Régi képeken kedvenc kirándulóhelyeink

Mintha felütnénk egy régi, kissé poros fotóalbumot, amit a nagyszülők padlásán találtunk. Képválogatás következik hazánk legszebb kirándulóhelyeiről az elmúlt évszázadból. Szerinted mennyit változtak?

Szöveg:
2019. január 1.

Mintha felütnénk egy régi, kissé poros fotóalbumot, amit a nagyszülők padlásán találtunk. Képválogatás következik hazánk legszebb kirándulóhelyeiről az elmúlt évszázadból. Szerinted mennyit változtak?

A lillafüredi Palotaszálló ikonikus épülete ma is a táj meghatározó eleme, nem véletlenül került 2017. december-januári számunk címlapjára. Az alábbi fotó 1949-ben készült a Lux Kálmán tervezte épületről, akkoriban mintegy 20 éve állt már. Ha pont most kaptál kedvet egy kis kikapcsolódásra a környéken, nem kell attól tartanod, hogy unatkozni fogsz: a Hámori-tóval, a barlangokkal és az ország legnagyobb függőleges vízesésével Lillafüred télen is elvarázsol.

A Balaton-felvidéki panorámákkal nem lehet betelni, ez 1934 óta mit sem változott (csak a szőlősök fogyatkoztak meg). A fotós a Badacsonyról pillantott le a Szent György-hegy felé. Egyébként természetesen a Badacsony is gyönyörű, és így még biztosan nem láttad.

Maradjunk a közelben: íme, egy 1955-ös fotó a tihanyi Belső-tóról, háttérben az apátsággal. A környék a barátlakásokon és a levendulán túl az ürgékről is nevezetes. Nyáron szuper kisgyerekes program lehet a rágcsálók megfigyelése, ugyanis elég sok van belőlük, és nem kell sokat várni a feltűnésükre.

Aki már járt a Belső-tónál, az biztosan nem hagyta ki az Aranyház gejzírkúpját sem, bár valószínűleg más szerelésben járt ott, mint az alábbi úr. A fotó készítésekor 1936-ot írtunk, akkoriban láthatólag nem a kényelmes öltözet volt a legfőbb szempont a kirándulásokon.

A kirándulók szettjét a pilisi Kétágú-hegyen készült 1932-es fotón is érdemes megfigyelni. Ti írtátok rovatunkban az egyik olvasónk remek túratippet is ad, ha az említett célpontot szeretnénk bejárni.

A népszerű kirándulóhelyek sorából semmikép nem maradhat ki Dobogókő: itt egy kép az Eötvös Loránd menedékházról 1919-ből. Az épületet 1898-ban avatták fel, és báró Eötvös Loránd fizikus, egyetemi tanár, vallásügyi és közoktatási miniszterről nevezték el, aki nem mellesleg jeles hegymászó is volt. Ma turistamúzeum működik a faházban, egykori funkcióját a mellette álló kőépület látja el.

Még egy turistaház az Országos Kéktúra útvonaláról: az alábbi, 1940-ben készült képen a behavazott törökmezői építmény látható, itt ma kalandparkot is találunk.

Ha innen a következő képen látható Hegyes-tetőre szeretnél feljutni, ezt a cikket ajánljuk. Azt sajnos nem tudjuk, hogy a lent bőszen fotózó bácsi 1957-ben honnan érkezett a Julianus-kilátó tetejére, de mi nemrégiben Visegrádról indultunk, és az említett torony, illetve a Remete-barlang érintésével végül zebegény templománál kötöttünk ki, remek túra volt.

A Julianus barát tornyot az Encián Turista Egyesület építette 1938-ban, felavatására egy évvel később került sor. A 75. évforduló alkalmából, 2014-re az Ipoly Erdő Zrt. szépen felújította az építményt, amit azóta belülről sajnos nem mulasztottak el alaposan összefirkálni az erre járó iskolás csoportok és családok.

Szintén a közelmúltban újították fel a Sas-bérci kilátót is, ami 2018 tavaszától várja a kirándulókat, és bár egy időben rondán lepusztult, most pont ugyanúgy néz ki, mint 1929-ben, amikor még vadászházként működött. Az 1910-es években gróf Poppenheim Szigfrid erdőtulajdonos építette a feleségének, gróf Károlyi Erzsébetnek Franz Zell müncheni építész tervei alapján.

Ha pedig az ország legmagasabb pontjáról szeretnénk körbetekinteni, irány a kékestetői TV-torony! Az alábbi képen az építkezés kulisszáiba nyerhetsz bepillantást. Félezer tonna acélszerkezetből és 1300 köbméter vasbetonból állt össze a 180 méteres építmény. A kilátás tényleg páratlan, tiszta időben a Tátráig ellátni.

Természetesen túratippel is tudunk szolgálni, mi legutóbb a kékestetői szanatóriumtól indulva, a TV-tornyot és az Ilona-völgyi vízesést érintve a parádsasvári kastélyig kirándultunk. Az őszi túráról itt olvashatsz, de néhány téli fotót is mutatunk kedvcsinálónak a Mátrához, 1960-ból.

Síelős képből is van még a tarsolyunkban, az alábbi a Normafán készült 1936-ban. Mi tagadás, itt általában ma is sokan vannak, hiszen gyorsan elérhető természetélményt jelent a fővárosiak számára, és a rétes még mindig elég jó.

És azt tudtad, honnan kapta a nevét a Normafa? Állt itt egykor egy vén bükkfa, a szájhagyomány szerint Mátyás király születésekor sarjadt. 1840-ben a híres énekesnő, Schodelné Klein Rozália elénekelte mellette Bellini Norma című operájának nagyáriáját, így az előzőleg Viharbükknek nevezett fát Normafára keresztelték át. Erről kapta nevét később a kedvelt kirándulóhely is. Az 1900-ban készült képen a legendás bükk látható, bár ekkor már szó szerint viharvert állapotban, ugyanis villámcsapás érte. 1927-ben dőlt ki, a helyén ma emléktábla áll.

Szintén kedvelt Budapest környéki túracélpont a Prédikálószék, amit nyilvánvalóan a panoráma miatt imádunk. Ha nem is tudunk éppen ott lenni, az Időkép webkamerájának köszönhetően a Dunakanyar minden érdekes pillanatát elkaphatjuk. Már eddig is különleges időjárási jelenségeknek lehettünk tanúi: láttunk például hömpölygő köd felett virradó napot és hirtelen érkező havazást is a helyszínen. Az alábbi fotó 1929-ben készült.

Ez az idilli kép a mutatós fáról az alatta legelésző tehenekkel 86 évvel ezelőtt készült a Vértesben. Nemrég mi is túráztunk a környéken, és végigjártuk a hegység legérdekesebb célpontjait. Cikkünket itt olvashatod.

Ha már az állatoknál tartunk, következzen egy pusztai életkép a Hortobágyról, 1908-ból. A bográcsban talán slambuc készül, de hagyományos pásztorebédnek számított a kása és a lebbencsleves is.

Itt található az ország egyik legromantikusabb vára, ahol még via ferratázni is lehet - a rutinosabb kirándulók ebből már kitalálhatták, hogy Csesznekről van szó. A fotó 1959-ben készült, de ha frissebb képeket is szívesen nézegetnél és érdekel a háttérsztori, ne hagyd ki erről szóló cikkünket. Az alsó fotón a várból nyíló panorámát lehet megcsodálni.

Búcsúkép a Bakonyból: a kirándulók Nagyvázsonyból a Kab-hegy felé tartanak az Országos Kéktúra útvonalán, 1970-ben.

A cikk először 2018 januárjában jelent meg.

Ha szeretsz régi képeket nézegetni, ezeket a cikkeket se hagyd ki:

Így hódoltunk a téli örömöknek az elmúlt évszázadban

Látványos fotókon négy bakancsos úti cél átváltozása

Kastélyaink anno és most

A vakáció ma is ugyanazt jelenti

Régi fotókon a vízparti mókák legjava

Retró fotókon a Balaton, aminek a dédi is örülne

Nézegess képeket - Régi fotókon a Svábhegy

Cikkajánló