A borzas gödény, a pelikánok legnagyobbika, századokkal ezelőtt még fészkelt nálunk, de ma már csak nagy ritkán, kóborlóként tűnik fel az országban. A napokban több alföldi helyszínen is láttak egy madarat.
A borzas gödényt először a tiszaalpári Nagy-tavon vették észre a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai, a madár másnap már a Szeged közelében található Csaj-tavon pihent, később a szegedi Fehér-tó felett látták dél felé repülni.
„A faj a 18. századig még költött hazánkban, a 19. században már csak a Kárpát-medence déli mocsaraiban. Ezután eltűnt a régióból, vélhetően a nagy kiterjedésű vizes élőhelyek csökkenése és a vadászat miatt” – írja a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság honlapja.
A borzas gödény a Balkán-félszigeten, Ukrajnától Dél-Oroszországig, Mongóliától Kazahsztánig, Törökországtól Nyugat-Kínáig fészkel. 2009-2015 között több egyed is hosszabb ideig időzött nagyobb vizes élőhelyeinken. Ezután 2018-ban Tokajnál láttak egy átrepülő példányt, 2020-ban Berettyóújfalu mellett került elő, majd 2021-ben és most Tiszaalpáron.
A faj hazánkban fokozottan védett, természetvédelmi értéke 500 000 Ft.
A gödényfélék vagy hétköznapi nevükön a pelikánok családjába 8 faj tartozik. Hazánkban a borzas gödény mellett a rózsás gödénnyel lehet ritkán találkozni. Ez a faj fészkelt még nálunk a 19. században. Napjainkban hozzánk legközelebb a Duna-deltában élnek. A pelikánok legnagyobbika a borzas gödény, amelynek testhossza 180 centiméter, testtömege 13 kg, szárnyfesztávolsága 3,45 méter. A pelikánok meglehetősen szociálisak, csoportosan vadásznak és telepekben fészkelnek.
