Remekül működnek a kérészvédő fénysorompók

Rovarok millióit mentik meg éjszakánként a magyar kutatók terelőfényei az Árpád és a Tildy Zoltán hídon.

Szerző:
Turista Magazin
Fotó:
Csanádi Márton / MTSZ (Kiemelt kép)
2024. augusztus 26.

Rovarok millióit mentik meg éjszakánként a magyar kutatók terelőfényei az Árpád és a Tildy Zoltán hídon.

Jó egy hete kezdődött meg a dunai kérészek, a dunaviágok (Ephoron virgo) rajzása, azaz a 2024-es dunavirágzás. Az 1960-as években gyakorlatilag eltűnt rovarok a víz tisztulásával visszatértek a Dunába és annak mellékfolyóiba is a 2010-es években, így újra szemtanúi lehetünk a nyár végi rajzásuknak.

Hogy a rovarok víz feletti rövidke élete minél zavartalanabb lehessen, számos kutatás indult meg a dunavirágzás témájában. Ezek közül a legnagyobb figyelmet az ELTE TTK és a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont munkája kapta, amely során kifejlesztették azokat a rovarterelő fénycsóvákat, amelyek megóvják az állatokat attól, hogy a híd aszfaltfelületén leljék tömeges halálukat. A speciális kék fényeket Tahitótfaluban a Tildy Zoltán hídon próbálták ki, majd az Árpád hídra is telepítettek ezekből.

Kriska György „dunavirág-influencer” videóján most ti is megnézhetitek, hogyan rajzanak a dunavirágok az Árpád hídi fénysorompónál:

A dunavirágok természetvédelmi értéke példányonként 10.000 Ft, így a fények évente milliárdos nagyságrendben óvják meg a fajt – már ha ez persze értelmesen számszerűsíthető így.


Cikkajánló