A közelmúltban országszerte, több helyszínen is felbukkantak a pásztormadarak. Az elmúlt hetekben a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság működési területén is megfigyeltek kisebb, homogén csapatokat és seregélyek közé vegyült egyedeket is.
„A hazai madárvilágban vannak fajok, melyek csak rapszodikusan jelennek meg, és akkor költenek itt, amikor az életfeltételeik kedvezően alakulnak. Az Alföldön ilyen például a réti fülesbagoly, a fehérszárnyú szerkő vagy a pásztormadár. Ez utóbbi talán a legritkább fészkelő közülük, mert a költései között olykor évtizedek telnek el. Kóborló példányairól, csapatairól azonban az elmúlt tíz évben rendszeresen vannak adatok hazánkból, leggyakrabban a május-júniusi időszakból” – tudtuk meg a Körös-Maros Nemzeti Igazgatóság honlapjáról.
Az elmúlt hetekben az igazgatóság működési területén is több helyszínen figyeltek meg pásztormadarakat, például Kardoskúton, Szarvason, Biharugrán és Dévaványán is. Kis csapatai általában homogének, de néhány példányos egyedei rendszerint seregélycsapatokban fordulnak elő.
A pásztormadár Közép-Európában tipikus inváziós madár. Amikor tömegesen megjelenik költésre, az sok esetben a kedvelt táplálékuknak számító sáskák szaporodási csúcsaihoz köthető. Ha a beáramlás időszakában száraz időjárás van, akkor egyes években fészkelhetnek is madarak, csapadékosabb időben viszont, amilyen hirtelen megjelennek, úgy is tűnnek el.
Hazánkban a fajnak jelentősebb fészkelései 1908-ban, 1925-ben, 1932-33-ban, majd évtizedes kihagyásokkal 1994-95-ben voltak. Ez utóbbi invázió fő célterülete a Hortobágy volt, ahol hodályok tetőszerkezetében, romos épületek üregeiben raktak fészket.
