Abban mindenki egyetért, hogy a medvehelyzet összetett, de persze mindenkinek van véleménye róla, függetlenül attól, hogy találkozott-e már medvével vagy nem. A WWF Magyarország podcastjában két olyan ember mesélt, akik jól ismerik az erdélyi medvéket.
Európában mintegy 17 ezer medve él, ebből a kormány nyilvántartása szerint 8 ezer Romániában, főleg Hargita, Kovászna, Maros és Brassó megyében. Ahogy azonban az a beszélgetésben is elhangzik, a medvepopuláció valódi nagyságát nem lehet tudni, ugyanis a megindult genetikai minták alapján végzett számlálásnak egyelőre még nincs eredménye.
Ember és medve együttélése Erdélyben is konfliktusokkal terhelt. De ki a felelős ezért? A medve vagy az ember?
A Lételem című podcast aktuális epizódjában Sallay-Mosoi Alexandra biológussal, a WWF Románia projektmenedzserével és Dezső László gyergyószentmiklósi természetfotóssal beszélget McMenemy Márk.
Romániában az elmúlt 20 évben a medvék 27 ember éltét oltották ki, és közel 300 embernek okoztak sérülést. Egy júliusban hozott rendelet szerint 2024 végéig Románia területén összesen 481 medve kilövésére lehet engedélyt adni. A korábbi kvóta 220 volt.
A medve verzióját nem ismerjük
„A legtöbben a sajtóból tájékozódnak a medvékről, és ez a kép nem objektív, nem teljes, hisz nem sokat tudunk meg például a támadások hátteréről".
A medve nem tud beszélni, nem tud ügyvédet fogadni, és az ő álláspontját nem tudja közvetíteni, pedig biztos, hogy neki is lenne mondanivalója
– mondja Dezső László, aki több száz medvével találkozott már, sőt kilenc éven át követte egy medve életét, akiről dokumentumfilmet is készített.
„Fontos lenne megismerni és tiszteletben tartani a medve életét, például azt, hogy hajnalban és alkonyatkor a legaktívabb, így nem akkor kellene elindulni bringázni az erdőben. Ha ezt figyelembe vennénk, akkor már sokat tennénk azért, hogy megelőzzünk egy konfliktust” – mondja László.
„A medve nem keresi a konfliktust az emberrel, a támadás nagy energiaveszteség az állat számára, ezért mindenáron nem megy bele, hisz az elveszett energiát valahogy vissza kell pótolni” – teszi hozzá Alexandra.
Mit tehetünk azért, hogy csökkentsük a konfliktust?
Dezső László a probléma gyökerét abban látja, hogy a medvék élőhelyét az ember nagyon megbolygatta, az állatok pedig keresik az élelmet, a nyugalmat, a vizet, és közben közel kerülnek a településekhez. Alexandra szerint a támadásoknál sok esetben az is kiderül, hogy ember nem viselkedett megfelelően. Egy közelmúltban történt esetet hoz példának a Transzfogarasi útról, ahol a medvék kint ülnek az út mellett, mert az emberek etetik őket, ehhez pedig a medvék hozzászoktak. Ennél az esetnél is az történt, hogy megálltak az autóval, az autóban ülő gyerek kitette a kezét, a medve pedig elkapta. A hírekben pedig minderről már úgy lehetett olvasni, hogy medve támadt meg egy gyereket.
A beszélgetésben pozitív példákról is hallunk. Például Tusnádfürdőről, ahol korábban komoly gondot jelentettek a városba bejáró medvék. Ez a környék nagyon jó medveélőhely, ráadásul egy ökológiai folyosó is, ahonnan nem lehet csak úgy kitiltani a medvéket.
Nem véletlen, hogy Romániban itt a legnagyobb a medvék sűrűsége, 12,4 medve jut 100 km²-re, az ország többi részén ez a szám 7 körül van.
Az adásból sok más érdekesség mellett kiderül, hogy milyen intézkedéseket hoztak az utóbbi években Tusnádfürdőn, amivel sikerült csökkenteni a városba bejáró medvék számát, de szó esik arról is, hogy túrázóként mi mit tehetünk a konfliktusok elkerüléséért.
A WWF Magyarország podcastját a IDE KATTINTVA tudjátok meghallgatni.
A Csobáncra nemcsak a várrom, hanem a kilátás miatt is érdemes felkapaszkodni.
Az év utolsó számába egy rendhagyó összeállítást készítettünk.
Pakisztán szinte észrevétlenül vált az izgalmas túrákra vágyók paradicsomává.
