Búvárok találtak rá a Dél-Amerikában őshonos halra, amely az emberre nem veszélyes, azonban a tóban élő hazai fajokra nem várt hatással lehet.
A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őrszolgálatának tagjai, a „Hévízi-tó átfogó tóvédelmi programjának megvalósítása” című KEHOP projekt keretein belül 2019 óta rendszeresen végeznek halászati tevékenységet és búvármerülést a Hévízi-tóban. Céljuk az esetleges idegenhonos, inváziós fajok terjedésének megállítása, illetve a szükséges beavatkozások elvégzése – olvasható a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság oldalán.
Egy feltérképező búvármerülés során került elő az eddig nem azonosított, új halfaj a tóból, amit először 2022 februárjában fotóztak le. A faj meghatározásához ekkor még nem sikerült elegendő információt kiolvasni a képekből, ezért 2023 márciusában újabb merülést hajtottak végre. A megismételt kutatás során már egyértelművé vált, hogy az alapvetően Brazíliában és Bolíviában őshonos, a Rio Madeira medencéjében és mellékfolyóiban élő párducmintás vértesharcsáról (Pterygoplichthys disjunctivus) van szó, ami a tepsifejűharcsa-félék családjába tartozó algaevő faj.
A búvárok a párducmintás vértesharcsa több üregét és kifejlett egyedét – megközelítőleg 20-30 példányt – is beazonosították, szinte minden korosztályból detektáltak példányokat. Mindez azt bizonyítja, hogy a faj szaporodóképes állományát találták meg.
Az inváziós fajok elszaporodása – látva a Hévízi-csatorna példáját – negatív hatással lehet a természetes vizeinkre. A Hévízi-tóban végzet merülések során összesen 18 párducmintás vértesharcsát sikerült befogni, ezeket a példányokat átadták a Debreceni Egyetem Metagenomikai Intézetének munkatársainak további kutatás céljából. A Hévízi-tóban élő pontos állománynagyságot csak sejteni lehet.
Bár élőhelyén viszonylag lágy a víz, jól alkalmazkodik a közép-kemény vízhez is. Az egyik legnagyobb méretűre megnövő faj a tepsifejűharcsa-félék családján belül, kifejlett egyedei elérhetik akár a 60-70 cm-es testhosszúságot is. A Hévízi-tóban látott egyedek közül több is meghaladta az 50 cm-es testhosszt. A meleg hőmérsékletet kedvelő hal 22°C feletti vízben már jól érzi magát, így a Hévízi-tó ideális helynek bizonyult számára. Feltehetőleg egy díszakváriumból került a tóba.
A Hévízi-tóban és a Hévízi-csatornában az elmúlt években már számos idegenhonos halfajt találtak, többek között trópusi sügér fajokat, jukatáni fogaspontyot vagy amúrgébet. Némelyik állománya jelentős. Az idegenhonos, illetve inváziós fajokkal kapcsolatban egyelőre még zajlanak a kutatások. A jövőben ezek alapozhatják meg a természetvédelmi kezeléseket, a különleges adottságokkal és élővilággal rendelkező termálvizes biotóp védelmét, valamint az inváziós fajok Balaton és vízgyűjtőjére jelentő kockázatának kiküszöbölését, illetve mérséklését.
A párducmintás vértesharcsával kapcsolatban további részleteket a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság cikkében találtok.
