A hazai remetebarlangok különleges látnivalói az országnak. Nemcsak, hogy gyönyörű környezetben találhatjuk ezeket a titokzatos barlangokat, de többségük pazar panorámával is megajándékozza az odalátogatókat. Összeállításunkban négy hazai remetelakot ajánlunk.
Szentkúti remetebarlangok
Az ország legnagyobb katolikus búcsújáró helye a Cserhát keleti peremén elhelyezkedő Mátraverebély-Szentkút. A szentkúti kegyhely fölött, a Meszes-tető déli oldalában találjuk a szentkúti remetebarlangokat, ahová a templom mellett induló meredek hegyi ösvényen juthatunk fel.
A hegyoldal meszes homokköve könnyen faragható, ami a remetéknek is jól jött, akik már kisebb természetes barlangokat maguk is találtak itt. Hogy mikor költöztek ide az első remeték, ezt nem tudni. Valószínűleg már a középkorban, annyi bizonyos csak, hogy az utolsó itt lakó remete 1767-ben halt meg.
A Meszes-tető oldalában több, valószínűleg különböző funkciót betöltő helyiséget találunk. Egyik hálófülke, a másik a konyha, a harmadik meg, amiben egy kőoltár is van, szentély lehetett. Nagyon szép innen a kilátás is a Mátra hegyeire és Mátraverebélyre.
Tihanyi barátlakások
Ha a tihanyi hajóállomástól a félsziget belseje felé indulva követjük a Lóczy-gejzírösvény útvonalát (a ZT jelzést), alig húsz perc alatt elérjük a Barátlakásokat. Bár panoráma innen nincs, de ha egy kicsit feljebb kaptatunk az ösvényen, előbb-utóbb azt is megleljük.
A bazalttufába vájt üregekben egykor orosz szerzetesek éltek, akik I. András feleségének, Anasztázia, kijevi nagyfejedelmi hercegnőnek a hívására érkeztek ide.
A szerzetesek a személyes életterüket jelentő celláik mellett templomukat is itt alakították ki, ahogy arról a 18. században Bél Mátyás írt, aki akkor még 10 remetelakást talált itt. Ma már csak két üreg látogatható. A remeték a 14. századig éltek itt, valószínűleg a gyakori csuszamlások és omlások miatt hagyták el a hegyet.
A remeték a vizet a közelben található Ciprián-forrástól hordták fel. Ma már azonban a forrás vizének minősége korántsem olyan jó, mint volt, így nem iható.
Kishartyáni kőlyuk
A nógrádi Kishartyán község külterületén magasodó homokkőfal különleges barlangot rejt. A 300 méter hosszú és mintegy 30-40 m magas fal legmeredekebb részén, valószínűleg a lazább üledék kimosásával természetes üreg keletkezett, amit később az emberek alakítottak tovább.
A tatárok és a törökök ellen is menedéket kerestek itt a környékbeliek, később, a 18. században pedig remeték is lakták a barlangot, ahová egy meredek lépcsősor vezet fel. A barlang több kisebb-nagyobb helyiségből áll, és innen fentről egészen pazar a kilátás.
A nyitott előtér nappali tartózkodási hely, tűzrakó-és tüzelőtároló hely volt, mellette egy 6 méter hosszú, 2 méter széles és 2 méter magas terem éjszakai pihenőhelyként szolgált és ablakkal is rendelkezett, egy belső kisebb üreg pedig élelmiszer és ivóvíz tárolására szolgálhatott.
A nagymarosi Remete-barlang
A Nagymaros és Zebegény között emelkedő, meredek Szent Mihály-hegy Dunára néző oldalában találjuk a Remete-barlang elnevezésű üregcsoportot. A hegyen 220-230 méter magasságban tíz kisebb-nagyobb üreg van.
Ahogy az előző helyszínek esetében, úgy itt is kisebb természetes üregek voltak a hegy oldalában, amiket később az emberek alakítottak tovább. Már a római korban hozzákezdhettek a mesterséges üregek kialakításához, a sziklás gerinc ideális helyszín volt egy római őrhely, őrtorony építésére.
A 12. századtól bencés szerzetesek érkeztek ide, akik az üregekre feltehetően sziklakápolnát, illetve barlangkolostor építettek. Ma tulajdonképpen a legnagyobb üreget, a hajdani sziklakápolnát nevezzük Remete-barlangnak. A hely népszerű túracélpont, és nem véletlenül, ugyanis fantasztikus kilátás nyílik innen a Dunakanyarra.
