Miskolcról Lillafüredre legegyszerűbben autóval vagy a helyi buszjáratokkal juthatunk el, de jöhetünk gyalog is, például a hangulatos, nem túl hosszú Szinva tanösvényen, amely nemcsak pazar panorámákkal kecsegtet, de az ország egyik legismertebb „ősemberbarlangját” is érinti.
A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság 3,5 km hosszú Szinva tanösvénye a Miskolc északkeleti csücskében található Majális Parkból indul, épp a nemrég átadott Szeleta Park Látogatóközpont szomszédságából, amit hamarosan mi is bemutatunk majd.
A Szinva völgyéből a Molnár-sziklához
A fehér alapon kék ferde vonallal jelölt tanösvény a piros sáv jelzéssel együtt egy darabig a Szinva mellett halad. A patak itt még tiszta, de aztán mintegy 20 km-t tesz meg Miskolcon, ami érzékelhető nyomot hagy a patak vízminőségén. De itt a Majális Parkon áthaladó szakaszon, ahol patakot egy égerliget kíséri, akár még pisztrángot vagy kövi csíkot is láthatunk, és állítólag olykor-olykor még vízirigó is felbukkanhat itt.
A Szinva egy égerligeten halad át, ahogy beér Miskolcra
Az égeresből kiérve egy rövid szakaszon az út mellett kell haladni, de aztán hamarosan beérünk az erdőbe, és megindul az erőltetett hegymenet. Ennek azonban később meglesz a jutalma, mert szinte végig pazar panorámában lehet részünk a Hámori-völgy feletti sziklákról.
Az Alsóhámor felett magasodó Dolka-gerinc egyik sziklákáján egy kereszt áll, ami már messziről látszik. A Molnár-sziklát számos legenda övezi, egy azonban közös bennük, hogy mind ugyanazzal a tragikus véggel zárul.
A legendákkal övezett Molnár-szikla
Az egyik történtet szerint a szikla alatt élt egy öreg molnár, aki szeretett volna egy szép menyecskét hozni a házhoz. A környék legszebb lányát szemelte ki magának, a lány azonban mást szeretett. A vagyon szava ellenében azonban a fiatal szerelmesek nem tehettek semmit, ezért bánatukban együtt a mélybe vetették magukat a malom felett magasodó szikláról.
Egy másik történet szerint az öreg molnár erről a szikláról figyelte ki a titokban találkozó szerelmeseket, és bánatában ő ugrott innen a mélybe. Van még egy harmadik változata is a szomorú történetnek, eszerint a malomban dolgozó molnárlegény szeretett bele a molnár feleségébe, s mivel az nem szerette őt viszont, a legény leugrott a szikláról.
Kilátás a Molnár-sziklától
A sziklát óvatosan közelítsük meg, mert bár nagyon szép a kilátás innen, alattunk tátongó a mélység.
A Szeleta-barlang óriási csarnokában
Ezen a napsütéses, hideg januári napon minden lépésnél ropogott a talaj a lábam alatt, a pocsolyák felszínére pedig gyönyörű formákat rajzolt a fagy.
Mint egy szabadtéri kiállításon. Egy művészi alkotássá váló pocsolya
A tanösvénytáblákon az itt található erdők és sziklagyepek élővilágáról kapunk ismertetőt. Az élő természeti értékek többsége most nem látható vagy nyugalmi időszakban van, így figyelmünk most inkább az élettelen természeti értékekre irányul, amelyekből jó néhány akad itt.
Hamarosan elérjük a Szeleta-fennsíkot, ahol nemcsak hatalmas töbröket, de barlangokat is találunk. Elsőként a Szeleta-zsombolyt érjük el, amely bár kívülről nem sokat mutat, a mélyben azért tekintélyes méretei vannak. A barlang egy 14 méteres függőleges aknával indul, de a föld alatt teljes hossza 645 méter, mélysége pedig 102 méter.
A Szeleta-zsombolynál
Aztán következik a túra fénypontja, az ország legismertebb ősember barlangja, a Szeleta-barlang. Felette egy sziklateraszról ismét csak gyönyörű a panoráma, és ezúttal már olyan közel vagyunk Lillafüredhez, hogy még a Szinva vízesése is látszik. Van itt egy esőbeálló is, amire ezúttal nincs szükség, hisz hét ágra süt a nap.
Kilátás Felsőhámorra és Lillafüredre a Szeleta-barlang feletti kilátóteraszról. S bár szikrázóan süt a nap, a völgy nagy része már árnyékban van
Innen egy sziklába vájt lépcsősoron jutunk le a méltán híres Szeleta-barlanghoz, ami nemcsak az itt talált leletek miatt rendkívüli hely, de puszta létezése és rendkívüli méretei okán is az.
Ha csak a barlang előcsarnokában áll az ember, már annak is elképesztőek a méretei. A sziklafalon, magasan egy fekete csík fut végig, amit azt a szintet jelöli, ameddig a barlang kitöltése tartott a 20. század elején, és amit a régészek kibontottak. A barlangban több mint százezer évvel ezelőttiek az első ősemberhez kötődő leletek, s megszakításokkal egészen 22 ezer évvel ezelőttig használták azt.
A Szeleta-barlang tágas előcsarnokában
Fel a „kilátók királynőjéhez”
A barlangtól nem mentem le egyenesen Felsőhámorba, hanem előtte a kék háromszög jelzésen felszaladtam a Zsófia-kilátóhoz. Bár a felszaladtam kissé túlzás, mert a kilátóhoz vezető út tényleg nem hosszú, cserébe azonban nagyon meredek.
A Zsófia-kilátó kihagyhatatlan látnivaló, ha Lillafüred környékén túrázik az ember
A Dolka-hegy sziklás déli oldalában 2022-ben felépült Zsófia-kilátó szerintem az ország egyik legszebb kilátója, nem véletlenül nevezik sokan „a kilátók királynőjének”. Alattunk, épp szemben velünk tündököl a Palotaszálló, mellette a Hámori-tó sötétlik a hegyek árnyékában.
Ezen a helyen állt korábban a torony eredetije is, amit 1900 nyarán adtak át. Az az építmény az 1950-es évekig állt, akkor azonban a „Szikla” nevű légvédelmi központ építésekor elbontották, hogy helyére antennát telepítsenek. Újjáépítésére jó pár évtizedet várni kellett.
A kilátó névadója Borsodi Bükk Egylet alapítója, báró Vay Béla Borsod vármegyei főispán felesége, gróf Teleki Zsófia. Érdekesség, hogy maga Lillafüred pedig Vay Béla és Teleki Zsófia lányáról, Vay Erzsébet bárónőről kapta a nevét, akit Lillának becéztek.
A kilátótól a kék háromszög jelzésen ereszkedtem le Felsőhámorba. Épp délre harangoztak, mikor leértem, és furcsa volt, hogy ekkor a nap már bebukott a hegyek mögé, és a falu nagy részét már nem érte napfény, de árnyék borult már a Hámori-tóra is.
Tükörkép a Hámori-tónál
Ha már itt voltam, természetesen Lillafüreden is tettem egy sétát, sokáig gyönyörködtem a Szinva vízesésében, amin a fagyos időjárás miatt kezdtek már megjelenni a jégdíszek, de ellátogattam Herman Ottó felsőhámori sírjához és egykori nyaralójához is. Hogy az utolsó magyar polihisztort milyen kötelék fűzte a környékhez, arról ebben a cikkben olvashattok.
A fagy már megkezdte az alkotást a mindig gyönyörű lillafüredi vízesésnél
Aki nem csak a tanösvényt szeretné bejárni, de szívesen tenne egy hosszabb körtúrát itt, annak a Természetjáró kínálatából ajánljuk az alábbi túrát.
