A Kárpát-medence mozgalmas földtörténeti múltjáról sokat megtudhatsz, ha figyelmesen járod hazánk hegységeit. A hegyek, a különös formájú sziklák, de még egy útról felvett kő is mesélhet; vulkánokról, hullámzó tengerről vagy akár egy letűnt világ élőlényeiről. Íme öt földtani és felszínalaktani látnivaló, ami bármikor kiváló úti cél lehet.
1. Egy európai ritkaság - Béri Nagy-hegy, Cserhát
Nógrád megyében Bér község mellett emelkedik a Cserhát egyik legértékesebb geológiai ritkasága, a béri Nagy-hegy, melynek különlegessége, hogy az itt látható oszlopok andezit (egy vulkáni kőzettípus) anyagúak és még hajlottak is. A vulkáni kőzetek közül leginkább a bazaltra jellemző az oszlopos szerkezet, andezitben sokkal ritkább. Magyarországon ilyen látványos formában, mint Bér nincs is párja. A 8-10 m hosszú oszlopok közel függőlegesen indulnak, majd lefelé csúszdaszerűen visszahajolnak, ami Európai viszonylatban is ritka.
A hegy egy kb. 15 millió évvel ezelőtti vulkáni működés eredménye. A kb. 1 000-1 100 â°C hőmérsékletű, mézszerűen folyó magma a környező üledékekbe nyomult, egy törésvonal mentén. Az így kialakult a szerkezetet kőzettelérnek hívjuk (telér = tele+ér). Idővel a külső erők lepusztították a puhább üledékes kőzetrétegeket, és így felszínre kerülhetett a kemény andezit telér. A természeti erők még nem tették láthatóvá az oszlopokat, azokat az itt működő kőbánya hozta felszínre. A „kőcsúszda” mellett a hegy másik érdekessége a kőömlés, ami leginkább a jégkorszak idején működő fagyaprózódás eredménye. Az andezit telérből kisebb-nagyobb kőzetdarabok váltak le, majd a lejtőn legurulva kopár felszínű, kőgörgeteg rengeteget alkottak.
Egy kőtárat is átadtak a túrázóknak az andezit oszlopokhoz vezető út mellett, ahol a Novohrad-Nógrád Geopark területén előforduló kőzeteket mutatnak be, és megismerkedhetünk a terület földtörténetével is. A kőömlés tetején egy kilátó-pont is van, ahonnan megcsodálhatjuk a Cserhát gyönyörű lankáit.
Megközelítés: Az Országos Kéktúrán Szanda -várától induló zöld jelzésen kb. 9,5 km-t kell megtenni, vagy Bér községből a zöld kereszt jelzésen kb. 1,5 km-t, majd a zöld jelzésen 1 km-t kell megtenni, így juthatunk el a Nagy-hegyhez.
2. Mars a Földön - Gánti bauxitbánya, Vértes
A Vértes déli részén, Gánt határában ma már nem a bauxitbányában dolgozók, hanem a túrázók lábnyomait látni a valószínűtlenül vörös földön. A külszíni bánya hatalmas üregében tobzódnak a színek; vörös, narancs, sárga, lila megannyi árnyalata. Gánton az 1920-as években indult meg a bauxit kitermelés, és a bánya néhány évtizedig Európa egyik leggazdagabb lelőhelyének számított. A hatvanas évekre azonban kimerült, 1988-ban pedig végleg bezárt.
A külszíni fejtés helyén ma földtani parkot alakítottak ki, ahol egy 3,5 km-es tanösvényen járhatjuk végig az egykori bányát. Az egyes állomásokon megismerhetjük a bauxit képződésének módját, a terület földtörténeti múltját, de találhatunk itt ősmaradványokat is, például csiga-és kagylóhéjakat vagy nummuliteszeket is. Ez utóbbiak egysejtű élőlények maradványai, melyeket Szent László pénzének is neveznek, és ezek jelenléte bizonyítékot jelent az egykori tengeri elöntésre is. A felhagyott bányagödröt lassan a természeti is próbálja visszahódítani, a vörös földben már kisebb fák is élnek. A földtani park mellett egy bányamúzeum is van, ahol a hazai bauxit bányászat múltjával és eszközeivel ismerkedhetünk meg.
Megközelítés: A Gántról Zámoly felé vezető közúton, Gánttól 3 km-re, az út mellett
3. A világhírű ammonitesz-lelőhely - Templom-hegy, Villányi-hegység
A hegy kőzeteit már a római kor óta használták, a legnagyobb mértékű bányaszat az 1960-70-es évekre tehető. A felhagyott bányaudvar, az itt található kőzettani értékek és az ősmaradványok megóvása érdekében, ma már védett. A Templom-hegyen egy tanösvény vezet át, mely bemutatja a hegyet alkotó üledékes kőzeteket és az itt talált ősmaradványokat.
A tanösvényen barangolva csak pár óra telik el, de képzeletben több száz millió évet is visszautazhatunk az időben. A Templom-hegy legismertebb ősmaradványai az ammoniteszek. Ezek a puhatestű, a fejlábúak osztályába tartozó állatok a földtörténeti középkor tengereiben éltek, és a kréta időszak végén kihaltak. Mivel evolúciós léptékben mérve viszonylag gyorsan fejlődtek, jó segítséget jelentenek a geológusoknak, mert megkönnyítik a kőzetek kormeghatározását. Jellegzetes csigaház-szerű külső házuk lenyomatát valamint kőbeleket mi is tanulmányozhatunk a tanösvényen. A kutatások során hetven ősgerinces fajt is leírtak itt, főleg füves pusztai tájra jellemző kisemlősöket.
Persze nemcsak az élettelen, az élő természeti értékek is figyelmet érdemelnek. Előfordul itt a gyönyörű és fokozottan védett rozsdás gyűszűvirág, a löszfalakat pedig a színpompás gyurgyalagok használják költőhelyül. Az Ammonitesz tanösvény bejárásához a Duna-Dráva Nemzeti Park tanösvény kísérő füzete nyújt segítséget.
Megközelítés: Villány település központjából a kék jelzésen, kb. 1 km
4. Mindent a vulkánokról - Ság hegy
A Vas megyében, a Kemenesalja központjában emelkedő Ság hegy a Balaton-felvidéki tanúhegyekhez hasonlóan keletkezett. Keletkezését persze nem csak a földtudományok, de a korabeli néphit is megpróbálta megmagyarázni. Úgy gondolták, hogy a hegyet Lucifer építtette az ördögeivel, hét nap alatt, hogy a magasból gyönyörködhessen a táj szépségében. A hegy bazaltját már a rómaiak is használták Savaria útjainak építéséhez, de az igazán komoly kitermelés 1910. körül indult meg, és közel fél évszázadig tartott. Ennek köszönhetően a hegy eredeti 291 méter magassága 279 méterre csökkent, és a hegy formája is alaposan megváltozott. A bányászat következtében vált lehetővé az is, hogy ma belenézhetünk egy egykor működő vulkán kráterébe.
Régészeti leletek tanúskodnak arról, hogy a terület már az i.e. 3. évezredtől lakott volt, és a római kortól kezdve szőlőműveléssel is foglalkoztak a hegyen. Az Árpád korban egy vár is épült itt, a monda szerint II. (Vak) Béla király emeltette, de sosem készült el teljesen. A Ság hegy bora egyébként már a középkor óta híres volt, úgy tartották, az egészségre is jótékony hatással van, ezért a 18-19. században patikákban is árulták, főleg gyomor és vesebántalmakra ajánlották.
A hegyen a Vulkán tanösvény kalauzolja a látogatókat, a Sághegyi Múzeum játékos, interaktív kiállításán pedig még alaposabban megismerhetjük a hegy múltját. A múzeumban az Eötvös-féle inga egy eredeti példányát is kiállították, ugyanis Eötvös Loránd 1891-ben a Ság hegyen végezte, a Föld gravitásciós terére irányuló, első kísérleteit az ingával. Érdemes ellátogatni a celldömölki Kemenes Vulkánpark Látogatóközpontba, vagy másnéven a Vulkánházba is, ahol egy látványos kiállításon fedezhetjük fel a tűzhányók világát.
Megközelítés: Celldömölkről autóval vagy gyalog a sárga turistajelzésen
5. Ahol a kőbirkák legelnek - Boldogkőújfalui-kőtenger, Zempléni-hegység
Boldogkőújfalu községben a templom mögött különleges természeti ritkaság rejtőzik, szürkésfekete andezit tömbök lepik el a legelőt. A 2,5-3 km hosszú, 200-300 m széles mezőn mintha csak egy óriás gurította volna szét a 90-100 cm átmérőjű sötétszürke andezit tömböket. Távolról olyan mintha egy birkanyáj legelészne a hegyoldalban, ezért a népnyelv kőbirkáknak is hívja ezeket a kőtömböket.
A boldogkőújfaluihoz hasonló képződményeket kőtengernek nevezzük. Ez a kőtenger azonban kicsit más mint a többi, ugyanis nem a jégkorszak periglaciális éghajlati viszonyai között jött létre, és nem fagy okozta aprózódás tördelte darabokra. 13 millió évvel ezelőtt, a vulkáni tevékenység során andezit lávaár borította el a hegyoldalt. Az összefüggő lávatakaró a későbbi szerkezeti mozgások során darabolódott fel, majd a vulkáni utóműködések során feltörő forró víz hatására mállásnak indult. A külső erők, a víz és a fagy, később már csak folytatták a megkezdett munkát.
Régen úgy hitték, a kövek enyhítik a reumatikus és egyéb panaszokat. A legenda szerint ugyanis Szűz Mária, hálából az új templom építéséért, így jutalmazta meg a falu lakóit. Ha ezt a legendát nem is tudjuk megerősíteni, az biztos, hogy a kőtengertől szép kilátás nyílik a környező hegyekre és a Hernádon túl, a Cserehátra.
Megközelítés: Boldogkőújfalu központjából gyalog 400 méter
A témáról bővebben a Turista Magazin 2014. évi augusztusi számában olvashatsz.
Kapcsolódó cikk:
Kilátó és medvehagyma-tanösvény a Vértesben
