melyek a János-hegy oldalában és a Budakeszi-erdőben vezetnek viszonylag kevés emelkedéssel. Egyre tagoltabb terepen, hol szélesebb, hol szűkebb ösvényeken kanyarogva érjük el a Csacsi-rét kedvelt pihenőhelyét. A tűzrakóval és kis faházzal ellátott erdei tisztás tökéletes helyszín a piknikezéshez, vagy akár egy esti szalonnasütéshez. Jó időben sokan ki is használják a hely kiváló adottságait.
A Csacsi-rét tökéletes piknikezőhely
Nyugati irányban folytatva az utunkat, elhaladunk a barokk templomáról híres Makkosmária mellett. A sárga út közvetlenül nem érinti a templomot, sem az előtte fekvő erdei pihenőhelyet, de a zöld kereszt jelzésen egy rövid kitérővel érdemes útba ejteni a csodás gyógyulásokról tanúskodó szentélyt. Története szerint 1731-ben egy szőlőbe igyekvő legény egy közeli tölgyfánál meglátta Krisztus arcát. Később a betegségéből felépült ifjú egy gyermekét tápláló Szűzanyát ábrázoló festményt helyezett el a fán, amit hamarosan mások is látogatni kezdtek. Idővel kis kápolna épült, majd 1768-ban már templomot szenteltek fel a tölgyfa szomszédságában, melyet a Trinitárius szerzetesrend emeltetett, és ahol rövid időn belül 50 csodálatos gyógyulás történt.
Angyalok Királynéja Kegytemplom Makkosmária határában
A „fogolykiváltóként” is ismert szerzetesek - akik itt a templom szomszédságában rendházat is építettek - a török elleni háborúk idején egész Dél-Európában a fogságba esett keresztények kiváltásán fáradoztak. Pénzt gyűjtöttek és sok esetben a szerzetesek saját magukat cserélték ki egy-egy hadifogolyra. Bár a rendet 1784-ben feloszlatták, és a templom romossá vált, később a hívők adományaiból a Szervita Rend új, barokk stílusú templomot építtetett a régi átépítésével. Jelenleg a Domonkos-rend működteti a kegytemplomot, melynek harangja főleg lombfakadás előtt messze elhallatszik a Budakeszi-erdőben.
A sárga jelzés Makkosmária közelében délre fordul és széles erdei utakon egy másik eldugott budakeszi településrész határába vezet. Nagyszénászugot is csak épphogy érintjük, és nem egész három kilométert megtéve érjük el a Budai-hegység egyik leglátványosabb sziklaképződményét. Ebből az irányból a Sorrento sziklák egy felfelé kapaszkodó vékony ösvény mellett, a hegyoldalban állva bukkannak elő. A látványos képződmények valóban festőien hatnak a zöldellő fenyőfák ölelésében és a háttérben elterülő tágas panorámával, de elnevezői talán kicsit túlzásba estek, mikor az olaszországi kikötőváros partfalához hasonlították ezeket a lényegesen kisebb mészkősziklákat.
A Sorrento sziklaképződményei
Ezen a szakaszon már a Budaörs határát jelző Csíki-hegyeket járjuk. Felváltva haladunk fekete fenyvesekben és cseres-tölgyesekben, ami az elmúlt évszázad erdőgazdálkodásának eredményeként jöttek létre. Korábban ezek a területek nagyobbrészt kopárok, illetve csalitosak voltak, és fő növényzetüket a sziklagyepek adták. Ilyen megmaradt, eredeti flórájú részeket a sárga utunk is érint, de leglátványosabban a Farkas-hegy környékén maradt meg egybefüggően.
Leánykökörcsin a Csík-hegy oldalában
Az erdőből kiérve a Felsőszállás utca murvás útján haladunk a Csík-hegy irányába. Már innen is elénk tárul Budaörs látképe, a közeli Farkas-hegy és a Törökugrató hatalmas sziklája, de az igazi panoráma vitathatatlanul a Csíki-hegyek legnyugatibb pontján, a legendás Huszonnégyökrös-hegyen vár ránk. A tengerszinttől mindössze 288 méterrel magasabb hegy nevét állítólag a súlyos török ágyúkat ide felvontató ökrök után kapta, de egy másik történet szerint egy kövér mészáros emlékét őrzi, aki két tucat ökörben fogadott, hogy egy szuszra fel tud futni a hegytetőre. A fáma szerint sikerült neki, de felérve holtan esett össze, így jutalmának aligha örülhetett.
Kilátás a Farkas-hegyre a Felsőszállás utcáról
A Huszonnégyökrös-hegyre a sárga háromszög jelzés visz fel, melynek körpanorámájáról nemcsak Budaörsre, hanem a Budai-hegység nyugati vonulataira is tökéletesen rálátni. Itt igazi láblógatós élményben lehet részünk, ha belemerülünk a tágas kilátásba, a némán suhanó vitorlázógépek látványába és az alattunk szaladó utak zsongásába.
Kilátás a Huszonnégyökrös-hegyről
Miután sárga túránk végét megkoronáztuk ezzel a sziklaszirtes kilátással, Budaörs házai közt ereszkedünk le a települést átszelő Szabadság úthoz. Itt, a főútnál található buszmegállónál fejeződik be a sárga jel, amit mi összességében Pilisvörösvártól követtünk két részletben, megtéve 35 kilométert, és bejárva a főváros környéki táj jelentős részét. Budai sárga túránkat elsősorban azoknak ajánljuk, akik még nem fedezték fel a Budai-hegység változatos és olykor elvarázsolt környezetét, melyben a természeti és történelmi látnivalók egyaránt bőségesen megtalálhatóak, és ráadásul könnyen megközelíthetőek.
Kapcsolódó cikkek:
SORRENTO SZIKLÁI BUDAÖRS FELETT
RENDHAGYÓ PERSPEKTÍVÁK A BUDAI-HEGYEKBEN
BUDAI TÉRKÉPKÖR - AVAGY, AMI A TÉRKÉPEN KIFÉR!
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.
