A Dunakanyarnak nem kell reklám, úgy, ahogy van gyönyörű, de vannak olyan kilátópontok, ahonnan egyenesen letaglózza az embert. Jöjjön néhány tipp Visegrádtól Nagymarosig, ahonnan ámulhattok! A megközelítésükhöz pedig szuper túrákat ajánlunk.
A Dunakanyar fenséges trónusa – Prédikálószék
Nehéz rangsort állítani, hogy honnan a leglátványosabb a Dunakanyar, de az biztos, hogy a Prédikálószék nyújtotta panoráma dobogós helyen végezne. A Visegrádi-hegységben található 639 méter magas hegy izgalmas nevét a formájáról kapta, mivel sziklás csúcsa szószékre emlékeztet.
Aki egyszer is felmegy ide, azonnal megérti, miért hívják Prédikálószéknek e kilátópontot, hiszen a csúcs valóban fenséges trónként ül a Dunakanyar fölött. A tetőről a Duna patkó alakú kanyarjára nyílik nagyszerű látvány, szemben a kis, sziklás élekre szabdalt oldalú Szent Mihály-hegy, hátterében pedig a Börzsöny tömege emelkedik a folyó szalagja fölé.
De a kilátás nem csak észak felé emlékezetes: keleti irányban a Visegrádi-hegység Duna felé lefutó gerincei és a Naszály tömege uralják a látképet, de a visegrádi várat is könnyű észrevenni. Tiszta időben egészen a Mátráig elláthatunk. 2016 óta egy 12 méter magas, háromszintes faépítményből is körbenézhetünk a Prédikálószéken. Egész évben szabadon látogatható.
A Prédikálószékre több útvonalon is eljuthatunk, de talán a legkönnyebb túra, amelyet még nyáron és hőségben is kényelmesen lehet teljesíteni, az Pilisszentlászlóról indul, és a piros kereszt jelzésen érünk fel a Prédikálószék gerincére. Innen a piros háromszög jelzésű utat kell követni a kilátóig. Táv: 6,7 km, 277 m szintemelkedés. A kilátó tetején webkamera is van, így indulás előtt csekkolhatjuk az aktuális időjárást.
Ide kattintva egy hosszabb és pazarmód látványos túraútvonalat találtok.
A Dunakanyar őrtornya – Julianus-kilátó
A 482 méter magas Hegyes-tető csúcsán áll a bástyára emlékeztető, kétemeletes, csigalépcsős kőépítmény, amely a magyarok őshazáját Ázsiában kereső Julianus barátról kapta a nevét. A kilátót az Encián Turista Egyesület építtette 1938-ban, és 1939-ben adták át a nagyközönségnek. A 2010-es évek elején teljes felújításon esett át.
Aki először jár itt, garantáltan meglepő élményben lesz része, hiszen a panorámát 270 fokban a Duna uralja, szinte ott kanyarog a lábunk előtt.
Kis túlzással, bármelyik irányba nézünk, fantasztikus kép tárul a szemünk elé.
Nyugatra Szlovákia, délre Dömös és a Visegrádi-hegység, keletre Visegrád és Vác irányába láthatunk el, de átintegethetünk a Prédikálószékre is. Északi irányba a Börzsöny legmagasabb csúcsai mellett a Csóványos megmagasított kilátója is kivehető a távolban, ha tiszta az idő.
A Julianus-toronynak nincs nyitvatartási ideje, egész évben ingyenesen látogatható, középső emelete kiváló bivakhelyként szolgálhat. A kilátó lábánál padokat, asztalokat és tűzrakót találunk, de vízzel készülnünk kell, mert forrás és vízvételi lehetőség nincs a közelben.
A Hegyes-tetőre több irányból is indulhatunk. Talán a legegyszerűbben Nagymarosról az Országos Kéktúra jelzéseit követve juthatunk el a kilátóig, de választhatjuk Zebegényből a sárga jelzéseket is, mert egy hasonló hosszúságú, kb. 4 km-es túrával érkezhetünk meg a célhoz.
Ide kattintva egy, a Julianus-kilátót is érintő, korábbi Dunakanyar-néző túránkat olvashatjátok.
Dunára néző természetes páholy – A Látó-hegy parádés panorámája a Naszályról
Ha meghirdetnék a Dunakanyarra néző kilátópontok versenyét, első körben sokak a Prédikálószékre, Dobogó-kőre, Visegrádra vagy a Julianus-kilátóra szavaznának, és csak viszonylag keveseknek jutna eszébe voksolni a Vác fölött magasodó Naszályra. Pedig ez a 652 méter magas hegytömb dunai panorámában simán felveszi a versenyt az előzőekben említettekkel, már csak azért is, mert a folyó kígyózó szalagja ilyen hosszan és jól láthatóan kevés helyen mutatja magát a Budapesten kívül eső részeken.
Erre pedig a legjobb példa a Naszály harmadik legmagasabb csúcsa, az 534 méter magas Látó-hegy, amelynek sziklás orma páholyszerű elhelyezkedésének köszönhetően elképesztő panorámát ad Vác és a Duna irányába.
Dél felé tekintve a főváros szétterülő metropolisza látszik a budai hegyek vonulatával, észak felé követve a folyót a Pilis és a Visegrádi-hegység egybeolvadó hegyláncai gyönyörködtetnek.
Innen egyedi látványt élvezhetünk a Dunakanyar hegyekkel szegélyezett vonalára: a Dél-Börzsöny egyes csúcsait is beazonosíthatjuk.
- A Látó-hegyi panorámapontot több irányból is meg lehet közelíteni. A kéktúrázók leginkább Katalinpusztáról érkeznek, mivel a Naszályon átvezet az Országos Kéktúra nyomvonala. Innen a kék kereszt, majd az Országos Kéktúra kék sáv, illetve az erről leágazó kék háromszög jelzésen juthatunk el a kilátópontig (7,4 km, 450 m szintemelkedés).
- A Katalinpusztai Látogatóközponttól az Országos Kéktúra kék sáv, majd a kék háromszög jelzéseken érhető el a kilátópont (6,5 km, 415 m szintemelkedés).
- Vácról a sárga jelzés, majd a sárga körtúra, illetve a kék háromszög jelzés a Látó-hegy panorámapontjáig (5,9 km, 440 m szintemelkedés).
- Kosdról a zöld körtúra, majd a sárga kereszt, illetve a kék háromszög jelzést kell követni a helyszínig (6,5 km, 395 m szintemelkedés).
ITT egy rövid, látványos túraútvonalat mutatunk a Naszály felfedezéséhez.
Körpanoráma a fellegvár fölött – Zsitvay-kilátó
Az 1933-ban felhúzott kőburkolatú Zsitvay-kilátó a 378 méter magas Nagy-Villám tetején található. A torony a Magyar Turista Szövetség megalakulásának 20 éves jubileumának alkalmából épült. Nevét Zsitvay Tiborról kapta, aki a Magyar Turista Szövetség elnöke, és igazságügyi miniszter is volt. Az építészek úgy tervezték meg az épület külsejét, hogy illeszkedjen a környéken található fellegvárhoz és a Salamon-toronyhoz.
A 2005 óta műemléki védelem alatt álló építmény tetejéről teljes körpanoráma tárul a látogatók elé:
a Duna kanyargó sávja tiszta időben Budapest határától egészen az Ipoly torkolatáig követhető, a hegyek közül pedig a Magas-Börzsönytől a Pilis csúcsaiig terjed a panoráma.
A kilátó április 15. és október 15. között hétfő kivételével mindennap 10-től 18 óráig, október 15. és április 15. között szombat, vasárnap 10-től 16 óráig tart nyitva. Életkortól függően 400–800 Ft-os belépő ellenében látogatható. 6 éves korig ingyenes. Egyeztetés után csoportok vagy rendezvények számára bármely más időpontban is elérhető. Aktuális információkról ide kattintva tájékozódhattok.
Visegrád központjából az Országos Kéktúra kék sáv jelzéseit kell követnünk keleti irányba indulva, majd. 2,2 km után jobbra térni a kék háromszög jelzésre, amin már csak 300 métert kell kaptatni a Zsitvay-kilátóig. De a kilátó megközelítése a legkényelmesebb kirándulók számára is igazán egyszerű: mindössze 200 méterre a kilátótól egy tágas fizetőparkoló található.
Ide kattintva Visegrád történelmi kincseit is érintő túraleírást olvashattok.
A Visegrádi-hegység egyik legszebb dunai panorámája – Vörös-kő
A Vörös-kőként ismert kilátóhely kuriózuma, hogy valójában két panorámapontból áll. Az egyik a bércen álló, kőből készült Felszabadulási emlékműnél van, ahonnan a Dunakanyart, a hegyvidék és a síkság találkozását csodálhatjuk.
Szépen kirajzolódik a Duna kettős íve.
Festményként feszül szemközt a Naszály felsebzett tömbje, a Szentendrei-sziget és települései, a Duna menti falvak Dunabogdánytól Szentendréig, illetve a Budai-hegység. Tiszta időben a Mátra és a Karancs kiemelkedései is feltűnnek.
A második kilátópont az emlékműtől mintegy 50 méterre egy tágas esőház közelében rejtezik: az építménnyel szemben alig észrevehető ösvény fúródik a fák közé. Rajta elindulva métereken belül sziklát taposunk, meredeken ereszkedünk, de nagyon hamar szétnyílik a növényzet, és feltárul a Vörös-kő másik panorámája. Egy előreugró sziklaorom tetejéről a Visegrádi-hegység keleti pereme, a Duna fölé magasodó Naszály és a Börzsöny szintén keleti szegélye mutatkozik. A messzeségben, tiszta időben a Mátra gerince is feldereng.
Leányfaluból a piros jelzéssel egyenesen a Vörös-kő csúcsára juthatunk (3,5 km, 388 m szintemelkedés). Tahitótfaluból is indíthatjuk a túrát, a sárga sáv és a piros sáv jelzések vezetnek fel a kilátópontig (3,7 km).
Ide kattintva egy változatos, szép dunai kilátópontokkal megtűzdelt, Vörös-kőt is érintő körtúra útvonalát találjátok.
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.
