Fonyód-Bélatelep száz éve fontos hely volt a térképen, legalábbis nyaranta. Politikusok, gyártulajdonosok, művészek nyaraltak itt, fontos döntések és híres művek születtek ezekben a villákban. Bár az idő itt sem múlt el nyomtalanul, a hely hangulata ma is különleges.
Ahogy elérjük a fonyódi Vár-hegy oldalában futó Bartók Béla utat, az árnyas fák alatt egészen picinek tűnnek a villák, persze ha jobban megnézi az ember, rájön, hogy némelyik azért szép nagyra sikeredett, szállodának beillene. Az 1894-ben alapított nyaralótelepet az erdővel borított hegy oldalában alakították ki. A terület gróf Zichy Béla uradalmához tartozott, róla kapta a nevét Bélatelep.
Fonyódot az Isten is fürdőnek teremtette, nem csak fürdője, regényes vidéke a classzikus hegycsoportra igéző kilátással, de főleg azért, hogy amit a Balaton-part vidékeken csak Füreden találhatsz – árnyat itt meg van. Ott van a hegyi erdőség s ott van a Balaton-part nagy fenyvese minőt sehol sem találsz.
- írja a Somogy című vármegyei lap 1893-ban. És ez most, több mint 129 évvel később is épp így van, ahogy a balatoni panoráma is ugyanolyan csodálatos ma is. A fák között a Badacsony és a környékbeli tanúhegyek néznek vissza a túlpartról.
Pazar kilátás a túlpartra
Fürdőtelep születik
A Bélatelep története az 1860-as években indult a fonyódi tóparton, egészen pontosan a déli vasúttársaság 103. számú őrházától, amely Bélatelep alapítása előtt az „ősfürdőzők” szobát béreltek. A Zichy-uradalom jószágigazgatója, Perlaky József gyakran járt ide nyaranta, elsősorban azért, hogy ellenőrizze, minden rendben megy-e az uradalomhoz tartozó fonyódi majorban. S ha már jött, hozta a családját és barátait is, és fürdőztek, kirándultak kicsit.
Fürdőzők Fonyódnál 1934-ben
„A több évtizedig tartó szokás újabb és újabb vendégeket vonzott magához, mígnem az egyik barát, Szaplonczay Manó vármegyei tiszti főorvos agyában kipattant a zseniális gondolat: a fürdőzést, a kirándulást másokkal is meg kell ismertetni, létre kell hozni egy nyaraló-telepet, amely kihasználja a hely páratlan adottságait: a balatoni fürdés, úszás egészségre gyakorolt jótékony hatását, a Várhegy kristálytiszta, ózondús levegőjét, az ottani sétákat, kirándulásokat, valamint a hegyről látható gyönyörű kilátást”- írja Varga István a Fonyódi gróf Zichy Béla-telep című könyvében.
Bélatelep létrejöttével párhuzamosan kiépítették a strandot, fürdőházakkal, kabinokkal, sétautakat alakítottak ki a Vár-hegy erdejében, sőt már akkor kilátót is terveztek a hegy tetejére. 1928-ban vasútállomás is épült Bélatelepen, falán egy 1944-ben állított tábla, amely a telep alapítóinak állít emléket.
A bélatelepi vasútállomás
Hírességek nyaralóhelye
Bélatelepen a jómódú elit képviselői, gyártulajdonosok, orvosok, politikusok, művészek építettek villát, vagy jártak ide rendszeresen nyaralni. A Törley családtól kezdve Bethlen István miniszterelnökön át Szinyei-Merse Pálig, jó néhány nagy név megfordult itt.
Az első épület, amibe belebotlunk, a hajdani Velics-villa, ahol két nyarat töltött Szinyei-Merse Pál. A festő 1916-17-ben bérelte ki a villát, amelyben két év alatt összesen kilenc képet festett a Balatonról és Fonyódról. A villában ma a Fonyódi múzeum működik, amely a Balaton állat- és növényvilágát, a tó természetvédelmét, kultúrtörténetét, Fonyód helytörténetét és néprajzát mutatja be.
Ebben a villában nyaralt és alkotott Szinyei-Merse Pál, ma a Fonyód Múzeum működik itt
Ahogy beérünk az árnyas villasor elejére, az első villában beszédbe elegyedünk a kertben üldögélő tulajdonossal. A svájci úr, aki magyar feleségével vásárolta meg pár éve a szép kis villát, szívesen mesél nekünk. Tőle tudjuk meg, hogy a ház Szaploncay Manóé volt, akitől a Bélatelep létrehozásának ötlete származik. Somogy megye tisztifőorvosa, majd udvari tanácsos volt és a Balaton nagy szerelmese, s mint orvos is azt vallotta, hogy a fürdés, az úszás, az erdei séta és a Vár-hegy levegője nagyon jót tesz a szervezetnek.
A nyaralótelep ötlete a terület tulajdonosának, gróf Zichy Bélának is nagyon megtetszett.
Felparcellázták a hegyoldal egy részét, a 29 telket Szaploncay barátai, ismerősei vásárolták meg. 1894-ben az ő villája épült fel először, és ez azok közé a házak közé tartozik, amely ma is ugyanolyan szép, mint több mint száz évvel ezelőtt. Szaplonczay Manó egyébként annyira szerette az általa alapított Bélatelepet, hogy kívánsága szerint itt, a Vár-hegyen temették el, és sírja a Balatonra néz.
Bélatelep alapítójának, dr. Szaplonczay Manónak a háza, amely ma is az egyik legszebb villa
A magyar Genf
Bélatelepre nyaranta gyakran látogattak magas rangú politikusok, államtitkárok, miniszterek, sőt Bethlen István miniszterelnök is. Ez a hely szépsége mellett elsősorban Ripka Ferencnek volt köszönhető, aki Budapest főpolgármestere volt, és általában hozzá jöttek a magas rangú politikusok tárgyalni vagy csak úgy látogatóba.
1925-ben Frigyes Ágost, volt szász király és József Ferenc királyi herceg sínautón utaztak Fonyódra, ahol Ripka Ferenc látta őket vendégül. 1927-ben Albrecht főherceg másképp érkezett, úszva, Badacsonyból, ahonnan 3,5 óra alatt ért át Bélatelepre, ahol korábban egyébként többször nyaralt már.
A Fittler-villa máig megőrizte szépségét. Tervezője és tulajdonosa Fittler Kamill építész, neves tanár, szakíró volt
Akkoriban a Színházi Élet nevű folyóirat egyenesen a „magyar Genfként” aposztrofálta Bélatelepet, és korabeli paparazzi fotók is készültek az itt nyaraló hírességekről.
„Fonyód-Béla-telepről majdnem el lehet mondani, hogy a magyar Genf. Vagy jobban mondva a nyári Genf. Ide vonul tanácskozni Bethlen a minisztertársaival és bizalmasaival, itt fogadja Ripka a polgármesterkérdésben lihegve érkező futárokat, sőt, úgy látszik, hogy manapság már a főváros művészi életét érdeklő nagy események is itt dőlnek el. Legalább az a kép, amelyet a Színházi Élet fotográfusa Bélatelepen orvul készített, egy a közelmúltban sokat emlegetett konzorcium döntő tanácskozásainak pillanatfölvételét mutatja.”
A villák egy részét szépen felújították
Operett a Balaton-parton
A fővárosi művészi élet képviselői közül, Huszka Jenő és Fedák Sári is sok nyarat eltöltött itt. Hollósy Simon festőművész festőiskolája a Vaszary-villában kapott helyet, amelynek tulajdonosa Vaszary János kaposvári ügyvéd volt, aki Vaszary Kolos hercegprímással és Vaszary János festőművésszel állt rokonságban.
A fürdőtelep fejlődésével szükségessé vált a korábbi kápolna bővítése, a templom 1921-re készült el
Huszka Jenő több mint négy évtizedig, 1905 és 1947 között töltötte itt a nyarakat. Itt szerezte több híres operettjének, például a Lili bárónőnek vagy a Mária főhadnagynak zenéjét. Huszkának jogi végzettsége volt, és zeneszerzői sikerei mellett a kultuszminisztériumban dolgozott fogalmazóként. Ebben az időben szeretett bele főnöke, Lippich Elek lányába, akit 1906-ban feleségül is vett. A Lippich családnak volt itt nyaralója és Huszka is sok nyarat töltött itt feleségével. Később barátságba kerültek a pezsgőgyáros Törley családdal, akik szintén kedvet kaptak a Balatonhoz, és ők is vásároltak villát Bélatelepen. Huszka 1924-ben elvált Lippich Leonától, második feleségét itt ismerte meg, egy zenés-táncos mulatságon a Sirály szállóban.
A szebb napokat látott Törley-villa
Az egyik leggazdagabb villatulajdonos Márffy Emil földbirtokos volt, akinek nemcsak autója és motoros jachtja volt, de egy hidroplánja is. Ennek megfelelően villája is kitűnt a sokaságból. Az 1898-ra elkészült nyaralója közel egyholdas területen állt, méreteiről és stílusáról sokat elárul a korabeli sajtóidézet: „Ez már nem villa többé, hanem egy kis fejedelmi palota!” A háború után, ahogy a többi nagyobb villából, ebből is vállalati üdülő lett, majd újra magánkézbe került.
A hatalmas Márffy-villa
Vajon mit hoz a jövő?
Az alapítás óta eltelt 128 év itt sem múlt el nyomtalanul. Vannak szépen felújított épületek, de épp úgy látni magára hagyott, romos villákat is, és olyanokat is, amelyeken a toldozás-foldozások mögött már csak nyomokban lehet felfedezni az eredeti állapotot. S ha az összhatás vegyes is, talán a hely szelleme és a múltbéli történetek teszik, a bélatelepi villasor mégis egységes, színes képként marad meg az ember fejében.
Akit bővebben érdekel a bélatelepi villasor története, olvassa el Varga István: A fonyódi gróf. Zichy Béla-telep című könyvét, amit ide kattintva talál meg.
A cikk először 2020 júniusában jelent meg.
