Páratlan fővárosi perspektívák, avagy kilátómustra extrákkal

Cikkünk 2023 októberében készült. A benne szereplő információkat frissítettük, de ha azóta mégis történt volna változás, jelezd szerkesztőségünknek a szerkesztoseg@termeszetjaro.hu e-mail-címen.

Budapest ikonikus panorámapontjairól elsőre nem is biztos, hogy egy klasszikus kilátótorony ugrik be, hanem olyan nevezetesség, mint a Halászbástya, a Citadella, a Margit-szigeti víztorony, vagy a Szent István-bazilika panorámaterasza, avagy a szintén népszerű turistalátványosságok közé tartozó Óriáskerék, illetve a különleges élményt kínáló Ballon-kilátó. Legújabban a Mol Campus Látogatóközpontja vonzza a panoráma csodálóit, melynek toronyépülete messze a legmagasabb a fővárosban (143 m), de a szintén újdonságnak számít a megújult Postapalota jellegzetes kilátóbástyája is. Bőven sorolhatnánk még a madártávlatot engedő budapesti épületeket és helyszíneket, de a mi lajstromunk elsősorban az igazi kilátóépületekre fókuszál, melyek a városhoz tartozó erdőkben, parkokban állnak, egyedi látószögük mellett pedig valami plusszal is bírnak.

A budai hegyek ékessége
Felsorolásunkat nem is kezdhetnénk mással, mint a János-hegy tetején álló csodálatos Erzsébet-kilátóval. Nem csupán azért, mert Budapest legmagasabb (527 méter) pontjáról van szó: ez az épület panorámájával és díszes formájával is joggal pályázhatna a legszebb kilátó címére. Aligha van olyan fővárosi, aki legalább egyszer az élete során ne járt volna a festői neoromán stílusú, 23,5 méter magas épületet tetején, ami 1910 óta a város talán legszebb panorámájával ajándékozza meg a kirándulókat.

A látvány párás, szmogos időben is lenyűgöző, amit a környezetéből sasbércként kimagasló János-hegy tesz lehetővé. Tiszta időben a Pilis és a Visegrádi-hegység, a Börzsöny, valamint a Mátra legmagasabb csúcsai is feltűnnek a távolban. Rálátunk innen a Gerecse elterülő rögvidékére, a Vértes és a Velencei-hegység platójára, és persze a közelbe tekintve számos budai magaslatra és környező településre is egyaránt.

Mindazon túl, hogy az Erzsébet királyné tiszteletére – aki anno több alkalommal is járt a János-hegyen – elkeresztelt kilátó panorámájában rengeteg ideig elidőzhetünk a városi épületek és a környék beazonosításával, az ódon hangulatú épület már önmagában is látnivalót és élményt nyújt. A szemet gyönyörködtető épület legalsó szintjén kávézót, eggyel feljebb kiállítás találunk, ami a torony történetét mutatja be. A csigalépcsőn egyre feljebb kapaszkodva ablakos kis beugrókba lehet meghitt pihenőre vagy menedékre lelni, ha épp a kilátóteraszt túl erős vagy fagyos szél ostromolná. A minden nap 8-tól 20 óráig ingyenesen látogatható torony volt az első budapesti helyszín, mely díszkivilágítást kapott. Ez a mesés látvány ma is meghatározza a város éjszakai látképét: a sötétbe burkolózott budai hegyek „világítótornyának” fénye a pesti oldal messzi kerületeiből is jól látszik.

A Hárs-hegyek tornyai
A János-hegy szomszédságában magasodik a Nagy-, illetve a Kis-Hárs-hegy nyereggel összekötött erdős tömbje. Mindkét magaslaton egy természethez közel álló személyről elnevezett messzelátó enged kilátást Budapestre és a várostól északra fekvő tájra. A 454 méteres Nagy-Hárs-hegyen áll a Kaán Károly-kilátó részben terméskőből és gerendákból emelt négyszintes épülete, ami robusztus formájával leginkább egy erődtoronyra hasonlít. A névadó Kaán Károly erdőmérnök és földművelésügyi államtitkár volt, aki a trianoni békeszerződés után az Alföld újrafásítási tervén dolgozott, nem mellesleg pedig az 1935-ben született erdőtörvény – tulajdonképpen az első hazai természetvédelmi törvény – is az ő nevéhez fűződik.

Meredek lépcsőn jutunk fel a legfelső kilátóteraszra, amely már jóval a lomkorona szint felett enged körbetekintést. Kiváló rálátás élvezhetünk Budapest központi és északi részeire, a Pilis és a Visegrádi-hegység hegyvonulataira – mögöttük kibukkan a Börzsöny is a Csóványossal. Nyugati irányba a budai hegyek legmagasabbja, az 559 méter magas Nagy-Kopasz vitorlára emlékeztető kilátója látszik, illetve ugyanerre tekintve felsejlik a Zsámbéki-medence síkja, valamint a távolban a Gerecse elnyúló tömbje.

Hasonló panorámát élvezhetünk a csupán 362 méter magas Kis-Hárs-hegy kúpján álló különleges kis fatoronyról, de az előbbi helyszínnel szemben innen már a János-hegyre is élvezhetőbb perspektíva nyílik. A harminc akácrönkből készült, egymásba fonódó csigalépcsős kilátót a neves építész, Makovecz Imre tervezte, akinek munkásságáról, szellemiségéről a kilátót övező tisztáson elhelyezett infótáblán olvashatunk. Ezt a Gyermekvasút vonalától csupán 100 méterre található kiváló piknikhelyet padok, asztalok és tűzrakó teszik kényelmessé, fő varázsát azonban kétségtelenül az egyedi idomú fatorony madártávlata adja, melyről a budai táj meghatározó bérce, az ugyancsak különös panorámaépülettel bíró Hármashatár-hegy is jól látszik.

Az „újrahasznosított” ütegállás
A Hármashatár-hegyen több hatalmas torony is magasodik, de ezen építmények funkciójába nem tartozik bele a panorámaszolgáltatás. Igazából a 485 méter magas hegytetőn nincs is szükség égbetörő építményre, hogy 360 fokos kilátást élvezhessünk. Ennek okán született meg az a jellegzetes, geometriai formákból megalkotott alacsony gerendaszerkezet, amit egy II. világháborús légvédelmi ütegállás alapjára hoztak létre. A budai hegyek fásításában érdemeket szerzett Guckler Károly erdőmérnökről elnevezett kilátó az eddig felsorolt messzelátókhoz képest merőben más távlatot enged a fővárosra és az azt övező vidékre.

Természetesen a fővárosi panorámához itt is hozzátartoznak a Budai-hegység és a nem is oly távoli Pilis és Visegrádi-hegység vonalai. Észak felé a Börzsöny látszik, keletre a Cserhát lankái és a Mátra markáns tömbje tűnik fel, ettől délebbre pedig az Alföld végtelen síkja húzódik. A fenyőgerendákból készült, különleges faszerkezet panorámája akár órákra is elvarázsolja az embert, hiszen az alattunk morajló városi forgatag, illetve a távoli táj megunhatatlan részletei mindig újabb és újabb felfedezést tartogatnak. A kilátó környezetében étterem és turistaház teszi még teljesebbé a hármashatár-hegyi élményt, valamint innen nem messze egy másik érdekes kilátópontot is felfedezhetünk, ami Guckler Károly-teraszként vagy „A kerület északi végein” néven is ismert.

A zöld turistaúttal párhuzamosan haladó tanösvény egyik kanyarjában találunk rá a kicsiny, előreugró teraszra, ahonnan gyakorlatilag fél Budapestre rálátunk. Itt ötletes, lencse nélküli „távcsövek” irányítják a figyelmünket a város különböző részleteire: Megyeri híd, Békásmegyeri lakótelep, Távhőkémény, Óbudai Gázgyár, Újpesti vasúti híd. Ezekről a látnivalókról a kilátóterasz mellett felállított tábla regél.

Ódon kőház a város felett
Budapest frekventált kirándulóhelyének jellegzetes kőkilátóját sokan egy minivárhoz vagy épp a Hupikék törpikékből ismert Hókuszpók otthonához hasonlítják. Az Árpád-kilátó egyesek szerint „székely stílusú”, teraszos-tornyos kőépülete a Látó-hegy (avagy Gugger-hegy) déli oldalán áll. Az 1929-ben emelt kilátó eredetileg nádtetős volt, de az azóta történt felújítások ellenére is lényegében eredeti formáját őrzi. Bár innen kitekintve a fák lombjai miatt csupán a városnak egy szegletét szemlélhetjük, egyedi hangulatából ez mit sem vesz el.

A lombok közé ékelt fővárosi látkép elsősorban a Duna kígyózó szalagjára ad rálátást, számos pompás híddal és a Gellért-hegy Szabadság-szoborral díszített sasbércével. Szabad szemmel is kiszúrható az innen apró foltnak ható budai vár épületegyüttese, valamint a megunhatatlan látványt adó Parlament. Végigpásztázva a tájat számos más fővárosi épületet és helyszínt is beazonosíthatunk, de a hely igazi extrája augusztus huszadikán este mutatkozik meg, amikor innen egyedi látószögből csodálhatjuk a tűzijátékot.

Emlékmű és kilátó egyben
Sok kiránduló ismeri ezt a Széchenyi-hegyen álló jellegzetes építményt, de azt már kevesebben tudják róla, hogy anno nem ide és nem kilátónak emelték. Eredetileg kútház volt, a város túlfelén épült fel, a mai Hősök terén. Az Ybl Miklós által tervezett, Gróf Széchenyi Istvánnak emléket állító építménynek az 1896-os millenniumi év nagyszabású építkezései miatt kellett új helyet keresni. Több ötlet is felmerült, de végül a Széchenyi-hegyet tartották a legmegfelelőbb helyszínnek, ami már ekkor is népszerű kirándulóhelynek számított. A darabjaira szétszedett emlékművet 1898-ban építették fel újra a 12. kerületi Széchenyi-emlékút és a Rege utca kereszteződésében.

Nemcsak az emlékmű helye, de a funkciója is megváltozott, kútházból kilátó lett. Bár azóta a körülötte álló fenyők a kilátást jelentősen kitakarják, az utóbbi években vágtak egy kis ablakot a fák koronájában, így rálátni a lent elterülő városra és a Dunára.

Zöld sziget kilátással
Felsorolásunkból nem hagyhatjuk ki a hely régi nevét őrző József-hegyi-kilátót sem, ami valójában a Szemlő-hegy csúcsát jelöli. A kör formájú, terméskövekből rakott, masszív épület inkább egy terasz, mintsem kilátóépület, de panorámája egyértelműen felveszi a versenyt a korábban említett társaival. A Hármashatár-hegy tömbjéhez tartozó, a Rózsa-domb részét képező, szerény, mindössze 234 méter magas Szemlő-hegyről kitekintve a Megyeri hídtól a Rákóczi hídig pásztázhatjuk a Duna által kettéválasztott fővárost, melynek kétarcúságát a sűrűn beépített sík és a zölddel tarkított hegyek egysége formálja.

A Pesti oldal tornyai
Idáig csak a budai oldal magaslataival foglalkoztunk, melyek akár kilátók nélkül is kirándulásra csábítanak, azonban a Duna túloldalán is akadnak kikapcsolódást nyújtó helyszínek, illetve madártávlatot engedő létesítmények. Az egyik ilyen hely a korábban is nagy népszerűségnek örvendő, azonban a közelmúltban épült kilátójának köszönhetően még felkapottabbá vált Naplás-tó. Budapest egyik legmagasabb kilátója alig pár percnyi sétára található a tótól, és egy tábla is jelzi az odavezető ösvényt a bringaút mellett. A Naplás-tavi-kilátó erdős környezetből magasan kitűnő fatornya már messziről pazar kitekintést sejtet.

A zölddel körülvett fagerendákból és betonból épült 22 méteres fatoronyból zavartalan, 360°-os panoráma tárul elénk, és olyan szögből láthatjuk a fővárost és környékét, mint előtte soha. A közeli Naplás-tó mögött a Gödöllői-dombság veszik a távolba, míg a másik oldalon jól látható a Ferihegy feletti repülőgép-forgalom és a messzi belváros, valamint a budai oldal, amely mögött a Budai-hegység magaslatai sorakoznak.

A Naplás-tó kilátója is egész évben ingyenesen és szabadon látogatható. A tóhoz vezető jó minőségű bringaút miatt nem csupán a gyalogos kirándulók számára kedvelt úti cél. Jó hír a piknikezőknek, hogy a tó melletti erdőben remek tűzrakó helyeket és padokat is kialakítottak.

Kertvárosi kilátás egyedi látószöggel
Szokatlan látványt tárul elénk a főváros XVI. kerület, Rákosszentmihály kerületrészében, ugyanis a rendezett kertvárosi környezetben – a Reformátorok terén – egy olyan épület magasodik, amellyel általában az erdőben szoktunk találkozni. A házakkal övezett kis park közepén 22 méteres kilátótorony mered létraszerű idomaival az ég felé, amit Kertvárosi-kilátónak hívnak.

Elsőre talán nem is gondolnánk, milyen egyedi panorámaélményben lehet itt részünk. Kitekintve hihetetlenül látványosan rajzolódik ki előttünk a pesti oldal fokozatos emelkedése: míg a Duna 91 méterrel a tengerszint felett keresztezi a várost, addig Sashalom 148 méteres tengerszint feletti magasságban, a szintén látható Ferihegy pedig 151 méteren található.

A budai hegyek vonalával keretezett budapesti látképet tovább fokozza a Pilis és a Visegrádi-hegység innen nézve meglehetősen masszív tömbje, valamint a Börzsöny még innen nézve is tekintélyes hegyeinek látványa. A tájsebbel „ékesített” Naszályon kívül a Gödöllői-dombság magaslatait, valamint a pesti oldal „hegyeit” is megpillanthatjuk. Innen éjszakai panorámában aligha, max esti városi látképpben gyönyörködhetünk, ugyanis a kilátó hét közben 19.30-kor, hétvégén 21.30-kor bezár, addig viszont ingyenesen látogatható már reggel 7.30-tól.

A Reformátorok terén nem csupán a torony távlata ad élményt. A Kertvárosi-kilátót és a parkot 2017-ben, a reformáció 500. évfordulóján adták át, az alatta elhelyezkedő, az egykori kavics- és homokbánya helyén található játszóteret és csúszdaparkot pedig 2019-ben. A tér közepén Kálvin János, Luther Márton és Bocskai István szobrát találjuk, sarkában pedig hangulatos kávézó üzemel. Mindent összegezve, a kilátóhoz ellátogató családok akár fél napot is eltölthetnek a téren, ahol a gyerekek, a felnőttek egyaránt kikapcsolódást találnak.