Különleges kőóriások magasodnak a Visegrádi-hegység legmagasabb pontjának tőszomszédságában, melyeket egy érdekes vonalvezetésű ösvényen lehet felfedezni. Egyesek szerint ősi útvonalról van szó, az itt található sziklák pedig különös energiával bírnak. Akárhogy is tekintünk erre a vadregényes sziklatájra, a látványért mindenképpen megéri felkeresni.
Cikkünk 2022 novemberében készült. Ha azóta esetleg változás történt az útvonalon, jelezheted szerkesztőségünknek a szerkesztoseg@termeszetjaro.hu e-mail-címen.
A Visegrádi-hegység legmagasabb pontja a 699 méter magas Dobogó-kő, amelynek panorámás kilátóteraszáról a hegység és a Dunakanyar csodás látképe tárul elénk. Az alattunk elterülő bükkös hegyoldal fantasztikus sziklaalakzatokat rejt, amelyek szakrális szempontból tovább fokozzák Dobogókő misztériumát. A hely ugyanis nem csupán a magyar turistaság egyik bölcsőjének, hanem az ezotéria és a „pilisi titkok” kutatói egyik kiemelt színterének is számít. Lássuk hát, milyen élményt tartogatnak Dobogókő különleges sziklái, amit egy rövid körtúrába foglalva lehet megismerni.
Kilátás Dobogó-kőről a Dunakanyar irányába
Sokak által ismert ezoterikus vélekedés, hogy a Föld szívcsakrája Dobogókőn található. Valakinek a helynév már önmagában is bizonyíték a Földanya szívdobbanásának megtapasztalására, pedig az ország más tájain is találkozhatunk ilyen helynevekkel, tehát az elnevezés nem egyedi. Az Ősmagyar Táltos Egyház és számos más elmélet hívői szerint
ezen a környéken különleges energiák munkálkodnak, melyek feltöltik az ott található köveket gyógyító rezgéssel.
A téma szakértői azt állítják, hogy ezt a pulzáló energiát a tudományos életben kialakított normákkal nem lehet vizsgálni, csupán látomásos úton, illetve ingával lehet megtalálni, valamint az arra érzékenyek a „Táltos körúton” sétálva is megtapasztalhatják a sziklák erejét.
A hegytetőről egy fakapun keresztül lépünk a Thirring-körútra
A Dobogókőről induló, egyesek szerint nyomvonalában kitárt szárnyú turulmadárt ábrázoló 2,5 kilométer hosszú ösvényt a „Fény-kapun” átkelve járhatjuk be. Nem árt tudni azonban, hogy a táltosok által különlegesnek tartott túraútvonalat eredetileg a 90-es években a Magyar Turista Egyesület Hunfalvy osztálya építette erdélyi és kárpátaljai fiatalok segédletével. Az útvonalat Thirring Gusztávról (1861–1941), az egyesület egykori főtitkáráról nevezték el, aki sokat tett a honi természetjárás elindításáért. A Thirring-út – vagy ha úgy tetszik „Táltos-, vagy „Turul-út” – egyesek szerint ősi eredetű: hajdanán királyaink koronázásuk előtt ezt az ösvényt végigjárva kaptak beavatást a nép vezetéséhez.
A „piliskutatók” szerint a dobogókői erővonalak pontosan kiadják a Szent Korona tetején lévő kereszt alakját. Annak a keresztnek, amely egyfajta „energiaantennaként szolgál a koronán. Az állítás szerint ez is azt támasztja alá, hogy az Árpád-házi királyok „igazi”, titkos koronázási szertartását, itt Dobogókőn hajtották végre.
A hegyplatóról a már említett fakapun átlépve ereszkedéssel kezdjük meg a körtúrát, majd alig pár lépést követően egy szentélyhez érkezünk. A Dobogó-kő meredek sziklafalában kialakított Mária kegyhelyet a Magyar Turista Egyesület (MTE) Siketek Osztálya alakította ki 1926-ban. Következő évi felszentelését követően népszerű zarándokhelyé vált, ahol a hívők emlék- és hálatáblákat helyeztek el. Napjainkban is sokan felkeresik a sziklafal hangulatos kis teraszát, ami kiváló helyszínt biztosít a csendes elmélyedéshez és imádkozáshoz.
Meghitt nyugalom jellemzi a Mária-kegyhely környezetét
A szűk ösvényen kisvártatva felbukkannak előttünk a Thirring-körút kuriózumai, a meredek hegyoldalba kapaszkodó, több tíz méter magas sziklatrónusok, melyek vadregényes látványa legendák és hitvilági tézisek nélkül is ámulatba ejtőek. Az útvonal közvetlenül a gigantikus méretű sziklaformációk mellett kanyarog. Megcsodálhatjuk többek között a Thirring-sziklát, a Palócz–Peitler-sziklát és az Eötvös-sziklát, amelyeken emléktábla olvasható névadójukról. Némelyik, nyereggel bíró kőtoronyra ki is állhatunk, ahonnan szemet gyönyörködtető panoráma nyílik a Dunára. Nem árt azonban óvatosnak lennünk, ahogy erre az egyik sziklaperemnél álló kopjafa is figyelmeztet. 2006 novemberében egy megcsúszás következtében Hegedűs Róbert 30 métert zuhant innen és életét vesztette.
A lenyűgöző sziklatornyok némelyikére fel is lehet menni, de már több tragikus baleset történt itt
Az erdős hegyoldalból kitörő merész sziklaórások – túl pompás látványukon – igazi földtani érdekességek: a 16 millió évvel ezelőtt lezajló vulkanizmus mementói. A Visegrádi-hegységet alkotó magma karsztosodott, vízben dús üledékes kőzetréteget tört át, a forró vulkáni anyag hatására a vízből gőz keletkezett, ez pedig gigászi robbanásokat és törmelékszórást idézett elő. A Visegrádi-hegység hatalmas vulkáni dómja egyre magasabbá és meredekebbé vált, és oldalain – a gravitáció hatására – roppant méretű törmeléklavinák csúsztak le, amelyek elkezdték feltölteni a hegylábi völgyeket, ahol a forró vulkáni anyag összesülve kemény kőzettömbé merevedett.
Később a gyengébb kőzetek lepusztulásával ezek az összecementált vulkáni formák (andezitbreccsa-tömbök) fokozatosan kiemelkedtek a környezetükből. A sziklaalakzatokat közelebbről nézve láthatjuk, hogy anyagukat eltérő nagyságú és formájú kőzetek mozaikja alkotja: méretük az egészen apró, kavicsszerű törmelékektől a méteresnél is nagyobb kőtömbökig terjed. Hasonló módon alakult ki a hegység többi látványos „sziklaszobra” is, mint a Vadálló-kövek, a Zsivány-sziklák vagy a pomázi Kő-hegy panorámás tornyai, melyek szintén ámulatba ejtik a szemlélődőt.
Ezek a pompás sziklatrónusok 16-15 millió évvel ezelőtt keletkeztek, de csak később emelkedtek ki környezetükből
Talán ez a természetes ámulat az oka, hogy az emberek misztikus tulajdonságokkal ruházzák fel ezeket a csodálatos természeti képződményeket. Elképzelhető, hogy régen Dobogókő sziklái is – hasonlóan más sziklás helyekhez – pogány rítusok helyszínei voltak, és az sem zárható ki, hogy valaki számára ez a mesés erdei táj felszabadító érzést és gyógyulást nyújt, hiszen a természet valóban gyakorolhat ilyen hatást az emberre. Azt azonban tudnunk kell, hogy Dobogókővel és környékével kapcsolatban több hitvilági tézis, áltudományos állítás született már, melyeket érdemes fenntartással fogadni, utána járni és saját tapasztalatot szerezni. Ha így teszünk, akkor sem fogunk csalódni dobogókői, illetve a Thirring-körúton szerzett élményekben, amit a kirándulásunk elején és végén is érdemes keretbe foglalni a Báró Eötvös Loránd Menedékház mögött található kilátópont lenyűgöző panorámájával.
