Jászberény közelében egy közel 2000 éve földben pihenő orvos nyomaira bukkantak. A feltárt leletegyüttes európai viszonylatban is egyedülálló, hasonló kidolgozottságú teljes orvosi felszerelést ebből a korból eddig csak Pompeiben tártak fel.
Az ELTE BTK, a Jász Múzeum és az Eötvös Loránd Kutatóhálózat régészei április 25-én exkluzív sajtótájékoztató keretében mutattak be a tanszéki ásatás során hallgatók segítségével feltárt világszenzációt jelentő leletet. A radiokarbon kormeghatározás szerint a Kr. u. 1. századra keltezhető egyén sírjából a gyógyításhoz, sebészeti beavatkozáshoz használt rendkívüli minőségű eszközök kerültek elő – olvasható az ELTE honlapján.
A felfedezés már önmagában egyedülálló, de a helyszín még izgalmasabbá teszi a leletegyüttes történetét. Ez az időszak ugyanis a Jászságban egy átmeneti időszak lehetett a kelta kori és római kori szarmata népességek között, a tény pedig, hogy egy ilyen presztízsű eszközökkel felszerelt orvos ekkortájt ezen a területen járt, még értékesebbé teszi a leletet.
A Római Birodalom széles területeiről ismertek az ilyen korabeli orvosi eszközök, de az egykori Barbaricum területéről rendkívül ritkák az ehhez hasonló leletek.
A szakemberek jelenlegi feltevése szerint valószínűleg valamelyik birodalmi központban képzett, jól felszerelt orvos maradványait tárták fel, aki feltehetően valaki megmentésére, valamilyen rendkívüli esemény miatt utazhatott erre a területre.
A sírból először a lábfejeknél egykor faládikákban elhelyezett orvosi eszközök láttak napvilágot. Fogó, tűk, csipesz, valamint sebészeti beavatkozásokra alkalmas, csúcsminőségű szikék, valamint gyógyszermaradványok kerültek felszínre. A rézötvözet szikéket ezüst tausírozással díszítették és cserélhető acél pengékkel látták el. A halott térdénél egy dörzskövet helyeztek el, mely a kopási nyomok alapján gyógynövények és egyéb gyógyszerek egybedolgozására lehetett alkalmas – olvasható a sajtótájékoztatóról szóló cikkben.
