Jó hír, hogy 2024-ben rekordszámú fiókát neveltek a kerecsensólymok Magyarországon. Az már kevésbé, hogy még mindig rengeteg veszély leselkedik erre a ritka, hazánkban fokozottan védett madárfajra.
Rekordszámú fiókát neveltek 2024-ben az Év Madarának választott kerecsensólymok Magyarországon. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) és a nemzetipark-igazgatóságok munkatársai 200 fészket foglaló pár 530 fiókáját regisztrálták- tudtuk meg a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság által küldött közleményből.
A hazánkban folyó kerecsensólyom fajmegőrzési program keretében a szakemberek - a korábbi évekhez hasonlóan - 2024-ben is február elejétől ellenőrizték a kerecsensólymok fészekfoglalását , illetve később a fiókák számát. A felderített 200 fészek közül 177-ben nevelt fiókákat kerecsensólyompár.
A program sikerét mutatja, hogy 2024-ben százzal több, 530 fiókát és fészekhagyó fiatal kerecsensólymot regisztráltak az előző évhez képest
– mondta Bagyura János, az MME országos kerecsensólyom fajmegőrzési program koordinátora.
A megfigyelt kerecsensólyom-párok átlagosan három fiókát neveltek fészkenként. Természetesen a program része az is, hogy utánkövessék a kirepült fiatal egyedek további sorsát, azok kóborlását és mortalitását, ezért a Jászságban és a Hevesi-síkon, hét fészekaljban, 22 fiókára került műholdas nyomkövető 2024 májusában.
A jeladók adatai szerint az év végéig 11 példány elpusztult, egy egyedet pedig illegálisan befogtak Líbiában. Két madárnak Kelet-Ukrajna háborús övezetében veszett nyoma, amelyet a GPS és a mobiltelefon rendszerek regionális működésképtelensége okoz. A jeladós madarak nyomkövetésének köszönhetően az összes biztosan elpusztult jeladós madár teteme megkerült, ami kiemelkedő eredménynek számít. Ezeket a tetemeket a szakemberek bevizsgálhatták, így a korábbiaknál sokkal részletesebb képet kaphatunk a pusztulás okairól.
A kerecsensólyom (Falco cherrug) hazánkban fokozottan védett, természetvédelmi értéke egymillió forint.
A jeladós madarak mellett még további négy madár tetemére bukkantak rá a szakemberek 2024-ben. A vizsgálatok szerint a 15 példány pusztulása a következő okokra vezethető vissza: öt példány áramütés miatt pusztult el; négy példány halálát a kirepüléskor fellépő sérülés és/vagy földön történt emlős (róka és menyétféle) predációja okozta; két egyeddel betegség végzett; három madár ismeretlen okból pusztult el; egy sólyom elhullásának okát pedig még vizsgálják.
Emellett sajnos két hazai gyűrűs kerecsensólyom illegális, solymászati célú befogásáról is értesültek Líbiából a fajmegőrző program kutatói. A már említett jeladós példány jeladóját pedig azonnal tönkretették, később pedig a madarat mintegy 4300 euróért értékesítették a polgárháború sújtotta országban.
A kerecsensólyom a hazai természetvédelem egyik ikonikus faja, melynek teljes európai állományát 450 párra becsülik.
A 2024-es megfigyelések arra engednek következtetni, hogy jelenleg hazánkban 200-220 párra tehető a kerecsensólymok költőállománya.
2024 évben került az MME által kidolgozásra és publikálásra a Kerecsensólyom fajmegőrzési terv az Európai Unió LIFE programja által támogatott Grassland LIFE és LIFE SakerRoads projektek keretei között. A fajmegőrzési terv megállapítja, hogy míg a kárpát-medencei kerecsensólyom-állomány lassan növekszik, addig néhány régióban csökkenést tapasztaltak a szakemberek, így a fajmegőrzési program keretében arra törekednek, hogy megállítsák és megfordítsák ezt a tendenciát az észak-alföldi régióban.
