A sárgahasú unkát választotta a 2025-ös év kétéltűjének a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya, hogy felhívja a figyelmet a faj védelmére és magyarországi állományának jelentős mértékű visszaszorulására.
A sárgahasú unka robosztus testfelépítésű, mokány kis béka. Hátoldala szürkésbarna, a bőrét tüskés szaruszemölcsök borítják. A közeli rokon vöröshasú unka hátoldala hasonló színű, bőrét ellenben lekerekített, lencse alakú szaruszemölcsök borítják – írja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület közleményében.
Sárgahasú unka
Hasi foltjai élénk citromsárga vagy halványsárga színűek, és a hüvelykujjra is ráterjednek. Bőrének mirigyei méreganyagokat termelnek, ezért kevés ragadozó háborgatja.
Az unkaméreg a nyálkahártyával érintkezve annak irritációját és gyulladását okozhatja.
Veszély esetén megesik, hogy az unka végtagjait és fejét felfeszíti, hátát homorítja, így villantva fel hasának, nyakának és talpának mérgező mivoltára figyelmeztető színét. Ez az úgynevezett „unkareflex”, mely a támadók elriasztását szolgálja, és a békák ezen trükkje bizony elég hatásos.
A sárgahasú unka Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 50 000 Ft.
Magyarországon a faj elterjedése szigetszerű, egyes középhegységeinkre és dombvidékeinkre korlátozódik. A Dunántúlon megtalálható az Alpokalján, az Őrségben, a Zalai-dombságban, a Zselicben, a Mecsekben és a Tolna–Baranyai-dombvidéken, továbbá a Bakonyban és a Visegrádi-hegységben. A Dunától keletre a Mátrában, az Aggteleki-karsztvidéken és a Zempléni-hegységben él, a Börzsönyből és a Bükkből viszont hiányzik. Előfordulását nem kizárólag a tengerszint feletti magasság határozza meg, fontos számára a hűvös mikroklíma és a megfelelő csapadékmennyiség is.
A sárgahasú unkákat legfőképpen a klímaváltozás és a vele járó csapadékhiány veszélyezteti. Magyarországi állományai kis egyedszámúak és sérülékeny élőhelyekhez kötődnek. Állandó vizekben szaporodó állományait fenyegeti még az elhibázott haltelepítés, valamint a vizek szennyezése is – hívja fel a figyelmet az MME.
Nagy veszélyt jelent számára a kétéltűeket világszerte veszélyeztető kitridgomba (Batrachochytrium dendrobatidis), ami pár éve már Magyarországon is megjelent.
A Mátrában 2019-től a sárgahasú unkának már a fertőzésben elpusztult egyedei is több esetben előkerültek.
Nagyon fontos, hogy a kétéltűeket ne fogjuk meg, mert kezünkkel tovább vihetjük a fertőzést és elősegíthetjük terjedését. Kirándulásaink végeztével érdemes alaposan fertőtleníteni a lábbeliket és a túrázás során használt egyéb felszereléseket is annak érdekében, hogy a kór terjedését lassíthassuk.
A Bükki Nemzeti Parkban egy uniós projekt keretében több mint 200 mesterséges víztestet hoztak létre a Mátra és a Cserhát területén, ezek sikere jó példa arra, hogy mi a teendő a faj megóvása érdekében. A Mátrában található kisvizes élőhelyek kulcsfontosságáról bővebben ebben a cikkünkben foglalkoztuk.
A mesterséges kisvizeket nemcsak a kétéltűek, de a vizekhez kötődő gerinctelenek is szívesen fogadják
A faj védelméhez a lakosság is hozzájárulhat: az MME Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya vár minden sárgahasú unkával, és egyben kétéltűvel és hüllővel kapcsolatos, lehetőleg fényképes észlelést az Országos Kétéltű- és Hüllőtérképezés Program honlapjára, mert a megfigyelésekkel a szakemberek pontosabb képet kaphatnak a magyarországi kétéltűek és hüllők természetvédelmi helyzetéről.
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.
