Több mint félszáz egyedet engedtek szabadon a Fertő-Hanság Nemzeti Park hansági területén, egy speciálisan számukra elkerített helyen. A fokozottan védett hüllőből ma már csak pár száz él szabadon.
A rákosi vipera eredetileg Ausztriától Bulgáriáig előfordult, ma már csak hazánkban és Erdélyben él. Az élőhelyek szűkülése egyre nagyobb kihívást jelent ennek a fajnak: a szántás és beerdősülés miatt csökkenő természetes gyepfelületek, illetve a terjeszkedő települések és az utak kialakítása drasztikusan lecsökkentette a viperák számát. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 2004-ben a LIFE-Nature keretében egy hosszútávú védőprogramot indított be, ennek részeként jött létre a Rákosivipera-védelmi Központ a Kiskunsági Nemzeti Parkban. A kunpeszéri központban szaporítják a rákosi viperákat, hogy aztán visszatelepíthessék őket.
Halpern Bálint, a rákosi vipera védelmi LIFE-projektvezetője tájékoztatása szerint most 52 viperát engedtek szabadon, közülük hat nőstény várandós, illetve hármat jeladóval láttak el.
A szakemberek a beültetett eszközök segítségével követni tudják, merre mozognak az állatok, mennyire hagyják el a területet, illetve a testhőmérsékletüket is mérhetik. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy egy hektáron belül mozognak. Heti egy-két alkalommal fogják őket vizsgálni.
A Fertő-Hanság Nemzeti Park területén már 2009 óta dolgoznak a viperák védelmén. A vipera LIFE projekt keretében négyszáz hektáron végeztek gyeprekonstrukciót, mely során sikerült a gyepeket jó állapotba hozni. A viperák otthonát kerítéssel védik a ragadozóktól, és az immáron húsz éve zajló munkának (élőhelykezelés, rekonstrukció, mesterséges szaporítás) köszönhetően az itt élő állomány kezd önfenntartóvá válni – közölte Takács Gábor, a Fertő-Hanság Nemzeti Park természetmegőrzési szakreferense, a projekt helyi koordinátora.
A rákosi vipera fokozottan védett, természetvédelmi értéke 1 000 000 Ft
A rákosi vipera (Vipera ursinii rakosiensis) nedves és száraz gyeptípusok alkotta réteken, legelőkön él. A hímek általában 50 centiméteresre nőnek, a nőstények valamivel hosszabbak, 55-60 centiméteresek. A téli időszakra dombhátakban lévő rágcsálójáratokba húzódik, ahol hibernált állapotban vészeli át a hideg napokat. Párzási időszaka áprilisban van, tojást július-augusztus tájékán rak. Mivel nagyon félénk állat és a mérge is gyenge, a marásától nemigen kell tartani, gyakorlatilag egy méhcsípésnek felel meg, és maximum rosszullétet okozhat, bár az esetleges allergiás reakciók miatt érdemes lehet vele orvoshoz fordulni. Eddig halálos marást nem regisztráltak. A rákosi vipera 15-20 évig is élhet, a kutatóközpontban jelenleg egy 2008-as egyed a legidősebb.
