Rejtett kincsek a Dél-Alföldön

Hallottál már a napsugaras házakról, a legendákkal teli Ludas-halomról vagy Árpádhalom igazi ritkaságnak számító favázas templomáról? Ha a népszerű turistacélpontok helyett inkább az ország kevésbé ismert látnivalóit szeretnéd felfedezni az idei Kéktúrázás Napján, akkor a Dél-Alföld téged vár.

2024. október 3.

Hallottál már a napsugaras házakról, a legendákkal teli Ludas-halomról vagy Árpádhalom igazi ritkaságnak számító favázas templomáról? Ha a népszerű turistacélpontok helyett inkább az ország kevésbé ismert látnivalóit szeretnéd felfedezni az idei Kéktúrázás Napján, akkor a Dél-Alföld téged vár.

Napsugaras házak

Aki az Alföldi Kéktúra dél-alföldi szakaszait járja, az több településen – például a zákányszéki tanyavilágban – is találkozhat a környék jellegzetes házdíszítésével, a napsugaras oromzattal.

A parasztházak háromszög alakú utcai homlokzatának közepén található padláslyuk egy szemet jelképez, ez maga a nap, vagy az „istenszöm”, amelyből szétáradnak a napsugarak. A 18. század végén megjelent díszítés párhuzamba hozható a Szentháromság jelképével, de a Nap és a természet tiszteletével is.

Ha érdekel a dél-alföldi tanyavilág, ha megismernéd a Duna-Tisza közi homokhátság természeti értékeit, és kíváncsi vagy arra, milyen sokféle homok létezik, akkor csatlakozz a 109-es Zsombó-Zákányszék túrához.

Kunhalmok és tanyavilág

A kéktúrázók az Alföld jellegzetes kunhalmait is sokfelé láthatják. A név tévesen azt sugallja, hogy ezeket a halmokat a kunok emelték, valójában azonban a halmok többségét Kr. e. 3000 és Kr. e. 2500 között a gödörsíros kurgánok népe vagy más néven a Jamnaja-kultúra emelte sírhalomként.

A halmok a későbbi korokban is fontos szerepet játszottak a környékén élők életében, például határ-vagy őrhalomként, de sok halomhoz legendák is fűződnek. A Mindszent közelében emelkedő, a kéktúráról kis kitérővel elérhető Ludas-halom esetében sincs ez másképp.

A Mindszent, Szegvár és Derekegyház határán emelkedő halmot még legalább egy tucat más néven is ismerik. Például Ördöngösi-halomnak is nevezik, nem véletlenül, ugyanis a népi hiedelem szerint szombat éjszakánként itt gyűltek össze a szegedi és a vásárhelyi boszorkányok. Egy 18. századi boszorkányperben le is jegyezték az egyik vádlott vallomását, aki azt mondta: „A Ludas-halomnál az ördögnek adtam testemet és lelkemet.”

Ha szeretnéd megnézni ezt a legendás kunhalmot, szívesen barangolnál egy tipikus, tanyákkal, legelőkkel, mezőgazdasági területekkel tarkított dél-alföldi tájban, akkor téged vár a 112-es Mindszent vasútállomás-Tompahát szakasz.

Kastélyok a Monarchia idejéből

A Szentes és Orosháza között található Árpádhalom határában nem is egy, hanem egyenes hét halom emelkedik, és a hagyomány szerint a legnagyobb ezek közül Árpád vezér pihenőhelye volt, amikor megállt itt pihenni Pusztaszer felé menet.

A kicsiny falunak van egy kastélya is, ami ma kultúrházként és könyvtárként üzemel. Árpádhalom 1722-től volt a Károlyi-uradalom része, a 19. század második felében birtokosa gróf Károlyi Alajos, az Osztrák-Magyar Monarchia londoni nagykövete volt. Halála után a birtokot felosztották az utódok között, Árpádhalom lányához, Károlyi Ferdinandához került. Ő építtette a falu ma is látható kastélyát 1897-98-ban. A 22 szobából, fürdőszobákból álló épületet 1947-ben államosították. Az épület ma is központi szerepet játszik a falu életében, és ráférne a felújítás, tervezik is régóta, már „csak” a pénz hiányzik hozzá.

Az Alföldi Kéktúra érinti a kastély közelében található népies szecessziós kápolnát. A szép kis épület a nálunk igazi ritkaságnak számító favázas (Fachwerk) technikával készült. A kápolnát 1921-ben szentelték fel, és szintén Károlyi Ferdinanda építtette.

Ha kíváncsi vagy Árpádhalom építészeti emlékeire, akkor csatlakozz a 114-es Eperjes-Árpádhalom túrához, ha ezeken túl a nagymágocsi Károlyi-kastélyt és annak ősfás angolparkját is megnéznéd, akkor a 113-as Tompahát-Árpádhalom szakaszt ajánljuk.

Kéktúrázás Napja 2024

Időpont: 2024. október 12., szombat

Szervező: Magyar Természetjáró Szövetség

Túraszakaszok: A Kéktúrázás Napján a túraszakaszok hossza és számozása nem egyezik meg a hagyományos kéktúrás szakaszokkal. A több mint 2580 km hosszú Országos Kékkört a rendezvényre 143 darab, egy nap alatt lejárható túraszakaszra bontottuk. A 10 és 30 km közti hosszúságú túraszakaszok különböző nehézségűek, érdemes a képességeinknek megfelelő szakaszt választani.

Országos Kékkör: Az Országos Kéktúra (OKT), a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra (RPDDK) és az Alföldi Kéktúra (AK) összessége.

Szakaszfelelősök: A túraszakaszokat egy vagy több szakaszfelelős kíséri, vezeti. Ők segítenek a logisztika megszervezésében a túra előtt (az adott szakasz oldalán az üzenőfalat figyeljétek) és a terepi tájékozódásban is a túra közben.

Résztvevők: A túranapon bárki részt vehet ingyenesen, az egyetlen feltétel az online regisztráció.

Létszámkorlát: Az egyes túraszakaszoknál 50 főben határoztuk meg a limitet. Ha egy túra betelt, várólistára lehet jelentkezni, így lemondás esetén értesítünk a sikeres jelentkezésről.

Cikkajánló