Jártál már a bazaltszobros Szilvás-kőnél, a cserháti sziklakincsnél, a Gerecse színpompás kőfejtőjében, vagy a Biatorbágy határában magasodó csodás sziklapárkányánál? Összeválogattunk néhány olyan sziklás helyszín, melyek nem csupán látványukkal, de egyediségükkel is elkápráztatnak minket.
Ezek a lenyűgöző helyszínek önmagukban is kiváló túracélpontot jelentenek. Van köztük erdő mélyén megbújó, nagyobb kirándulással elérhető, illetve rövid sétával is bejárható sziklatáj, amelyeket méretük és egyedi formaviláguk tesznek egyedivé. Lássuk hát, melyek ezek a bakancslistás helyek, ahová egyszer mindenkinek el kellene látogatni.
A Szilvás-kő mesés sziklakertjében
A Salgótarjánhoz tartozó egykori bányásztelepülés, Rónabánya határában nem mindennapi sziklafalakat, tűzhányók által alkotott bazaltorgonákat, pompás kőfolyásokat és feneketlen hasadékokat láthatunk. Részben a 1930-as és 60-as évek közt zajló szénbányászatnak köszönhető, hogy napjainkban beleshetünk a hegy gyomrába, illetve hogy felszínre kerültek azok a geológiai érdekességek, melyek Szilvás-kőt igazán különleges természetjáró célponttá teszik. A néhány házas bányásztelepülésről indul a 3,5 km hosszú Szilvás-kő geológiai tanösvény voltaképpen három bazaltkúpot mutat be. A legdélebbi a Kis-szilvás-kő (615 m) festői sziklaorma, a legmagasabb és egyben legszebb függőleges kőoszlopairól és hasadékairól nevezetes 626 méteres Nagy-Szilvás-kő, továbbá szintén érdekes vulkanikus alakzatokat mutató Bagó-kő (575 m) félig elhordott magaslata.
Egymásra települt függőleges és vízszintes bazaltoszlopok
A hegyvonulat egy-két kilátópontjáról a lágyan hullámzó hevesi dombvidékére, a Bükk fehérlő mészkőcsipkéire és a Gömör-Szepesi-érchegységre láthatunk rá. Ez a panoráma még fenségesebb az őszi és téli időszakban, amikor a Szilvás-kő kúpja is kimagaslik az elterülő ködtengerből, és a környék lenyűgöző szigetvilággá változik át.
A Szilvás-kő fő attrakciói a lenyűgöző sziklaalakzatok és a bámulatos hasadékrendszer
Színpompás kőfejtő a Gerecse szívében
A Kis-Gerecse eldugott tájsebe az egyik legszebb szabadon látogatható hajdani bányaudvar az országban, ahol a magasba tornyosuló (10-20 m magas) kőfalak metszetként tárják fel előttünk a hegységet felépítő mészkőrétegeket. Szemet gyönyörködtető vöröses, rózsaszínes, narancssárgás és szürkés rétegződéseket figyelhetünk meg, aminek fantasztikus árnyalatait és ragyogását a napfény erőssége és dőlésszöge határozza meg. A kő a rózsaszín-vöröses színét a vas- és a mangán-oxidtól kapta, amelyek a tengeri üledékképződés során kerültek a mészkőbe. A Kis-gerecsei kőfejtő, becenevén a Kisgeri, hazánk egyik legnépszerűbb sziklamászóhelye, közel 200 mászóúttal, a közepestől az extrém nehézségűekig.
Bámulatos tarka sziklafalakat tár elénk a Kis-Gerecse kőfejtője
A mészkő kitermelése, a „márványtáblák” előállítása itt már a római korban is nagyban folyt, és egészen a 20. századig kézi szerszámokkal történt. A fáradságos munka ellenére megérte kitermelni a gerecsei „márványt”, ami az évszázadok során hazánk különböző pontjain túl Európa-szerte több helyre is eljutott. Ha figyelmesek vagyunk, akkor nem csupán az itt maradt és félkész kőtömböket figyelhetjük meg, hanem a 200-150 millió évvel korábban itt hullámzó tenger egykori lakóinak nyomait is. A kövek őstengeri óriás egysejtűek, megaloduszok, vagy a jura időszaki vörös mészkőben lábasfejű ammoniták mészhéjait rejtik.
Szinte ránk dőlnek a falak
Sziklakincsek Sámsonháza határában
A Kelet-Cserhát egy megkapó szegletében tengerek és vulkánok kivételes rétegződésében gyönyörködhetünk. Voltaképpen egy tájsebről van szó, ami kőfejtők nyomán mutatja be a felszín alatt megbúvó szín- és formagazdag kőzeteket. Ez a lenyűgöző sziklafal a Kéktúra, valamint az országút mentén, közvetlenül Sámsonháza határában a Várhegy oldalában található. Az autóval érkezők kényelmesen le is parkolhatnak a pompás sziklafalak alatt fekvő egykori bányaudvaron, ahonnan a környéket bejáró tanösvény is indul.
Az egyedi rétegződések legalább háromszori tengerelöntésről és ugyancsak három alkalommal bekövetkezett vulkáni tevékenységről árulkodnak. A híres geológiai bemutatóhellyé vált sziklafal látványát tovább fokozza a rétegződések egymást metsző íves, 20-25°-os dőlésszöge. Ha ezeket a vegyes, hol tengeri üledéket, hol vulkanikus kőzeteket mutató rétegeket részleteiben vizsgáljuk, érdekes felfedezéseket tehetünk. Az alsó lávafolyamban például nem csupán apró, pár centis hólyagüregeket figyelhetünk meg, akár méteresek is előfordulnak. Ezek a látványos formák akkor jönnek létre, amikor a nedves környezet és a forró andezitláva érintkezik egymással és a keletkező gőz a kőzetbe hatolva gázhólyagokat alkot.
Bányaudvar Sámsonháza határában
Az andezitláva, tufa- és agglomerátum-rétegek látványos váltakozását érdemes a bányaudvarral szemközti Csüd-hegy oldalából is megcsodálni, ahonnan kiváló fotókat készíthetünk a barázdált Vár-hegy színgazdag formáiról. Magára a Vár-hegyre is megéri felkapaszkodni a kék jelzéseken, ahol nem csupán újabb panorámákat élvezhetünk, hanem egy feledésbe vesző erősség falait is felfedezhetjük.
A biatorbágyi sziklapárkány és a Nyakas-kő
Idegen tájakat idéző sziklaformákért nem kell messzire utazni a fővárostól. Biatorbágy és a környékén lakóknak – akik gyakran járnak ide kirándulni – a világ legtermészetesebb látványát nyújtják ezek a geológiai érdekességek, ám aki először jár itt, annak igazi felfedezőélményben lesz része. Itt ugyanis nem akármilyen felszínformákat láthatunk, melyek látványa egyből felvetik bennünk a kérdést: hogyan alakult ki ez az izgalmas külsejű sziklapárkány?
Déli irányba az Iharosra látunk rá
Földtörténeti szempontból nem is olyan régen (15-13 millió évvel ezelőtt) itt az egykori bádeni és szarmata korszaki tengerekben rakódtak le azok az üledékes rétegsorok, melyek cementáltsági viszonyai eltérőek. A keményebb rétegek ellenállóbbak a szél és a víz koptató munkájának, míg a puhábbak bemélyedéseket hoznak létre. Ezt a kőzetet a rétegtani beosztás szerint Tinnyei Mészkő Formációnak nevezik, ami Biatorbágy és környékén nagy területeken előfordul.
Nyakas-kő egy másik szögből
A biai formák egyik jellegzetes képződménye a Nyakas-kő taplógombára emlékeztető szirtje, ami a legtöbb kirándulót mászásra csábít, persze csak azokat, aki nem fél a magasságtól. Érdemes azért elővigyázatosnak lenni! Természetesen a panorámás sziklafal tetején is végig lehet sétálni a piros turistautat követve. A partfalat helyenként sziklalépcső töri meg, hogy ne csupán felülről szemlélhessük a talpunk alatti köveket. Egy biztos, ezekről a láblógatós sziklákról mesésen fest a naplemente.
