Pipacs és szarkaláb mezők lepték el a pusztát. Több tényező is szerepet játszik a most látható színpompa kialakulásában.
A Körös-Maros Nemzeti Park egész területén, így a Csanádi pusztákon is több olyan tevékenységet folytatnak a nemzeti park szakemberei, melyek célja az ősgyepekbe beékelődő, illetve azok peremén elhelyezkedő szántók visszagyepesítése – olvasható a nemzeti park oldalán.
Ezeken a területeken nem csupán felhagytak a szántóműveléssel, hanem fűmagszórással és védett növények palántás és mag formájú telepítését végezték el. Az így létrehozni kívánt növénytársulások csak lassan stabilizálódnak, mert fokozottabban ki vannak téve a környezeti hatásoknak.
Pipacstenger a Csanádi-pusztákon
A parlagterületeken idén tavasszal a korábbiakhoz képest jóval nagyobb tömegben virágzik a pipacs. Ez feltételezhetően a szárazabb időjárás, illetve a mezei pockok tavalyi erős gradációjának a hatása. A rengeteg pocok ugyanis sok helyen annyira kirágta a növényzetet, hogy gyakorlatilag szabad földfelületek keletkeztek.
Ezeken a területeken pionír növényfajként megjelent a pipacs, valamint a vele sokszor egy területen virágzó keleti szarkaláb.
Valószínűleg korábban is magként lapultak a földben a pipacs és a szarkaláb, de csak most jutottak csírázási lehetőséghez.
Pipacs és keleti szarkaláb díszíti a tájat
