Mivel a tó medre hetek óta csontszáraz és jó meleg van, könnyen kialakulnak olyan látványos légköri jelenségek, mint a délibábok és a „mini forgószelek”.
Ahhoz, hogy délibáb keletkezzen, egyrészt melegre, másrészt olyan földfelszínre van szükség, ami képes gyorsan felmelegedni – a kardoskúti Fehér-tónál most mindkettő adott. Ennek köszönhető, hogy olyan, mintha a tó víztükrén verődne vissza az épületek képe, holott teljesen száraz a meder.
„Erős napsütésben a felmelegedett, forró földfelszíntől a vele közvetlenül érintkező levegőréteg is átmelegszik. A magasabb hőmérsékletű levegő sűrűsége kisebb, a különböző sűrűségű rétegek törésmutatója pedig különbözik, és az eltérő törésmutatójú rétegek – inverziós felületnek nevezett – határfelületén a fény megtörik, ez okozza ezt a légköroptikai jelenséget” – olvasható a pontos magyarázat a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság oldalán.
A körülmények kedveznek a porördögök kialakulásának is. A levegő gyorsan felmelegszik a talaj közelében, így a légrész a környezeténél könnyebbé válik és emelkedésbe kezd, közben alacsony légnyomás alakul ki benne. A nyomáskülönbség miatt légbuborék keletkezik, ahová levegő áramlik, ami forgó mozgásba kezd. A gyors feláramlás miatt eközben a termik (az emelkedő légáramlás) megnyúlik, így egyre gyorsabbá válik az örvénylés.
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.
