Rejtőzködő szépség a Balatonnál

Ahogy elérjük a fonyódi Vár-hegy oldalában futó Bartók Béla utat, az árnyas fák alatt egészen picinek tűnnek a villák, persze ha jobban megnézi az ember, rájön, hogy némelyik azért szép nagyra sikeredett, szállodának beillene. Az 1894-ben alapított nyaralótelepet az erdővel borított hegy oldalában alakították ki. A terület gróf Zichy Béla uradalmához tartozott, róla kapta a nevét Bélatelep.

- írja a Somogy című vármegyei lap 1893-ban. És ez most, több mint 129 évvel később is épp így van, ahogy a balatoni panoráma is ugyanolyan csodálatos ma is. A fák között a Badacsony és a környékbeli tanúhegyek néznek vissza a túlpartról.

Fürdőtelep születik

A Bélatelep története az 1860-as években indult a fonyódi tóparton, egészen pontosan a déli vasúttársaság 103. számú őrházától, amely Bélatelep alapítása előtt az „ősfürdőzők” szobát béreltek. A Zichy-uradalom jószágigazgatója, Perlaky József gyakran járt ide nyaranta, elsősorban azért, hogy ellenőrizze, minden rendben megy-e az uradalomhoz tartozó fonyódi majorban. S ha már jött, hozta a családját és barátait is, és fürdőztek, kirándultak kicsit.

„A több évtizedig tartó szokás újabb és újabb vendégeket vonzott magához, mígnem az egyik barát, Szaplonczay Manó vármegyei tiszti főorvos agyában kipattant a zseniális gondolat: a fürdőzést, a kirándulást másokkal is meg kell ismertetni, létre kell hozni egy nyaraló-telepet, amely kihasználja a hely páratlan adottságait: a balatoni fürdés, úszás egészségre gyakorolt jótékony hatását, a Várhegy kristálytiszta, ózondús levegőjét, az ottani sétákat, kirándulásokat, valamint a hegyről látható gyönyörű kilátást”- írja Varga István a Fonyódi gróf Zichy Béla-telep című könyvében.

Bélatelep létrejöttével párhuzamosan kiépítették a strandot, fürdőházakkal, kabinokkal, sétautakat alakítottak ki a Vár-hegy erdejében, sőt már akkor kilátót is terveztek a hegy tetejére. 1928-ban vasútállomás is épült Bélatelepen, falán egy 1944-ben állított tábla, amely a telep alapítóinak állít emléket.

Hírességek nyaralóhelye

Bélatelepen a jómódú elit képviselői, gyártulajdonosok, orvosok, politikusok, művészek építettek villát, vagy jártak ide rendszeresen nyaralni. A Törley családtól kezdve Bethlen István miniszterelnökön át Szinyei-Merse Pálig, jó néhány nagy név megfordult itt.

Az első épület, amibe belebotlunk, a hajdani Velics-villa, ahol két nyarat töltött Szinyei-Merse Pál. A festő 1916-17-ben bérelte ki a villát, amelyben két év alatt összesen kilenc képet festett a Balatonról és Fonyódról. A villában ma a Fonyódi múzeum működik, amely a Balaton állat- és növényvilágát, a tó természetvédelmét, kultúrtörténetét, Fonyód helytörténetét és néprajzát mutatja be.

Ahogy beérünk az árnyas villasor elejére, az első villában beszédbe elegyedünk a kertben üldögélő tulajdonossal. A svájci úr, aki magyar feleségével vásárolta meg pár éve a szép kis villát, szívesen mesél nekünk. Tőle tudjuk meg, hogy a ház Szaploncay Manóé volt, akitől a Bélatelep létrehozásának ötlete származik. Somogy megye tisztifőorvosa, majd udvari tanácsos volt és a Balaton nagy szerelmese, s mint orvos is azt vallotta, hogy a fürdés, az úszás, az erdei séta és a Vár-hegy levegője nagyon jót tesz a szervezetnek.

Felparcellázták a hegyoldal egy részét, a 29 telket Szaploncay barátai, ismerősei vásárolták meg. 1894-ben az ő villája épült fel először, és ez azok közé a házak közé tartozik, amely ma is ugyanolyan szép, mint több mint száz évvel ezelőtt. Szaplonczay Manó egyébként annyira szerette az általa alapított Bélatelepet, hogy kívánsága szerint itt, a Vár-hegyen temették el, és sírja a Balatonra néz.

A magyar Genf

Bélatelepre nyaranta gyakran látogattak magas rangú politikusok, államtitkárok, miniszterek, sőt Bethlen István miniszterelnök is. Ez a hely szépsége mellett elsősorban Ripka Ferencnek volt köszönhető, aki Budapest főpolgármestere volt, és általában hozzá jöttek a magas rangú politikusok tárgyalni vagy csak úgy látogatóba.

1925-ben Frigyes Ágost, volt szász király és József Ferenc királyi herceg sínautón utaztak Fonyódra, ahol Ripka Ferenc látta őket vendégül. 1927-ben Albrecht főherceg másképp érkezett, úszva, Badacsonyból, ahonnan 3,5 óra alatt ért át Bélatelepre, ahol korábban egyébként többször nyaralt már.

Akkoriban a Színházi Élet nevű folyóirat egyenesen a „magyar Genfként” aposztrofálta Bélatelepet, és korabeli paparazzi fotók is készültek az itt nyaraló hírességekről.
„Fonyód-Béla-telepről majdnem el lehet mondani, hogy a magyar Genf. Vagy jobban mondva a nyári Genf. Ide vonul tanácskozni Bethlen a minisztertársaival és bizalmasaival, itt fogadja Ripka a polgármesterkérdésben lihegve érkező futárokat, sőt, úgy látszik, hogy manapság már a főváros művészi életét érdeklő nagy események is itt dőlnek el. Legalább az a kép, amelyet a Színházi Élet fotográfusa Bélatelepen orvul készített, egy a közelmúltban sokat emlegetett konzorcium döntő tanácskozásainak pillanatfölvételét mutatja.”

Operett a Balaton-parton

A fővárosi művészi élet képviselői közül, Huszka Jenő és Fedák Sári is sok nyarat eltöltött itt. Hollósy Simon festőművész festőiskolája a Vaszary-villában kapott helyet, amelynek tulajdonosa Vaszary János kaposvári ügyvéd volt, aki Vaszary Kolos hercegprímással és Vaszary János festőművésszel állt rokonságban.

Huszka Jenő több mint négy évtizedig, 1905 és 1947 között töltötte itt a nyarakat. Itt szerezte több híres operettjének, például a Lili bárónőnek vagy a Mária főhadnagynak zenéjét. Huszkának jogi végzettsége volt, és zeneszerzői sikerei mellett a kultuszminisztériumban dolgozott fogalmazóként. Ebben az időben szeretett bele főnöke, Lippich Elek lányába, akit 1906-ban feleségül is vett. A Lippich családnak volt itt nyaralója és Huszka is sok nyarat töltött itt feleségével. Később barátságba kerültek a pezsgőgyáros Törley családdal, akik szintén kedvet kaptak a Balatonhoz, és ők is vásároltak villát Bélatelepen. Huszka 1924-ben elvált Lippich Leonától, második feleségét itt ismerte meg, egy zenés-táncos mulatságon a Sirály szállóban.

Az egyik leggazdagabb villatulajdonos Márffy Emil földbirtokos volt, akinek nemcsak autója és motoros jachtja volt, de egy hidroplánja is. Ennek megfelelően villája is kitűnt a sokaságból. Az 1898-ra elkészült nyaralója közel egyholdas területen állt, méreteiről és stílusáról sokat elárul a korabeli sajtóidézet: „Ez már nem villa többé, hanem egy kis fejedelmi palota!” A háború után, ahogy a többi nagyobb villából, ebből is vállalati üdülő lett, majd újra magánkézbe került.

Az alapítás óta eltelt 128 év itt sem múlt el nyomtalanul. Vannak szépen felújított épületek, de épp úgy látni magára hagyott, romos villákat is, és olyanokat is, amelyeken a toldozás-foldozások mögött már csak nyomokban lehet felfedezni az eredeti állapotot. S ha az összhatás vegyes is, talán a hely szelleme és a múltbéli történetek teszik, a bélatelepi villasor mégis egységes, színes képként marad meg az ember fejében.

Akit bővebben érdekel a bélatelepi villasor története, olvassa el Varga István: A fonyódi gróf. Zichy Béla-telep című könyvét, amit ide kattintva talál meg.

A cikk először 2020 júniusában jelent meg.