Százötven magyar tarka üsző érkezett a Kiskunsági Nemzeti Parkba, hogy a legelésükkel hozzájáruljanak a szikes élőhelyek feljavításához.
„A gulyát a Kiskunságra korábban igen jellemző fajta húshasznú változatának egyedei alkotják. Megérkezésüktől kezdve a Böddi-állás karámrendszerében éjszakáznak, és a környező, jellemzően szikes, illetve sztyepprét jellegű élőhelyeken legelnek” - írja Mile Orsolya monitoring szakértő a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság weboldalán.
A Böddi-LIFE projekt egyik lényeges eleme a Böddi-széken a legeltetéses állattartást újjáélesztése, mivel az javítja az élőhelyek természetességét, és az intenzív nádasodást is visszaszorítja. Ez utóbbi az itt fészkelő, táplálkozó, pihenő madárfajok miatt fontos.
Bizonyos területeken felhalmozódott a fűavar, ami a legeltetésnek köszönhetően gyérülni fog, így javul a gyepek szerkezete, és változatosabb élőhelyek jöhetnek létre értékes, védett orchideafajok számára, mint amilyen az agárkosbor, a poloskaszagú kosbor, a pókbangó, vagy az őszi füzértekercs.
Kapcsolódó cikkeink:
Szabadon engedték a felgyógyult rajzfilmfigura-madarat
Káprázatos a tejút a Böddi-székről
Új őszirózsfaj pompázik a Böddi-szék közelében
Nagy a forgalom a Böddi-széken
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.
