Egy kevésbé ismert panorámapont Biatorbágy határában – Bolha-hegy

Széles panorámával keretezett virágpompás szárazagyepek és egy felhagyott kőbánya látványos kőfalai hívnak felfedezésre a Budai-hegység eme ledugott hangulatos szegletébe.

Szöveg és fotó:
Forrás:
biatorbagy.hu
2025. április 8.

Széles panorámával keretezett virágpompás szárazagyepek és egy felhagyott kőbánya látványos kőfalai hívnak felfedezésre a Budai-hegység eme ledugott hangulatos szegletébe.

Az elmúlt években egyre nagyobb népszerűbbek Biatorbágy természeti látnivalói, köztük a Nyakas-kő látványos szikla monstruma vagy a közvetlenül mellette húzódó Madár-szirt mesés kilátást engedő sziklapárkánya, amelyek a kirándulók kedvencének számítanak.

A mindezektől csupán pár száz méterre található, az országút és a Benta-patak túloldalán húzódó Bolha-hegy, amit kevesebben ismernek.

Ennek elsődleges oka, hogy a fent említett helyszínekkel ellentétben, elkerüli a környéket bemutató piros turistaút. A Bolha-hegy hatvan hektáros területe értékes gyepei miatt 1986 óta természetvédelmi terület, az információs táblákkal ellátott jelzés nélküli ösvényein azonban nem csupán felkapaszkodhatunk a panorámás hegyhátra, de számos értéket és látnivalót is megcsodálhatunk.

Legkönnyebben a Pecató üdülőtelep felől, a Hóvirág utcán juthatunk fel a Bolha-hegy tetejére: az utca végén rögtön a bánya feletti szárazgyepes hegyplatón találjuk magunkat, ahonnan csodás kilátást élvezhetünk a Budai-hegység nyugati peremére. A Benta-patakot kísérő Bolha utca is alkalmas lehet kiindulópontnak, amennyiben a hegylábtól tervezzük a feljutást.

Egy látványos kőfejtő

A védett értékekben gazdag, csupán 182 méter magas Bolha-hegy legmarkánsabb látnivalója a felhagyott kőfejtő sziklafala, ahol a 20. század elejéig fejtették a puha szarmata mészkövet, ami a szomszédos Sóskút kőbányáival együtt kiváló minőségű nyersanyagot adtak a fővárosi építkezésekhez. Az innen származó kőtömbökből többek között az Országház építéséhez és a Budai Királyi Palota felújításához is szállítottak. Évente átlagosan 5-600 köbméter 0,2 – 1,2 m³ nagyságú kőtömböket fejtettek a Bolha-hegy délkeleti oldalában, amely munka napjainkra látványos sziklafalakat eredményezett.

A természet által visszafoglalt bányaudvarban hatalmas talajszelvényként tárul elénk a Bolha-hegy belseje. Az élekkel metszett, barázdált mésztömeg lenyűgöző formákat mutat.

A roppant tömegek egykori mozgatásáról tanúskodik a sziklába mélyen bevágódott szekérút, amire a bányaudvartól kissé északra elterülő bokros, sziklagyepes hegyoldalban lelhetünk rá. Ma már kevés helyen lehet felismerni a hegyen vezető kőszállítóutakat, de azt tudjuk, hogy anno Bia és Sóskút felé is el lehetett hagyni a bányát. A kőfejtőtől kb. 80 méterre található az a gémeskút, amely mellett egy mutatós, egy tömbből kifaragott itató áll, ahol hajdanán a nehéz terhet húzó lovak csillapíthatták szomjukat.

Széles panoráma

Bár csábító lehet, a kőfejtő vékony termőfölddel fedett sziklafalaira nem csak tilos, de balesetveszélyes is felmászni. A panorámáért egyébként sem kell merésznek lenni, a bánya felett közvetlenül húzódó, északi irányban enyhén emelkedő gyepes hegyhátról – ahová biztonságos ösvény vezet fel – kiválóan belátni a környéket.

Főként a szomszédos Madár-szirt látványos sziklapárkánya, valamint a Nyakas-kő jellegzetes tömbje vonzza a tekintetet.

Déli irányba a közeli Peca-tó víztükre, mögötte a sóskúti Kálvária-hegy látszik, a párában pedig feltűnhetnek Százhalombatta jellegzetes tornyai is. Észak felé fordulva a Budai-hegység távolabbi peremhegyei sorakoznak. Ha átsétálunk a Bolha-hegy északi oldalába, Biatorbágy épületei és a hosszan elnyúló Biai-tóra látunk rá. Mögötte a Zsámbéki-medence terül el, melynek horizontját a Gerecse szélesen elterülő vonulata alkotja.

A Bolha-hegy védett értékei

Idáig csak a Bolha-hegy szembeötlő látnivalójával és panorámájával foglalkoztunk, azonban séta közben a lábunk elé nézve – kiváltképp tavasszal és a kora nyári időszakban – egyértelművé válhat számunkra, hogy az itt elterülő löszpuszta gyepje nemcsak tájképi érték, hanem térségi jelentőségű természeti érték is, ahol a Budai-hegység maradványtársulásai alkotnak sokszínű élővilágot. Sajnos az egyre terjedő cserjésedés – ami sok helyen már összefüggő csalitost alkot – veszélyeztetik ezeket az értékes élőhelyeket.

Ha tavasszal vagy ősszel járunk a hegyet, igen értékes, ritka és védett növényeket pillanthatunk meg. Az erózió által szüntelenül ostromlót meredek, sziklás felületeken csak igen vékony rétegben tud felhalmozódni termőtalaj. A növények nagy része ezen a sekély felszínen talált élőhelyre vagy a sziklák repedéseiből bújnak elő. Ezért főként állandósult pionír társulások telepedtek meg, melyek képesek elviselni a szélsőséges körülményeket. A sziklák felszínén gyakran különféle mohák és zuzmók telepei láthatók, olyanok, mint a ciprus moha, a háztető moha vagy a sárga térképzuzmó, ami térképre emlékeztető rajzolatokat alkot.

Itt a fő gyepalkotó a pusztai és a réti csenkesz, illetve az élesmosófű, de például a kunkorgó árvalányhaj mellett a védett hegyi-, és a hosszúlevelű árvalányhaj is megtalálhatók. A nyílt fekvésű hegyoldalakon több gyomnak számitó faj is természetes otthonra lelt, ilyen például a mezei iringó.

Tavasszal a még kifakult gyepek legélénkebb színfoltjai a sárga virágú tavaszi hérics és a tavaszi pimpó, a lilában pompázó illatos ibolya és fürtös gyöngyike, de találkozhatunk többek között a kékes-lila virágú hegyi lennel és sárga lennel is. Több kutyatej faj közül az ősszel is jelenlévő színeváltó- és a pusztai kutyatej is tarkítja a gyepet.

Nyáron a szárazgyepek felett leggyakrabban nappali pávaszem, a gyöngyház lepke és a fecskefarkú lepkék libbenését láthatjuk, aki pedig figyelmes és szerencsés, a fűszálak között a védett ájtatos manót is megpillanthatja. Rejtőszínük többnyire zöld, de lehetnek barnák is. Hogy árnyalatuk mitől függ az még a faj kutatói számára is talány.

Barlang a hegyen

A lábunk elé nézve nem csupán növényritkaságokra és rovarokra lelhetünk. Helyenként a felszínre épphogy kibukkanó sziklák is érdekes formákat mutatnak, a hegy keleti oldalában pedig egy különös látványt nyújtó hasadék is megbújik. A térképeken jelzett, ösvényen megközelíthető Bolha-hegyi-hasadékbarlang nem éppen egy szokványos barlang látványát kelti: csupán egy ovális luk a galagonyabokrokkal szegélyezett szárazgyepen. Aki nem elég figyelmes könnyen el is haladhat mellette, vagy akár bele is eshet. Igaz, utóbbi elkerülésére tábla és néhány keresztbe tett faág hívja fel a figyelmet.

A tektonikus hasadék egy ovális, két méter széles beszakadással nyílik a felszínre, hat méter mély és 25 méter hosszúságú. A Bolha-hegyi-hasadékbarlangot 1990-ben mérték fel először, az ekkor készült térképből kiderül, hogy a járat helyenként igen szűk ágakat is tartalmaz. Engedély nélkül látogatható, de a balesetek elkerülése érdekében barlangász tudás, illetve megfelelő felszerelés nélkül ne kíséreljük meg a beereszkedést!

Bár a Bolha-hegy ösvényei szabadon látogathatók, ne feledjük, természetvédelmi területen járunk! A helyi értékek védelme elsősorban rajtunk múlik: ne térjünk le az ösvényről, semmilyen módon ne háborgassuk a helyi élővilágot. Az érzékeny területeken a taposás vagy a virágok letépése visszafordíthatatlan károkat okozhat. A tájékozódáshoz használjunk GPS-t, így az ösvényeket ismerve, célzottan, károkozás nélkül tudjuk megközelíteni a látnivalókat.

Amennyiben Biatorbágy környékén a Bolha-hegy lesz az első felfedezésünk, kirándulásunkat mindenképp érdemes összekötni a közeli Nyakas-kő és Madár-szirt megcsodálásával, valamint az innen nem messze fekvő Peca-tó, és a szomszédos Sóskút látnivalói is érdekesek lehetnek. Utóbbi célpontnál a Kálvária-hegy kőfejtője, barlangja, és panorámás teteje nyújt felfedezőélményt. Mindezeket a Biatorbágy és Törökbálint között húzódó piros turistaút is érinti, amelynek túraajánlóját ide kattintva találod.

Cikkajánló