A vasfüggöny rozsdás mementóit idáig csak pihenőhelynek használták a madarak, azonban a tómederben álló egyik őrtornyon otthonra talált egy rétisaspár.
A Fertő tavat az országhatár kelet-nyugati irányban kettéosztja, ezért évtizedekig elzárt terület volt a szigorú határőrizet miatt, melynek rendszerváltás utáni megszűnésével a tó medrében álló őrtornyok funkciójukat vesztették. Idővel a halászat, a nádaratás csökkenésével, valamint a közlekedésre használt mesterséges csatornák feliszapolódásával ezek a tornyok lassan megközelíthetetlenné váltak. Ezek az elszigetelt lesek kényelmes pihenőhelyet biztosítanak a madaraknak, ahonnan tökéletesen belátják a terepet, azonban egy rétisaspár új funkciót talált az egyik ilyen építményen.
A Fertő tó új őrei még februárban vették birtokba a vízben álló tornyot, azóta a Fertő-Hanség Nemzeti Park munkatársai rendszeresen megfigyelik a fészket.
Az áprilisban végzett fészekellenőrzésnél – melynek során a nyílt vízen előbb motorcsónakkal, majd nem kis erőfeszítéssel a nádason keresztül gyalog kellett azt megközelíteni – két példány, néhány hetes fiókát és számos táplálék maradványt (különböző halfajokat, vízi madarakat, sőt vaddisznó maradványokat is) találtak a szakemberek. Ez a költés egyedülálló a hazai madártanban, hasonlót főként a halászsas (Pandion haliaetus) észak-amerikai populációjánál figyeltek meg eddig – olvasható a nemzeti park Facebook bejegyzésében.
Európában a rétisas a legnagyobb testű sas, zavarásra és a környezet állapotára igen érzékeny faj, védelme ezért a magyar természetvédelem kiemelt feladata.
Hazánkban a rétisas fokozottan védett, természetvédelmi értéke egymillió forint.
A rétisas általában ragaszkodik a vizek környékéhez, de előfordulnak vizes élőhelyektől messze, akár szántóföldek közötti fán, facsoporton költő párok is. Legnagyobb hazánkban költő ragadozó madarunk életmódját tekintve inkább a keselyűkhöz hasonlítható, mivel nagyon gyakran fogyaszt elpusztult állatokat. A nagyobb kiterjedésű álló- és folyóvizek közelében legtöbbször elpusztult vagy beteg halakkal táplálkozik. Természetesen vadászik is, de a vadászat eredményessége meg sem közelíti az úgynevezett igazi sasok (parlagi sas, szirti sas) teljesítményét.
