Több szempontból is rekordéve volt idén a Borsodi-Mezőség ritka emlőseinek. Soha ennyi példány nem került még elő 2006 óta, amióta a felmérések zajlanak, ráadásul ebben az évben a kutatók minden idők legkövérebb szöcskeegerével is találkozhattak
Idén a Borsodi-Mezőség Tájvédelmi Körzet területén elvégzett tavaszi és őszi szöcskeegér felmérések során 44 példány került elő a fokozottan védett magyar szöcskeegérből, és kézbe került minden idők legkövérebb példánya is. A nőstény 16,89 g-ot nyomott, ami átlagtömegüknek pontosan a duplája – számolt be róla a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság honlapja. Idén 3 új élőhely-foltban is megtalálták a fajt, és minden eddiginél több, 640 felvételt rögzítettek a kisemlős-kamerák a szöcskeegerekről.
Ritka, mint a szöcskeegér
A szöcskeegér-felmérések 2006-ban kezdődtek itthon, előtte 70 éven át nem került szem elé ez kedves kis egér. Napjainkban is csak egyetlen biztos előfordulásuk ismert az országban, a Borsodi-Mezőségben, ahol 2000 egyedre becsülik a számukat. A határon túl, Kolozsvár környékén találni még magyar szöcskeegeret, de az ott élők egy másik alfajba tartoznak.
Tekintettel arra, hogy ennyire ritka ez a faj, nemcsak, hogy fokozottan védett, és természetvédelmi értéke is igen magas, 1 millió forint, a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) a hazai emlősfajok közül elsőként vette fel a veszélyeztetett fajok listájára, ahová azóta az ürge is bekerült.
Rejtőzködő és szelíd
A szöcskeegerek nem könnyítik meg a velük foglalkozó kutatók dolgát, ugyanis nagyon jól rejtőzködnek, így nem egyszerű rájuk találni. Érdekes viszont, hogy ha kézbe kerülnek, meglepően szelíden viselkednek. „Kézbe véve jól bírja a simogatást és a felkínált szöcskét vagy sáskát is elfogadja, majd a tenyéren ülve jóízűen elfogyasztja. Ezt más rágcsálóval ne próbáljuk ki!” – írja a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság honlapján dr. Cserkész Tamás, a Magyar Természettudományi Múzeum munkatársa, aki a hazai kutatók közül legjobban ismeri ezt a különleges fajt.
Minden egyes befogott szöcskeegér alapos vizsgálaton esik át
A szöcskeegér magvak és más növényi részek mellett rovarokat is gyakran fogyaszt; a hernyókat, a pókokat és egyenesszárnyúakat. A telet föld alatti üregben alusszák át, majd a tavaszi ébredés után a hímek rögtön a nőstények felkutatásába kezdenek, és nevükkel ellentétben egyáltalán nem ugrálnak szöcskék módjára.
Szöcskeegerek a CT-ben
A szöcskeegerek élő kövületeknek is tekinthetők. „Legkorábbi őseik a Himalája fennsíkjain élhettek, mindegy 17 millió évvel ezelőtt, ahonnan később szétterjedtek Észak-Amerika és Eurázsia sztyeppés területeire. Azonban a hosszú évmilliók alatt a morfológiájuk, például a koponyájuk alakja változatlan maradt, azaz élő kövületeknek tekinthetők” – mondta Dr. Cserkész Tamás a muszaki-magazin.hu oldalnak.
Ahogy arról a portál cikke beszámol, a különböző szöcskeegér fajok rendszertani és evolúcióbiológiai viszonyainak tisztázásához a kutatók nemrégiben komputertomográfiai vizsgálatoknak vetették alá a Föld különböző tájairól származó szöcskeegér-koponyákat. Az agykoponya csontjainak formája és alakja alapján a kutatók az egyes agyterületek fejlettségére vonatkozóan értékes információkhoz juthatnak, ráadásul a CT segítségével a biológiai mintát digitalizálják, és egy rendkívül pontos 3D virtuális modellt készítenek róla, ami egy később digitális adattár része lehet majd.
A mintákat a Magyar Természettudományi Múzeumon kívül az Ukrán Természettudományi Múzeum és a washingtoni Smithsonian Intézet is rendelkezésükre bocsátotta. Ez utóbbi helyről olyan ritkaságok is érkeztek, mint például a kasmíri szöcskeegér, amit 100 évvel ezelőtt írtak le és gyűjtötték be néhány példányát, ám azóta senki sem találkozott vele.
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.
