Minden eddiginél több, mintegy kétezer maskarás űzi a telet a március 1-ig tartó mohácsi busójáráson. A népszokás hat napon át, tizenöt helyszínen zajlik, és a közel másfél száz programra hatvanezer látogatót várnak.
A szervezők tájékoztatása szerint a messze földön híres esemény leglátványosabb programjait a tradíciónak megfelelően az idén is farsangvasárnapon tartják meg. A busók így február 27-én kelnek át csónakkal a Dunán, vonulnak fel a belvárosban, teszik vízre a farsangi koporsót, avatnak új busókat és gyújtanak hatalmas máglyát a város főterén.
Bár a legtöbb turista és helyi érdeklődő vasárnap jelenik meg a városban, a busójárás mind a hat napjára jutnak érdekes és színes rendezvények.
A busójárás kulturális rendezvénynek minősül, ezért a szabadtéri programok látogatása a jelenleg hatályos jogszabályok értelmében nem kötött védettségi igazolványhoz, ugyanakkor az eseményre látogatóknak maszk viselését - és lehetőséghez mérten - a távolságtartást javasolja a város.
A népszokás idei részletes programjairól, a helyszínek megközelítéséről, parkolási információkról a www.mohacsibusojaras.hu oldalon és a rendezvény hivatalos közösségi oldalán olvashatóak további részletek.
A mohácsiak körében sokacnak, a köznyelvben sokácnak nevezett népcsoport által meghonosított, híres farsangi eseményt egy 1783-as feljegyzés említi először. A balkáni térségből a török hódoltság idején Mohács környékén megtelepedő etnikum körében élő legenda szerint furfangos őseik a török megszállás elől a Duna túlsó partján lévő Mohács-szigetre menekültek. A sokacok álruhákat öltve tértek vissza a folyón átkelve és rajtaütöttek a babonás törökökön, akik az ijesztő maskarásoktól megrémülve fejvesztve menekültek a városból.
A busójárás tradicionális elemei változatlanok: borzas busóbundákat öltő felnőttek faragott álarcokban, jellegzetes kellékekkel, öles kereplőkkel, kolompokkal felszerelkezve búcsúztatják a zord évszakot és várják a tavaszt.
