Panorámatúra a Börzsöny egyik legszebb kilátópontjára – Gömbölyű-kő

Cikkünk 2024 februárjában készült. A benne szereplő információkat frissítettük, de ha azóta mégis történt volna változás, jelezd szerkesztőségünknek a szerkesztoseg@termeszetjaro.hu e-mail-címen.

Ha börzsönyi kilátópontokról van szó, a legtöbb természetjárónak egyből a Csóványosi-kilátó fenséges körpanorámája vagy a kaldera nyugati gerincén található Holló-kő felejthetetlen madártávlatot engedő sziklaterasza jut eszébe. Jó néhány csodás kilátópont van még a hegységben, de egy esetleges felsorolás alkalmával csak kevesen említenék meg a Gömbölyű-kő kopár, sziklagyepes hegyoldalát, ami kilátás tekintetében akár dobogós helyen is végezhetne.

A Gömbölyű-kő viszonylagos ismeretlenségét elsősorban annak köszönheti, hogy csupán 509 méterrel emelkedik tengerszint fölé, sem méretével, sem formájával nem tűnik ki környezetéből, ráadásul a hegység szélén található. A térképre pillantva azonban két árulkodó jelet is megfigyelhetünk, ami ezt a bércet megkülönbözteti szomszédaitól: áthalad rajta a „Honti piros” turistaút, valamint csúcsán kilátópontot jelölnek. Még ezek ellenére sem gondolná az ember, hogy a Gömbölyű-kő a hegység egyik legszebb és leghangulatosabb panorámáját ígéri, hiszen környezete nem tartozik a turistafősodorba, mondhatni kieső helyen van. Nekünk azonban van egy túratippünk, hogyan érdemes felkeresni ezt a nagyszerű helyet, mivel érdemes kiegészíteni ezt a panorámatúrát.

Nagybörzsöny neve mára sok kiránduló számára ismerősen cseng. Ez a község kiváló természeti adottságainak és az elmúlt évek vendégváró fejlesztéseinek köszönhetően már-már turistabázissá nőtte ki magát. Színvonalas szállások és étterem, kulturális látnivalók, valamint kisvasút teszik egyedivé a Börzsöny nyugati szélén megbújó települést, ahonnan számos turistaút indul a hegyekbe. Mi is innen vágunk neki a körtúrának, egészen pontosan a Nagybörzsönyi Erdei vasút végállomásának közelében délkeleti irányba induló sárga kereszt jelzésen, ami a Hosszú-bérc gerincére kapaszkodik fel. Első célpontunk ugyanis a sárga háromszögön rövid kitérővel elérhető, 528 méter magas Tolmács-hegy, ahonnan nyugati irányban nézhetünk szét, rálátva túránk fő attrakciójára, az elsőre jelentéktelennek tűnő Gömbölyű-kő vonalaira.

Már a Tolmács-hegy felé tartva is élvezhetünk némi kilátást a gerincről, leginkább lombtalan időszakban, de az igazi panoráma még várat magára. Egyébként a Tolmács-hegy csúcsa méretéből kifolyólag alkalmas lenne, hogy rálássunk az alatta keletre húzódó Kisirtáspuszta mesés völgykatlanjára, és az azt övező hegyekre, de sajnos ezt a fák nem engedik. Itt meg kell elégednünk a szerényebb, nyugati irányba nyíló látképpel.

A sárga kereszten érkezünk meg Nagyirtáspusztára, ami szintén kedvelt turistacélpontnak számít a kisvasútnak és a Szent Orbán Erdei Wellness Hotelnek köszönhetően. A turistautak csomópontjában a kisvasút fogadóépülete és a környező padok szolgáltatnak kényelmes pihenőt, mielőtt jelzésváltással folytatnánk az utat a szintén panorámás Nagy-Koppány csúcsára.

A nyugati irányba tartó, kisebb-nagyobb kaptatókat tartogató kék kereszten, fiatalos erdőtájban megyünk fel a Nagy-Koppány látványos magaslatára. Az 549 méter magas csúcs déli, kopasz oldala enged rálátást a Dél-Börzsöny jellegzetes, vulkáni hegykúpjaira, a Duna napfényben csillogó szalagjára és a mögötte húzódó Visegrádi-hegység tömbjére. Ebben a panorámában is hosszasan el lehet időzni, de a java még hátra van.

Leereszkedünk a Koppány-nyeregbe, ahol már a piros turistajelzésre váltva fordulunk a várva várt Gömbölyű-kő irányába. A nyeregből alig másfél kilométert kell megtenni a csúcsig, de előtte még az 522 méteres Kis-Koppányt is megmásszuk, csak ezt követően nyílik ki előttünk a hegység egyik legszebb panorámája.

Annak ellenére, hogy a Gömbölyű-kő nem magasodik környezete fölé, mégis hatalmas teret lehet innen belátni. Mindezt az erdőt feltörő, kopár hegyoldalának köszönheti, ahonnan a börzsönyi táj völgyekkel sűrűn szabdalt, egymás mögött felsorakozó hegyláncainak végtelennek ható csoportját látjuk. A kilátás egyedi szögből, hosszában tárja fel a Börzsönyt; kevés ilyet találunk a hegységben.

Érdemes a panorámát szemlélve rápillantani a térképre. Jó pár magaslatot beazonosíthatunk innen, amelyek hátterét a Csóványos-Magosfa egybefüggő vonulata szolgáltatja. Bár a hegység központi részét alkotó gerinc magasságban jócskán fölülmúlja környezetét, a távolsága miatt markánsan nem különül el a táj többi magaslatától.

A hegytetőt elhagyva északnyugati irányban követjük a piros jelzéseket. Kisvártatva a Csörge-kút völgyárokban megbújó foglalásához érkezünk, majd ezt követően a Róth-erdőben oldalazva kiérünk a Nagybörzsönyt délről övező hatalmas tisztásra.

A völgyben lakozó végállomásunkra viszont még nem látunk rá, csupán egy-két épület teteje árulkodik a falu hollétéről. Érintjük a pihenőhelyként is szolgáló hangulatos Horgásztavat, s csak ezt követően, összesen 16 kilométert megtéve érkezünk meg a település látványos, Árpád-kori templomához.

A nagy múltú szentélyt belülről is meg lehet csodálni, de ehhez telefonálnunk kell a kulcsok őrzőjéhez, aki csekély belépődíj ellenében máris bemutatja Nagybörzsöny büszkeségét. A falunak nem ez az egyetlen műemlék temploma, amit érdemes közelebbről is megcsodálni. A Bányásztemplom homlokzatán az 1400-as években faragott bányászcímer hirdeti a településen élők egykori fő mesterségét. A román alapokon épült gótikus stílusú templom ma is jó állapotban van és látogatható, de a nyitvatartásáról érdemes előre tájékozódni. Ne hagyjuk ki a vízimalmot, a tájházat sem, illetve érdemes megkóstolni a helyi ízeket is mielőtt haza indulnánk!

A cikk először 2023 februárjában jelent meg.