A Dél-Budán található nagytétényi kastély az ország egyik legszebb barokk műemléke. Egy ideje sajnos nem látogatható, advent négy vasárnapján azonban kinyitották a kaput az érdeklődők előtt. A rendhagyó épületbejáráson mi is ott voltunk.
„Nagy dolgok nem történtek itt, nem volt királyok elleni összeesküvés, nem volt cselszövés, nem járt itt Petőfi vagy Kossuth, nem történt semmi különös, egyszerűen csak éltek itt”- mondta a rendhagyó túra bevezetőjeként Juhász Károly a Nagytétényi Kastélymúzeum igazgatója.
Campona- nem az, a másik
A bejárást az épület pincéjében kezdtük, ahol még láthatóak a korábban itt álló középkori kastély falmaradványai. Sőt, egyesek szerint akár még ókori köveket is lehetne itt találni.
A római korban ezen a területen volt a Campona nevű lovas tábor. A 2. század elején egy palánktábort alakítottak ki, később a század végén építettek kőerődöt.
A tábor egy része a Nemzeti Múzeum feltárási területe, és a cél az, hogy előbb-utóbb látogatható legyen. Egyelőre ecetfákkal benőtt buckák vannak itt, de alatta ott rejtőznek a római kori romok. Mint ahogy Nagytétény-szerte sok helyen, például a kastély alatt is. A tábor területén az itt állomásozó katonákkal együtt római gazdálkodók is éltek. Egy módos gazdálkodó villája állt a mai kastély helyén, a 13. században ennek romjaira épült a terület akkori birtokosainak, a Tétény családnak gótikus kastélya. 1309 körül a kastély és a környező földek Hédervári Lőrinc nádor, a budai vár kapitányának tulajdonába került, s azt a család több mint két évszázadig birtokolta. A török hódoltság idején magas rangú török katonák laktak az épületben.
Az épület pincéje, ahol még láthatók a középkori kastélyfal maradványai
Franciapark és fácános kert
1686-ban vitézségéért Buchingen Ferenc kapitány kapta meg a birtokot, amit később Száraz György, királyi személynök szerzett meg. (Ez a pozíció 1918-ig létezett, a királyi személynök a király személyének képviselője olyan esetekben, amikor maga az uralkodó nincs jelen.)
Száraz György kezdte el 1716-ban a most álló kastély építését. Halála után lánya, Száraz Julianna és férje, Rudnyánszky József lett az új birtokos, ők építették át a barokk kastélyt a jelenleg is ismert „Grassalkovich-stílusú” főúri rezidenciává. A hatás közelről érte őket, hisz Rudnyánszky József Grassalkovich Antal unokatestvére volt. Ekkor alakították ki a díszlépcsőházat, a dísztermet, és ekkor festettek secco-kat a szobák falára. Ezek egy része ma is látható.
A kastély termeiben egy ideje már nincs kiállítás, de a szép cserépkályhák maradtak
A kastélypark kialakítására is nagy figyelmet fordítottak. A kor divatjának megfelelően különleges növényekkel és díszkutakkal franciaparkot alakítottak, és állítólag még egy fácános kert is volt. Akkor a park még egészen a Dunáig ért, és a most a kastély előtti, a falon kívül lévő terület, sőt, még a kicsit távolabb álló nagytétényi templom is a parkhoz tartozott. A parkot a Dunától 1865-68 között választották külön az ekkor épülő Déli vaspálya miatt.
A kastély körül eredetileg franciakert volt, díszkutakkal, sétautakkal és különleges növényekkel
A parkot övező falat egy helyen fura betonépítmény szakítja meg. Ez volt hajdan a kápolna, mely betonba öntve ma is őrzi a templom formáját. Hogy a szocializmus idején pontosan miért is folyamodtak ehhez az eljáráshoz, nem tudni, az biztos, hogy az épületet szeretnék majd helyreállítani és újra kápolnaként használni a jövőben.
Ahol az első magyar orvosnő felnőtt
A kastély most szinte teljesen üres, a régi bútorkiállítást ugyanis elbontották, s közben úgy alakult, hogy egy új tárlat kialakítására egyelőre nincs pénzügyi fedezet. De így is van mit nézni. Az első szint szobáiban még ma is láthatóak a 18. századi secco falfestmények, melyek tematikája minden szobában más és más. Az egyik szobában például kínai ihletésű képek, egy másikban zenészeket ábrázoló festmények vannak. Az egyébként érdekes, hogy a kastély 1904-ben kiégett, minden ingóság odaveszett, ezek a festmények azonban a csodával határos módon megmaradtak olyan állapotban, hogy később restaurálni tudják azokat. A szobákban szép cserépkályhákat és csillárokat is látni, ezek azonban nem a kastély eredeti berendezései, az Iparművészeti Múzeum gyűjteményének a részét képezik.
Az első szint szobáiban szép falfestményeket láthatunk
Mindegyik szobában más-más tematika. Ez itt például a kínai szoba
Rudnyánszkiéknak mindenük ráment az átépítésére, mire lett egy szép kastélyuk, csődbe mentek. Száraz Julianna halála után a kastélyt három részre osztották, a központi részt Szentgyörgyi Horváth Zsigmond testőr, udvari tanácsnok kapta meg. Ő állítólag szabadkőműves volt, és a kastély alsó szintjén, ahol középkori építészeti megoldásokat is megfigyelhetünk, létrehozott egy szabadkőműves termet, mely ma is megvan.
Később a család grófi rangra emelkedett, és nevüket Huggonnaira változtatták. Zsigmond unokája volt Huggonnai Vilma, az első magyar orvosnő, aki gyerekként itt nevelkedett a kastélyban.
Az alsó kert Duna felé eső részében ma is be lehet azonosítani azt a kis kiugrót, ami az egyik kedvenc helye volt. Huggonnai Vilma az életét tette fel arra, hogy orvos lehessen. Nem abban a korban született, amikor egy nő megtehette volna, hiába szeretett volna tanulni, azt várták el tőle, hogy férjhez menjen. Elment ezért Svájcba, ahol orvosi diplomát szerzett, de hiába jött vissza diplomával a kezében, nem fogadták el. Elment bábának és 50 évet várt arra, hogy orvos lehessen.
A kastélypark eredetileg a Dunáig ért, a Déli Vaspálya építése óta a folyóparti rész már nem tartozik ide
Várakozó állásponton
A kastély II. világháborúban szörnyű állapotban került, 1945 után Dáni Géza művészettörténész kezdeményezte, hogy állítsák helyre az épületet és múzeumi célokra hasznosítsák azt. A bútorkiállítást 1951-ben nyitották meg. Dáni Géza egyébként itt nőtt fel, az utolsó birtokos Lővy család leszármazottjaként.
A 90-es években a leromlott állapotú épület felújítására a nagytétényiek adakozást indítottak, több évig tartó munkálatok után 2000-ben adták át a felújított kastélyt.
Az ország egyik legszebb késő barokk műemléke
Az épület hátsó részében sokáig gyermekotthon működött, 2006 óta az a rész üresen áll és meglehetősen rossz állapotban várja sorsa alakulását. Az új kiállítás létrehozásához nagyon sok pénzre lenne szükség, mert nem csak kiállítási tárgyakat kell hozni és azokat szépen elrendezni, de a korszerűsítés is ráférne az épületre, például a fénytechnika terén. Egyelőre azonban várakozó állásponton van mindenki, bíznak benne, hogy hamarosan meglesz a szükséges pénz. A tervek és a remény megvan mindehhez.
