Szenzációs régészeti eredményt hozott a bodajki lelet radiokarbonos kormeghatározása. Egy Szent Istvánról szóló évezredes néphagyománynak a történeti valóságát igazolhatja.
Bodajk, a kéktúrázók számára nem ismeretlen, hiszen a Bakony lábánál fekvő kis városon halad át az Országos Kéktúra nyomvonala. A napokban érdekes posztot lehetett olvasni Bodajkkal kapcsolatban a székesfehérvári Szent István Király Múzeum hivatalos Facebook-oldalán: „Igaz lehet az évezredes bodajki néphagyomány Szent István királyról!”
A bejegyzés szerint a múzeum finanszírozásával „lehetőség nyílt néhány régészeti feltárásból származó minta radiokarbon kormeghatározására a debreceni Atommagkutató Intézet Hertelendi Ede Környezetanalitikai Laboratóriumában”.
2022-ben a bodajki Kálvária-dombon zajló „beruházás földmunkái közben teljesen váratlanul kerültek elő emberi csontvázak”. A maradványok tájolásából, zsúfolt, több rétegben való elhelyezkedéséből és mellékletnélküliségéből arra lehetett következtetni, hogy egy temetőre bukkantak, de templomromot nem találtak, és arra írott forrásokban sincs utalás. „A leletmentés után is kérdés maradt a temető kora, függetlenül attól, hogy egyértelműen középkori jellegűnek tűnt” – emelte ki Szücsi Frigyes régész.
A radiokarbon vizsgálattól azt remélték, hogy körvonalazza e temetkezések időszakát. A szénizotópos vizsgálat eredménye minden várakozást felülmúlt. Mint kiderült
„a vizsgált személy 95,4%-os valószínűséggel 994 és 1028 között hunyt el, tehát Szent István király kortársaként élt”.
A bejegyzés szerint egy bizonyos Wilibald kapucínus atya a 17. század végén jegyezte le azt a néphagyományt, amely szerint Szent István király kápolnát alapított Bodajkon, ahová Imre herceggel jártak ki imádkozni.
„További radiokarbon-vizsgálatok és az embertani anyag tudományos feldolgozása nyújthat majd még pontosabb információkat erről a különleges kora Árpád-kori temetkezési helyről” – hangsúlyozta a bejegyzésben a szakértő. Majd hozzátette: „Azt már mindenesetre most kijelenthetjük, hogy a természettudományos adat igazolhatja az ezeréves bodajki hagyomány valóságát a Szent István király korabeli bodajki kápolna (templom) építéséről”.
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.
