Az esemény különlegessége, hogy hazánkból 2015 óta nem volt észlelhető ehhez hasonló napfogyatkozás.
Október 25-én a Hold árnyéka Izlandtól kezdve Európán és Afrikán át, egészen az Arab-tengeri fog átvonulni. Budapestről a fogyatkozás legnagyobb fázisa 0,44 magnitúdós lesz, majdnem a napátmérő feléig beleharap a Hold a Napba – olvasható a Svábhegyi Csillagvizsgáló oldalán.
Budapestről nézve az égi jelenség 11 óra 18 perckor kezdődik, ekkor lép be a Hold a napkorong elé. A legnagyobb fázist 12 óra 25 perckor éri el, akkor Budapesten a Nap átmérőjének 44 százalékáig hatol be a Hold sziluettje.
A mintegy két órán át tartó jelenséget szabad szemmel és távcsővel is meg lehet majd figyelni. A csillagászok figyelmeztetnek arra, hogy a jelenség megfigyelésére csak szaküzletekben kapható napmegfigyelésre alkalmazható eszközöket használjuk (napfogyatkozás-néző szemüvegek, napszűrő fóliák), ellenkező esetben maradandó szemkárosodást is szenvedhetünk.
Persze nem mindegy, hogy az országon belül honnan szemléljük a jelenséget: 28% és 39% közötti lehet a maximum (Budapesten 33%), ami északkelet felé haladva egyre nagyobb lesz. A Hold 13:33-kor lép ki a Nap elől. A következő nagyobb, Magyarországról 47 százalékosan látszó fogyatkozás 2027. augusztus 2-án fog bekövetkezni. Gyűrűs napfogyatkozásra 2075. július 13-ig, teljes napfogyatkozásra 2081. szeptember 3-ig kell várnunk.
Napfogyatkozáskor a Hold a Földről nézve a Nap elé úszik, és a Hold árnyéka a Földre vetül. Mivel a Hold és a Föld keringési síkja 5,5 fokot zár be egymással, újhold idején a Hold általában nem a Föld és a Nap egyenesén, hanem attól feljebb vagy lejjebb tartózkodik. A napfogyatkozás így ritka, és különleges esemény.
Október 25-én számos csillagvizsgáló nyitja meg a kapuit a látogatók előtt, többek között a Svábhegyi Csillagvizsgálóban is különleges távcsöves programokkal készülnek a részleges napfogyatkozás megfigyelésére.
