A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság területén kezdtek adatgyűjtésbe, hogy minél többet megtudjanak a hazai poszméhekről. Az így kapott információk remélhetőleg hozzásegítik a kutatókat a rovarok védelméhez.
Hazánkban 26 poszméh faj él, több mint a fele ritkának számít. Sok faj elterjedéséről, állománynagyságáról szinte alig van információnk. Egy terület fajösszetétele hűen tükrözi az élőhely ökológiai állapotát, aminek ismerete fontos lehet pl. a természetvédelmi kezelések tervezése során is – olvashatjuk a Poszméh Monitoring Programot (PMP) elindító Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság oldalán.
A rovarok beporzó tevékenységének köszönhetően alakult ki a virágos növények sokszínűsége és széleskörű elterjedése. Az emberiség számára nélkülözhetetlen növények (gyümölcsök, bogyósok, hüvelyesek, napraforgó, repce, stb.) a rohamos területi növekedése mellett, a rovarbeporzók (legyek, méhek, poszméhek, lepkék, stb.) száma évtizedek óta jelentősen és rohamosan csökken a világ számos, így Európa és hazánk mezőgazdasági és természetes élőhelyén.
Számos oka van a méhpopuláció csökkenésének. Az egyik legfontosabb tényező a mezőgazdasági tájak egyre intenzívebb használata, illetve ezzel együtt a beporzók természetes élőhelyének csökkenése.
Az eddigi kutatások napjainkra kimutatták, hogy a tenyésztett mézelő méhekre, mint egyetlen beporzó fajra támaszkodni az élelmiszer termelésben nemcsak kockázatos, de egyre inkább nem is hatékony, mivel a mézelő méhek nem képesek átvenni a vadméhek szerepét.
A beporzó rovarok közül a lepkék után a poszméhekre irányul a legnagyobb figyelem, miután a létszámuk egyes régiókban kritikus csökkenést mutat. Ennek egyik legfőbb oka az intenzív vegyszerek, rovarölő és gombaölő szerek jelentős használata. Még a méhek számára általában biztonságosnak tartott gombaölő szerekről is kimutatták, hogy megzavarják a mézelő méhek fejlődését, illetve a poszméhek viselkedését.
A poszméhek esetében csak a királynők telelnek át, és egy királynő a következő évben mindössze 50-100 példányos kolóniát hoz létre – olvashatjuk a nemzeti park honlapján.
A poszméhek többé-kevésbé virágspecialisták. Nagytestű méhek tavasszal elsősorban a pillangósok (zsályák, gyűszűvirág, ínfű, sisakvirág, zanótok, herefélék, stb.), míg nyár végén és ősszel a fészkesek (aszatok, bogáncsok) beporzásában van jelentős szerepük.
Sok méhfaj elterjedéséről és állománynagyságáról szinte alig van információnk. A Duna-Dráva Nemzeti Park által elindított Poszméh Monitoring Program (PMP) adatgyűjtése hozzásegítheti a kutatókat az élőhelyek és az egyes méhfajok védelméhez.
