A közelmúltban különleges ornitológiai élményben volt része a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság munkatársainak. A vonuló madarak között ugyanis ritka vándorok is felbukkantak.
Az októberi vonulásuk csúcsán a Kárpát-medencébe özönlő bíbicekkel olykor olyan közép-és nyugat ázsiai sztyeppékről származó rokon fajok is érkeznek, mint például a fekete fejmintázatáról és fekete-fehér-barna szárnymintázatáról felismerhető lilebíbic – olvasható a Hortobágyi Nemzeti Park honlapján. E faj világviszonylatban is különösen veszélyeztetett, ezért minden egyed felbukkanása nagy öröm a madárbarátok és a természetvédők számára.
Ez a partimadár jellemzően a közép-ázsiai sztyeppék fészkelő faja, a telet Afrikában, illetve Indiában tölti, Európa keleti országain is átutazik, alkalmanként Magyarországon is megfordul. Idén először október 7-én figyeltek meg a nemzeti park munkatársai egy példányt a Hortobágyon, a Csécsi-halastavaknál. Múlt héten a Kenderes melletti Telekhalmi-halastavakon, később a Berettyóújfalu melletti Andaházi-élőhely rekonstrukción bukkant fel kettő, illetve egy példány, szintén bíbicek társaságában.
A távolabbról rózsaszínes szürkének látszó lilebíbic akkora, mint egy bíbic, de a lábai hosszabbak. Teste szürkés, hasa gesztenyebarna, tollazata télen fakóbb, szárnyfesztávolsága 64-76 centi, tömege 150-260 gramm. Rovartáplálékát – szöcskét, tücsköt, bogarat – a talajról zsákmányolja, magok csak kis mennyiségben szerepelnek étlapján.
A lilebíbic (Vanellus gregarius) napjainkra a kihalás szélére került, és a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) vörös listáján is szerepel, mint Európában súlyosan veszélyeztetett faj. Magyarországon fokozottan védett, pénzben kifejezett természetvédelmi értéke 250 0000 forint.
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.
