Nyár végén bontja szirmait a csodás, mélykék árnyalatú kornistárnics, amit 2018-ban megválasztottak az Év Vadvirágának.
Javában virágzik a mocsárrétek és sziki magaskórósok színpompás növénye, a kornistárnics (Gentiana pneumonanthe) a Kesznyéteni Tájvédelmi Körzetben – olvasható a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) bejegyzésében. Az ország egyik legkülönlegesebb tájvédelmi körzete a Tisza, a Takta, a Sajó és a tiszalúci Holt-Tisza által közrefogott morotvákkal, elhagyott folyómedrekkel tarkított síkságot foglalja magába.
A kornistárnics Európa nagy részén megtalálható, elterjedési területe Szibériáig húzódik, de az elmúlt évtizedekben csökken az állománya. Magyarországon a hegy- és dombvidékeken, valamint az alföldeken is szórványosan elfordul, elsősorban a hegyi- és mocsárréteket kedveli. Állománya a termőhelyek változása, az invazív fajok megjelenése, illetve a csapadék- és talajvízviszonyok átalakulása miatt csökken, több országban védett, 1982 óta hazánkban is, természetvédelmi értéke 10 000 Ft.
A kornistárnicsot egykoron tüdőbetegségek kezelésére használták, a tudományos nevében szereplő pneumonanthe szó is erre utal (pneumo=tüdő görögül), amit népies neve, a tüdőtárnics is őriz. Ez a színpompás virág tápnövénynek számít a szürkés hangyaboglárka számára, amely hazánkban veszélyeztetett lepkefaj.
A faj védelme szempontjából kiemelten fontos a megfelelő időben végzett korai kaszálás a növények virágzásának és maghozásának biztosítása érdekében - olvasható a bejegyzésben.
Olvass még több érdekességet a Kesznyéteni Tájvédelmi Körzetről a BNPI oldalán.
A tüdőtárnicsnak is nevezett kétszikű növény 20–60 centiméter magas, egyszerű vagy elágazó szárú évelő növény. Átellenes levelei közül az alsók rövidebbek, tompásak, a felsők ezzel szemben szálas-hosszúkásak. Tőlevelei hiányoznak. Feltűnő, 3-5 centiméter nagy, sötét égszínkék vagy mélykék virágai magányosan vagy kisebb csoportokban, általában a hajtások csúcsi részén fejlődnek. Az 5 cimpájú pártát belül egy-egy világos (fehéres-rózsaszínes) pettyezett sáv díszíti. Július végétől szeptember közepéig virágzik. Inkább mészkerülő; kiszáradó láprétek, hegyi rétek, szőrfűgyepek növénye, de előfordul mocsárréteken, nádasokban, fűzlápokban, erdeifenyvesekben és gesztenyésekben is.
