A szongáriai cselőpókok nyár derekán indulnak párkereső portyákra, amikor a hímek a talajba fúrt járatokban megbújó nőstényeket keresik fel párzás reményében. Például a kardoskúti Fehér-tó kiszáradt medrében, ahol népes állományuk él.
A faj az ország minden táján előfordul, természetes élőhelyei a szikes, rövidfüvű gyepterületek. Nyár közepén, amikor az Orosháza közelében található kardoskúti Fehér-tó rendszerint kiszárad, a szikes tómederben nagyon sok szongáriai cselőpókot láthatunk – olvashatjuk a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság közösségi oldalán.
A szongáriai cselőpókok párzási időszaka a nyár közepén kezdődik.
Ekkor a hímek viszonylag nagy területet bejárva felkeresik a nőstényeket a talajba fúrt, függőleges, 40-50 cm hosszú járataikban. Ebben az időszakban lehet leggyakrabban találkozni a fajjal. Párzás után a hímek elpusztulnak, a megtermékenyített nőstények pedig elvermelnek, az utódok jövő tavasszal jönnek világra. A nőstények gondozzák ivadékaikat, olyannyira, hogy az anya az utódait az első vedlésükig a testén hordozza, ahogy ez az alábbi videóban is látható.
Ha rajta múlna, elkerülné az embert, a megfelelő élőhelyek fogyatkozása miatt azonban a fajjal olykor településeken is találkozhatunk. „Nem támad, de ha véletlenül megnyomjuk, vagy rálépünk, akkor megcsíphet, s ez meglehetősen fájdalmas, olyan mintha egy lódarázs csípné meg az embert” – hívja fel rá a figyelmet a KMNP posztja.
A szongáriai cselőpók testmérete eléri a 4 cm-t, de ha kinyújtott lábait is hozzászámoljuk, akkor átmérője akár 10 cm is lehet, ráadásul ugyanolyan szőrös, mint a madárpók. A hímek kisebbek, mint a nőstények, testméretük 2,5 cm körüli.
Ez a pókfaj nem hálóval fogja zsákmányát, hanem a lerohanásos technikával kapja el ízeltlábú áldozatait. Ősszel, amikor az idő hűvösebbé válik, elvermeli magát a talajba. Hosszú életű pókfaj, a fejlődési ciklusa 3 év. A faj védett, természetvédelmi értéke 5000 Ft.
A szongáriai cselőpók kisebb termetű rokona a pokoli cselőpók, amelynek szintén most kezdődött a párzási időszaka. Erről a fajról ebben a cikkben írtunk.
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.
