Kalapos dáma a gőzösön, Cholnoky Jenő földrajztudós egy villa teraszán, fedélzeten bagózó matróz, hogy az NDK sátorról, a fülig sajtos-tejfölös lángosról és a papa fecske gatyájáról ne is beszéljünk. A Balaton hallatán még azt is elfogja valamiféle hekkszagú nosztalgia, aki még soha nem töltött hosszabb időt Közép-Európa egyik legszebb tava mellett. A kánikulára tekintettel úgy döntöttünk, visszautazunk az időben egy kicsit.
Annak ellenére, hogy a 19. század végén néhány balatoni nyaralóhely, mint pl. Balatonfüred, Siófok, Révfülöp virágzásnak indult, különösebb idegenforgalmi életre nem számíthatott akkoriban a gyanútlan utazó. Akárhogy szépítjük, a Balaton és környéke igazán a 20. században kezdett fejlődni, mi pedig most az eltelt néhány évtizedből villantunk fel néhány figyelemreméltó életképet.
Már az 1910-es évek elején is érdemes volt a partról kémlelni a vizet, mert néha bizony fel-feltűnt egy-egy kóbor gőzhajó. 1847-től jártak ugyanis vízi járművek a Balatonon, 1890-től pedig megindult a közlekedés a siófoki-füredi vonalon kívül Boglárról Révfülöpre, továbbá Almádira és Badacsonytomajra, de ennél nagyobb forgalom nem zavarta meg a nyugalmas vízivilág csöndjét.
Gőzhajó, Siófok (1913)
Lányos zavarunkban nem igazán tudjuk eldönteni, hogy melyik darabot választottuk volna ebből a fürdőruha felhozatalból egy siófoki ejtőzéshez, de az biztos, hogy az 1910-es években a vízparti szettek rövidülni kezdett, a karok és lábak már szabadon maradhattak combközépig, és a textil nem akadályozta a szabad mozgást. A férfiaknak se lehet okuk panaszra: megjelentek a különböző stílusú úszók, az ún. speed-suitok, amelyek egyrészes úszódresszek voltak testhez simuló lábszárral és mélyen kivágott karnyílással. Egy biztos: túrázni nem ilyen szerelésben szeretünk.
Siófok, fövenyfürdő (1917)
Mi is szívesen részt vettünk volna ezen a szimpatikus délutáni ücsörgésen Cholnoky Jenő író, földrajztudós és tanár társaságában, aki azontúl, hogy a magyar geográfia egyik legjelentősebb alakja, a Magyar Turista Egyesületnek előbb vidéki választmányi tagja, majd 1920-tól elnöke volt egészen az MTE 1946-ban történt feloszlatásig. Nem mellékesen 1918-1923 és 1940-1941 között a Magyar Turista Szövetség társelnökeként is fontos szerepet töltött be.
A Cholnoky és a Fink család tagjai a Hegyi-villa verandáján, középen Cholnoky Jenő (1922)
Míg más országokban javában tombolt a 2. világháború, a Helka csavargőzösön békésen pöfékeltek az emberek a Balaton közepén. Jó, ha tudod, hogy a Helka a Balaton legrégebbi, de jelenleg is használatban lévő hajója. Annyira régi, hogy 1891-ben épült. Hossza 35,22 méter, legnagyobb szélessége 5,28 méter, befogadóképessége pedig 120 utas.
Helka csavargőzös (1943)
A Balatonhoz éppúgy hozzátartozik egy pohár jéghideg fröccs a Kisfaludy-ház teraszán, mint a képeslapokra kívánkozó balatoni naplemente - nem, nem a giccses fajtából. Az ötvenes évek elején volt is mit oldani az embereknek a gyöngyöző nedűvel, de ez egy másik történet. A lényeg, ha manapság a Kisfaludy-ház környékén jársz, ne hagyd ki a frissítő és elmélkedésre inspiráló kortyokat.
A Kisfaludy-ház terasza (1953)
A badacsonyi hajóállomásról nézve kifejezetten csalogató a Tapolcai-medence legnagyobb tanúhegye, a Badacsony, amely 437,4 méter tengerszint feletti magasságával jó néhány turistát megizzasztott már az eltelt néhány évtized alatt. A természeti képződmény mindenképp megér egy kis szuszogást, mert a hegyről remek kilátás nyílik a szemközti parton fekvő Fonyódra.
Badacsony, hajóállomás (1964)
Aki borult már be életében legalább egyszer Pálma gumimatracról a Balatonba, az pontosan tudja, hogy milyen elmaradhatatlan kelléke volt ez a felfújható eszköz a parton heverészős, szódát spriccelő nyaralásoknak akkoriban. Sőt. Jó szolgálatot tett bármilyen vikendházas, turistaházas buliban is, ha nem volt elég ágy.
A Belső-tó háttérben a tihanyi apátsággal (1970)
Tekerni jó, szárazföldön és a hullámok hátán egyaránt, főleg akkor, ha a Balatonon szelheted a habokat. Eláruljuk: a 80-as években is menő volt. Azt a butaságot viszont felejtsd el, hogy a vízibiciklivel áttekersz a túlsó partra.
Déli part (1988)
A cikk először 2015 júniusában jelent meg.
